Nyitólap » Fájlok » történelem » témavázlatok |
2011-12-02, 2:47 AM | |
10. Széchenyi István élete: -
gazdag arisztokrata, -
apja Széchenyi Ferenc -Nemzeti Könyvtár,
Nemzeti Múzeum - -
anyja Festetics Júlia - testvére a keszhelyi
Georgikon alapítója, Helikon ünnepségek -
német anyanyelv -
napóleoni háb. alatt katonai pálya - huszártiszt
-
utazások - Byron nyomán, Kelet - török, görög-
hanyatlás, múlt, Ny - a jövő -
barátsága -
utazások Wesselényivel háttér: reformkor (1830-1848) -
1811-től nincs o.gy. – abszolutizmus – Clemens
Metternich konzervatív politikus irányítása -
2o-as évek nemesi megyei ellenállás – Kölcsey:
Himnusz (1823), Vörösmarty: Zalán futása (1825) -
1820-as évek forradalmi mozgalmainak hatása -
→ I. Ferenc lazít az abszolutista szorításon -
1825-27 ismét ogy. Pozsonyban –
rendi sérelmek » adó és újonc megszavazás
fejében a rendi alkotmányt megerősítették -
reformok szükségessége – Felsőbüki Nagy Pál –
eredménytelen -
Széchenyi István felajánlja birtokai egyévi jövedelmét a magyar nyelv ápolását végző
Tudós Társaság létrehozására + 3
arisztokrata → 1831. MTA -
1825 és 1848 között az ország rohamos
fejlődésnek indult -
a
harmincas évek reformjai Széchenyi vezetésével valósultak meg -
1836-ban felépült az óbudai hajógyár -
beindult a rendszeres gőzhajóforgalom Pest és
Bécs között, a Balatonon és a Tiszán Szegedtől Szolnokig -
1848-ig több vasút épült ki, a legelsők:
Pest-Vác, Pest-Cegléd- Szolnok -
a negyvenes évektől Kossuth vette át a vezető
szerepet -
1848-ban mindketten tagjai voltak az első
felelős magyar kormánynak -
Széchenyi 1848. szeptemberében a döblingi elmegyógyintézetbe
került , egy ideig az önvádtól és rögeszméktől szenvedett -
1857-től haláláig újra felvette a harcot a
magyarság érdekében -
1860-ban a sok őt ért zaklatás következtében
végül önkezével vetett véget életének Programadó művek 183o. Hitel – gazdasági reformelképzelései - a legnagyobb
hatású könyv -
cél : a
mzg. kapitalista átalakítása -
tőkeszegény - nincs fedezet, jelzálog – ősiség
t. – a föld a nemzetségé - eltörlése -
korona visszaháramlási joga – 1%-os örökösödési
adót -
nem nemesek birtokszerzésének tilalma – törvény
előtti egyenlőség – tulajdonossá -
úrbériség – megszüntetni a robotot, egyéb feud.
járadékokat eltörölni (dézsma, kilenced), bérmunkát, jobbágy megvehesse -
céhrendszer eltörlése -
infrastruktúra fejlesztése- útépítés,
folyószabályozás -
arisztokrácia vezető szerepe – ennek a rétegnek
van pénze -
lojalitás a Habsburgok iránt –kormányzat
reformhajlandósága? -
„kiművelt emberfők” sokasága kell –– reformkor
fő gondolatainak egyike (Kölcsey: Parainesis) támadások – épp az arisztokrácia - gr. Dessewffy József:
A Hitel c. mű taglalata - válaszként – 1831. Világ - 1831. felvidéki parasztfelkelés – koleralázadás –
reformok szükségességére - 1833. Stádium – 12 pontban Gyakorlati tevékenysége: Al- Duna-szab. Vaskapu – hajózhatóvá tétel (1831-tő) • Tisza-szab.
Tervezete Vasvári Pállal – korai halála 4o-es évek közepe • Állandó
híd – William Clark tervei, Adam Clark kivitelezése • dunai
(183o), balatoni gőzhajózási Társaság • Óbudai hajógyár, téli kikötő • 1839.
Pesti Hengermalom T. - gőzzel • selyemhernyó
tenyésztés- falvak utcái szederfák – selyemmanufaktúra Pesten • 1833.
