ESSZÉÍRÁS. PROBLÉMAMEGOLDÓ (RÖVID) ESSZÉ - tanácsok érettségizőknek - történelem - Fájlkatalógus - matt
Nyitólap » Fájlok » történelem » tanácsok érettségizőknek

ESSZÉÍRÁS. PROBLÉMAMEGOLDÓ (RÖVID) ESSZÉ
2012-09-15, 2:13 PM

középszint 

        emelt szint                                                                      

Feladatmegértés

4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket fogalmaz meg, a konkrét és az  általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott.

  • Olvasd el és értelmezd a feladatot! A megadott témáról, problémáról, korszakról írj, ne térj el a kifejtésben a kérdéstől! (Általában egy résztéma a feladat pl. nem Mátyás, hanem csak a külpolitikája.)
  •  Középszinten 16  sorban kell megoldani a feladatot (20-25 percet szánhatsz rá), emelt szinten 19 sorban kell kifejtened a megoldást (20 perc), maximum két-három, emelt szinten 4-5 sorban fejezheted be az üres helyen a kipontozott részen elkezdett gondolatmeneted.
  • Ügyelj az esszé tagolására: bevezetés, tárgyalás, befejezés, a tématartásra, a lényeg kiemelésére!

Kompetenciák

Gyűjtsd ki a kulcsfogalmakat, szempontokat! (Használhatsz vázlatot, gondolattérképet.) Ezeket elég később tömören, logikusan összefűzni!

Maximális pontszám akkor adható, ha a válasz megfelelő mennyiségű helyes adatot tartalmaz, az elemzés jó színvonalon hivatkozik a forrásokra (szerzőre, szándékokra, körülményekre stb.), valamint többféle jellemző, tipikus okot, következményt fogalmaz meg, és/vagy említ az eseményekhez kapcsolódó történelmi személyiségeket.

  • Tájékozódás térben és időben
Témádat helyezd el térben és időben! (Pl. II. József uralkodása (1780-90, Habsburg Birodalom)

  • Szaknyelv alkalmazása

Használd a témához tartozó általános és konkrét történelmi fogalmakat, szaknyelvet! (Pl. II. József:: általános fogalmak(pl. abszolutizmus, rendelet, felvilágosodás, modernizáció),  a téma szakkifejezései (pl. vallási türelem, felvilágosult abszolutizmus, kalapos király, protestáns, jozefinizmus).

  • Források használata

·         Gyűjtsd össze  a forrásban megtalálható információkat!

·         Értelmezd az adatokat! (Pl. statisztikai adatok: tendenciák megállapítása, folyamatok)

·         Nevezd meg a forrás által illusztrált vagy képviselt történelmi jelenséget!

·         Építsd be válaszodba  a forrással  összefüggésbe hozható saját ismereteidet!

·         Vonj le  következtetéseket a forrás történelmi hátterére, keletkezésének körülményeire vonatkozóan!  (Háttérinformációk : pl. kor, régió, szerző személye, esetleges célja, nézőpontja!)

  • Eseményeket alakító tényezők feltárása

·         Sorold fel az eseményeket alakító tényezőket (rögzítés, bemutatás)!  

·         Törekedj a téma problémaközpontú bemutatására  (magyarázatok, következtetések levonása)! (A probléma, pl.: változás, konfliktus… okainak, előzményeinek és következményeinek feltárása)

Megszerkesztettség, nyelvhelyesség

forrás: Rubicon, 2006/1. különszám

Mintafeladat

A mellékelt források és saját ismeretei segítségével mutassa be röviden a merkantilista gazdaságpolitika jellemzőit és hatásait! (rövid)

A merkantilizmus iparfejlesztéseColbert (1619-1683)

„Colbert a XVII. század elején kialakult kanadai telepeket a korona fennhatósága alá vonta. Kereskedelmi központok létesültek Indiában. Már ekkor felvetődött a Szuezi-csatorna megépítésének gondolata is. Munkásságának eredményeként Franciaország a luxuscikkek gyártásában az élre került.” (tankönyvi szöveg)

„A kereskedelem válik az aranyalmává, amelyért a világ minden nemzete verseng” (ismeretlen, XVI-XVII. század)

Megoldás

A merkantilizmus a XVII. század folyamán, Franciaországban kialakult gazdaságpolitika, mely XIV. Lajos pénzügyminiszterének, Jean-Baptise Colbert nevéhez fűződik. A központosított francia államigazgatás, hadsereg rengeteg pénzt emésztett fel, ezért új, határozott gazdasági rendszerre volt szükség. Később az irányzat továbbterjedt, elsősorban Anglia és a kapitalista nyugati országok területén, a XVIII. századra a keletebbi területeken a felvilágosult abszolutizmus egyik legfontosabb eszközévé vált. A merkantilista gazdaságpolitika lényege az állam gazdasági egységként való felfogása. Protekcionista gazdaságirányítás jellemzi, a fő hangsúly a nemzeti ipar és kereskedelem támogatására esik. Hogy ezt elérje, az állam maga is vállalkozik, megrendeléseket ad, manufaktúrákat alapít. Különféle reformokkal – belső vámok megszüntetése, mértékegységek és pénznemek egységesítése, közlekedésfejlesztés – létrehozza az egységes belső piacot.(4) Az állam megakadályozza a nemesfémek kiáramlását az országból  és aktív külkereskedelmi mérleg elérésére törekszik, a késztermékek behozatalának tilalmával és védővámokkal. Legfontosabb nyersanyagforrásává a gyarmati behozatal válik. A merkantilizmus eredményeképp Franciaország gazdasági nagyhatalommá vált és növekvő ütemben kapcsolódott be a gyarmatosításokba.

www.igazivolt.gportal.hu/portal/.../629593_1245875895_06763.doc

Kategória: tanácsok érettségizőknek | Hozzáadta: tanár
Megtekintések száma: 12317 | Feltöltések: 0