10. Széchenyi István

élete:

-        gazdag arisztokrata,

-        apja Széchenyi Ferenc -Nemzeti  Könyvtár,  Nemzeti Múzeum -

-        anyja Festetics Júlia - testvére a keszhelyi Georgikon alapítója, Helikon ünnepségek

-        német anyanyelv

-        napóleoni háb. alatt katonai pálya - huszártiszt

-        utazások - Byron nyomán, Kelet - török, görög- hanyatlás, múlt,   Ny - a jövő

-        barátsága -  utazások Wesselényivel

háttér: reformkor (1830-1848)

-        1811-től nincs o.gy. – abszolutizmus – Clemens Metternich konzervatív politikus irányítása

-        2o-as évek nemesi megyei ellenállás – Kölcsey: Himnusz (1823), Vörösmarty: Zalán futása (1825)

-        1820-as évek forradalmi mozgalmainak hatása

-        → I. Ferenc lazít az abszolutista szorításon

-        1825-27 ismét ogy. Pozsonyban

–        rendi sérelmek » adó és újonc megszavazás fejében a rendi alkotmányt megerősítették

-          reformok szükségessége – Felsőbüki Nagy Pál – eredménytelen

-        Széchenyi István felajánlja  birtokai egyévi  jövedelmét a magyar nyelv ápolását végző Tudós Társaság  létrehozására + 3 arisztokrata → 1831. MTA

-        1825 és 1848 között az ország rohamos fejlődésnek indult

-         a harmincas évek reformjai Széchenyi vezetésével valósultak meg

-        1836-ban felépült az óbudai hajógyár

-        beindult a rendszeres gőzhajóforgalom Pest és Bécs között, a Balatonon és a Tiszán Szegedtől Szolnokig

-        1848-ig több vasút épült ki, a legelsők: Pest-Vác, Pest-Cegléd- Szolnok

-        a negyvenes évektől Kossuth vette át a vezető szerepet

-        1848-ban mindketten tagjai voltak az első felelős magyar kormánynak

-        Széchenyi  1848. szeptemberében a döblingi elmegyógyintézetbe került , egy ideig az önvádtól és rögeszméktől szenvedett

-        1857-től haláláig újra felvette a harcot a magyarság érdekében

-        1860-ban a sok őt ért zaklatás következtében végül önkezével vetett véget életének

Programadó művek

183o. Hitel – gazdasági reformelképzelései - a legnagyobb hatású könyv

-        cél : a  mzg. kapitalista átalakítása

-        tőkeszegény - nincs fedezet, jelzálog – ősiség t. – a föld a nemzetségé - eltörlése

-          korona visszaháramlási joga – 1%-os örökösödési adót

-        nem nemesek birtokszerzésének tilalma – törvény előtti egyenlőség – tulajdonossá

-        úrbériség – megszüntetni a robotot, egyéb feud. járadékokat eltörölni (dézsma, kilenced), bérmunkát, jobbágy megvehesse

-        céhrendszer eltörlése

-        infrastruktúra fejlesztése- útépítés, folyószabályozás

-        arisztokrácia vezető szerepe – ennek a rétegnek van pénze

-        lojalitás a Habsburgok iránt –kormányzat reformhajlandósága?

-        „kiművelt emberfők” sokasága kell –– reformkor fő gondolatainak egyike (Kölcsey: Parainesis)

támadások – épp az arisztokrácia - gr. Dessewffy József: A Hitel c. mű taglalata

- válaszként – 1831. Világ

- 1831. felvidéki parasztfelkelés – koleralázadás – reformok szükségességére

- 1833. Stádium – 12 pontban

Gyakorlati tevékenysége:

Al- Duna-szab. Vaskapu – hajózhatóvá tétel (1831-tő)

•             Tisza-szab. Tervezete Vasvári Pállal – korai halála 4o-es évek közepe

•             Állandó híd – William Clark tervei, Adam Clark kivitelezése

•             dunai (183o), balatoni  gőzhajózási Társaság

•             Óbudai  hajógyár, téli kikötő

•             1839. Pesti Hengermalom T. - gőzzel

•             selyemhernyó tenyésztés- falvak utcái szederfák – selyemmanufaktúra Pesten

•             1833. a Duna szabályozásának királyi biztosa, 1845-től a közlekedésügyi Bizottság elnöke

polgári mentalitás, szokások, kultúra, viselkedés

•             önművelés + Akadémia, Nemzeti Színház

•             Nemzeti Kaszinó – klubok mintájára (könyvtár, kávézó, biliárd)

•             szabadidő – lóverseny, lövészet, evezés, vitorlázás, korcsolyázás meghonosítása

•             viselkedés – önözés (kikerüli a feud. megszólításokat), mosdás

Barabás Miklós:A Lánchíd alapkőletétele 1842. augusztus 24-án

NÉZETEI

A közjogi kérdés és a reformok vezetőereje

-        Széchenyi eszményképe az angol társadalom volt

-        hitt a bécsi udvarral való együttműködés lehetőségében, ezért a perszonáluniós kapcsolat fenntartásán fáradozott

-        a reformok elindítását saját társadalmi osztályától, az arisztokráciától várta és remélte

-        Magyarországot nem tartotta elég erőnek és egységesnek ahhoz, hogy szembeálljon a Habsburg Birodalommal

Gazdaságpolitika

-        Széchenyi amilyen megfontolt és mérsékelt politikai nézeteket képviselt, olyan józan gazdaságpolitikát vallott

