Erre kapod a legtöbb pontot, ezért érdemes elég időt hagyni  rá.

Középszinten az 1-2 témakörből nincs ilyen feladat, ezért elég  a 3-5. témakörökből alaposabban felkészülni. Itt csak egy  ilyen feladatot kell megoldanod. A forrás segítségével 25-30 soros szerkesztett szövegben kell kidolgozni a megoldást. A megoldásra körülbelül egy órát szánhatsz.

Emelt szinten a két hosszú esszét írhatod egyetemes vagy magyar történelemből egyaránt. Itt 30-40 sorban kell kifejteni az esszét, előfordulhat, hogy források nélkül, csak  a témára vonatkozó ismereteidre és a történelem atlasz adataira támaszkodva. A megoldásra témánként 45-45 perc jut majd.

A hosszú, elemző feladatok megoldása a rövid esszéhez  hasonló szempontok alapján történik, csak itt a források terjedelmesebbek,  és sokrétűbb megoldást várnak el. Ezért érdemes olyan vázlatot készíteni, ami tartalmazza: a kulcsfogalmakat, érveket, okokat, következményeket, a megadott szempontokat.

1. Értelmezd pontosan a feladatot, ügyelj arra, hogy gyakran több részfeladat is szerepelhet benne.

Miről kell írni? Mit kell írni? Milyen speciális elvárások vannak?

2  Olvasd el figyelmesen a forrást ! Karikázd be vagy húzd alá azokat a kulcsszavakat, adatokat, jellemzőket, melyek a kérdés megválaszolását segítik.

Fontos! Nem magát a forrást vagy forráscsoportot kell elemezni, hanem a forrásnak az esszébe történő beépítésével a feltett kérdésre kell válaszolni. Ne vesszél el az adatok részleteiben!

3. Ötletroham: válogatás nélkül  összeírjuk azokat a fogalmakat, ötleteket, kifejezéseket, eseteket, amelyek a kulcsszó hallatán eszünkbe jutnak

4. Gondolati térkép

A gondolati térkép az ötletrohammal összeírt szavak rendszerezését, kiegészítését, összefüggések létrehozását, a használhatatlan ötletek elvetését jelenti. Érdemes összekötni a rendszerezést az érettségi feladat konkrét kérdéseivel.

5. Logikai váz

Az esszéfeladat elvárja , hogy  a megoldás  megszerkesztett legyen, aminek alapfeltétele a logikus gondolati felépítés. A klasszikus hármas egységű tagolást ebben az esetben is érdemes alkalmazni.

Bevezetésként egy tényállást, egy megállapítást, egy állítást rögzíthetsz. A tárgyalásban ismeretek, érvek, cáfolatok következnek. Bekezdésenkénti tagolásban az esszéfeladat egyes részfeladatait oldhatod meg. Befejezésként elég lehet egyetlen összegző mondat.

http://www.ofi.hu/tudastar/erettsegi-maskent/esszefeladatrol

feladatmegértés

A feladatmegértés kapcsán a következő szempontokat kell figyelembe venni:

• A feladat (téma, korszak) azonosítása: a diák a megadott problémáról, témáról, korszakról ír-e?

• A tématartás, a lényeg kiemelése: lényegre törően a feladatban felvetett problémára

koncentrál-e?

• Tartalmi mélység, kifejtettség: megállapításai és következtetései mennyire összetettek, illetve relevánsak-e a probléma szempontjából?

• Műveleti sokszínűség és eredményesség: használja-e a forrásokat, és tud-e lényeges

megállapításokat, következtetéseket tenni?

7-8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges

következtetéseket, megállapításokat fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott. 

A tartalmi válaszelemek általában két részből állnak: idő- és térmeghatározás; általános és konkrét fogalomhasználat; felsorolás (rögzítés, bemutatás) és következtetés

(megállapítás). Ez a pontozásnál azt jelenti, hogy ha csak az egyik elemet tartalmazza a

válasz, akkor 1 pontot, ha mindkettőt, akkor 2 pontot lehet adni

A „Megszerkesztettség, nyelvhelyesség” pontozása

7-8 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, koherens, szerkesztett

szöveg, felépítése logikus, arányosan igazodik a tartalmi kifejtéshez, megállapításai árnyaltak, több szempontúak, és nem tartalmaz nyelvtani vagy helyesírási hibát

középszint

emelt szint