-        A gazdasági hitel szükségességét emelte ki, utalva a nemesi adómentesség hátrányára és az ősiség elavult voltára

-        Széchenyi az udvarhoz közelebb álló tervet mutatott be: ez a Pest-Buda központú, sugaras felépítésű vasútszerkezet volt, hangoztatta a Bécs-Buda vasútvonal megépítését is

A reformok sorrendje és üteme

-        Széchenyi úgy látta, hogy az országnak előbb gazdasági téren kell megerősödnie, majd aztán lehet bizonyos politikai reformokat alkalmazni

Az örökváltság és a közteherviselés kérdése

-        az 1830-ban bekövetkezett európai forradalmi hullám következményeként itthon a reformellenzék vezetői felismerték az érdekegyesítés jelentőségét

-        ennek elemei közé tartozott a nemzetfogalom kibővítése (hiszen eddig a magyarságon csak a nemesi rétegeket értették), valamint a jobbágyság beemelése a nemzetbe

-        ennek feltétele az örökváltság volt; ez azt jelentette, hogy a jobbágy - leginkább pénzzel - megválthatta magát és a telkét a földesúri kötöttségek alól

-        az örökváltságnak két változata volt: az önkéntes- és a kötelező örökváltság

-        az önkéntes örökváltság a jobbágy és a földesúr közti megegyezés alapján jött létre, a kötelező örökváltság pedig törvényi úton történhetett, vagyis államilag rendelték el

-        a Hitelben Széchenyi már kifejtette gondolait az örökváltság kérdésével kapcsolatban: önkéntes örökváltságot szeretett volna elérni

A nemzetiségi kérdés

-        az 1840-es évek elején a nemzetiségek az ország lakosságának több mint felét alkották

-        a magyar nyelv hivatalossá tétele (1844-ben) még jobban kiélezte a nemzetiségek elhatárolódását.

-        Széchenyi nemzetiségekhez fűződő viszonya türelmesebb felfogást jelentett

-        úgy tartotta, hogy nem lehet valakit pusztán azért magyarnak nevezni, mert a magyar nyelvet már elsajátította 

források:

„Nevetséges vagy szomorú-e, ha egy nagy birtokos, kinek kiterjedt termékeny szántóföldei, erdei, szőlei stb. vannak, nem adózik, és az országnak szinte semmi terhét nem viseli és kinek  sok ingyen dolgozik - ha ily birtokos mondom annyira elszegényül, hogy véges adósságai miatt semminél kevesebbje marad? [...] Ha egynek pénzre van szüksége, minden jószági mellett is ugyan  kaphat-e törvényes kamatra elegendőt könnyen és tüstént? [...] Hitel híja miatt csak  csak felette nagy uzsorával kaphatott.

„Sokan azt gondolják: Magyarország volt; én azt szeretném hinni: lesz!"

(Részletek Széchenyi István Hitel című művéből)

1-szer A hitel. De Hitelt, ha egy osztályt sem akarunk az abbuli kirekesztés által felette keményen büntetni.mindaddig nem állíthatni fel valódi sikerrel, míg nincs

2-szer eltőrölve az Aviticitas [ősiség]. Ennek eltörlése pedig szükségképpen maga után vonja

3-szer a Fiscalitas [háramlási jog] megszűnését. Minthogy nem elég, ha a hitelező az ingatlant csak exequálhatja (végrehajthatja], de azt neki teljes bátorságban bírhatni is kell, mert másképp kis kamatra pénzt nem fog adni.többször lehetne pedig a hitelező nemtelen, mint magyar nemes: szükségképpen foly mindenkire

4-szer  aJus  Proprietatis [birtokbírhatás joga]. Ha pedig a nemtelen is bírhat ingatlant, kell neki teljes személy és vagyonbeli bátorság, azaz

5-szer törvény előtti egyformaság. És - mert sikertelen a törvény, ha azt mindig csak egy felekezet magyarázza

6-szer törvényes pártvéd [választott védő]. Ezen két utolsó két törvény azt vonja maga után, hogy

7-szer a házi pénztár [vármegye költségei] s országgyűlési a nemestül is idomzat szerint viseltessenek.

Ezen törvények következésében új életre ébredend a hon, s nagyobb lévén a mozgás, szükségképp foly

8-szer a vizek elrendezése, utak készítése s jó karban tartása, valamint a belvámok - mindenkitől egyenlően fizetve - országgyűlési tárgyak legyenek; illyesekben harmónia és szoros egybehangzás kell

De mind e mellett szorgalom hatalmasan nem léphet elő; s így félre kell vetni, mint káros akadályt

9-szer  a monopóliumokat, céheket, limitátiokat [hatósági árszabás] s egyéb ilyen intézeteket örökre. De hogy egészen el ne külföldiesedjen az ország, s

a kül intelligencia még könnyebben és szaporábban ne nyomja el minden nemzeti sajátságot, mint most,

10-szer  1835-dik esztendő 1-ső napjátul fogva csak magyar nyelven írott s írandó törvény, ítélet, parancsfolyamodás, alkotandó contractus, egyezés, számadás sat. lesz hazánkban kötelező erejű! Mindez azonban még nem elég a magyar hon dolgainak rendes forgására; a felsőbb parancsolatok-legnagyobb egyformaság kell, s ekképp

11-szer csak a Helytartó Tanács közbevetése és befolyása által kormányoztassunk.

S mindennek fő garancciája legyen

12-szer  a nyilvánosság."              (Széchenyi István: Stádium - 1833)