a Duna szabályozásának királyi biztosa, 1845-től a közlekedésügyi Bizottság
elnöke polgári mentalitás, szokások, kultúra, viselkedés • önművelés
+ Akadémia, Nemzeti Színház • Nemzeti
Kaszinó – klubok mintájára (könyvtár, kávézó, biliárd) • szabadidő
– lóverseny, lövészet, evezés, vitorlázás, korcsolyázás meghonosítása • viselkedés
– önözés (kikerüli a feud. megszólításokat), mosdás Barabás Miklós:A Lánchíd alapkőletétele 1842. augusztus
24-án NÉZETEI A közjogi kérdés és a reformok vezetőereje -
Széchenyi eszményképe az angol társadalom volt -
hitt a bécsi udvarral való együttműködés lehetőségében,
ezért a perszonáluniós kapcsolat fenntartásán fáradozott -
a reformok elindítását saját társadalmi
osztályától, az arisztokráciától várta és remélte -
Magyarországot nem tartotta elég erőnek és
egységesnek ahhoz, hogy szembeálljon a Habsburg Birodalommal Gazdaságpolitika -
Széchenyi amilyen megfontolt és mérsékelt
politikai nézeteket képviselt, olyan józan gazdaságpolitikát vallott -
A gazdasági hitel szükségességét emelte ki,
utalva a nemesi adómentesség hátrányára és az ősiség elavult voltára -
Széchenyi az udvarhoz közelebb álló tervet
mutatott be: ez a Pest-Buda központú, sugaras felépítésű vasútszerkezet volt,
hangoztatta a Bécs-Buda vasútvonal megépítését is A reformok sorrendje és üteme -
Széchenyi úgy látta, hogy az országnak előbb
gazdasági téren kell megerősödnie, majd aztán lehet bizonyos politikai
reformokat alkalmazni Az örökváltság és a közteherviselés kérdése -
az 1830-ban bekövetkezett európai forradalmi
hullám következményeként itthon a reformellenzék vezetői felismerték az
érdekegyesítés jelentőségét -
ennek elemei közé tartozott a nemzetfogalom
kibővítése (hiszen eddig a magyarságon csak a nemesi rétegeket értették),
valamint a jobbágyság beemelése a nemzetbe -
ennek feltétele az örökváltság volt; ez azt
jelentette, hogy a jobbágy - leginkább pénzzel - megválthatta magát és a telkét
a földesúri kötöttségek alól -
az örökváltságnak két változata volt: az
önkéntes- és a kötelező örökváltság -
az önkéntes örökváltság a jobbágy és a földesúr
közti megegyezés alapján jött létre, a kötelező örökváltság pedig törvényi úton
történhetett, vagyis államilag rendelték el -
a Hitelben Széchenyi már kifejtette gondolait az
örökváltság kérdésével kapcsolatban: önkéntes örökváltságot szeretett volna
elérni A nemzetiségi kérdés -
az 1840-es évek elején a nemzetiségek az ország
lakosságának több mint felét alkották -
a magyar nyelv hivatalossá tétele (1844-ben) még
jobban kiélezte a nemzetiségek elhatárolódását. -
Széchenyi nemzetiségekhez fűződő viszonya
türelmesebb felfogást jelentett -
úgy tartotta, hogy nem lehet valakit pusztán
azért magyarnak nevezni, mert a magyar nyelvet már elsajátította források: „Nevetséges vagy szomorú-e, ha egy nagy birtokos, kinek
kiterjedt termékeny szántóföldei, erdei, szőlei stb. vannak, nem adózik, és az
országnak szinte semmi terhét nem viseli és kinek sok ingyen dolgozik - ha ily birtokos mondom
annyira elszegényül, hogy véges adósságai miatt semminél kevesebbje marad?
[...] Ha egynek pénzre van szüksége, minden jószági mellett is ugyan kaphat-e törvényes kamatra elegendőt könnyen
és tüstént? [...] Hitel híja miatt csak
csak felette nagy uzsorával kaphatott. „Sokan azt gondolják: Magyarország volt; én azt szeretném
hinni: lesz!" (Részletek Széchenyi
István Hitel című művéből) 1-szer A hitel. De Hitelt, ha egy osztályt sem akarunk az
abbuli kirekesztés által felette keményen büntetni.mindaddig nem állíthatni fel
valódi sikerrel, míg nincs 2-szer eltőrölve az Aviticitas [ősiség]. Ennek eltörlése
pedig szükségképpen maga után vonja 3-szer a Fiscalitas [háramlási jog] megszűnését. Minthogy
nem elég, ha a hitelező az ingatlant csak exequálhatja (végrehajthatja], de azt
neki teljes bátorságban bírhatni is kell, mert másképp kis kamatra pénzt nem
fog adni.többször lehetne pedig a hitelező nemtelen, mint magyar nemes:
szükségképpen foly mindenkire 4-szer aJus Proprietatis [birtokbírhatás joga]. Ha pedig
a nemtelen is bírhat ingatlant, kell neki teljes személy és vagyonbeli
bátorság, azaz 5-szer törvény előtti egyformaság. És - mert sikertelen a
törvény, ha azt mindig csak egy felekezet magyarázza 6-szer törvényes pártvéd [választott védő]. Ezen két
utolsó két törvény azt vonja maga után, hogy 7-szer a házi pénztár [vármegye költségei] s
országgyűlési a nemestül is idomzat szerint viseltessenek. Ezen törvények következésében új életre ébredend a hon, s
nagyobb lévén a mozgás, szükségképp foly 8-szer a vizek elrendezése, utak készítése s jó karban
tartása, valamint a belvámok - mindenkitől egyenlően fizetve - országgyűlési
tárgyak legyenek; illyesekben harmónia és szoros egybehangzás kell De mind e mellett szorgalom hatalmasan nem léphet elő; s
így félre kell vetni, mint káros akadályt 9-szer a
monopóliumokat, céheket, limitátiokat [hatósági árszabás] s egyéb ilyen
intézeteket örökre. De hogy egészen el ne külföldiesedjen az ország, s a kül intelligencia még könnyebben és szaporábban ne
nyomja el minden nemzeti sajátságot, mint most, 10-szer 1835-dik
esztendő 1-ső napjátul fogva csak magyar nyelven írott s írandó törvény,
ítélet, parancsfolyamodás, alkotandó contractus, egyezés, számadás sat. lesz
hazánkban kötelező erejű! Mindez azonban még nem elég a magyar hon dolgainak rendes
forgására; a felsőbb parancsolatok-legnagyobb egyformaság kell, s ekképp 11-szer csak a Helytartó Tanács közbevetése és befolyása
által kormányoztassunk. S mindennek fő garancciája legyen 12-szer a
nyilvánosság." (Széchenyi
István: Stádium - 1833) | |
Kategória: témavázlatok | Hozzáadta: tanár | |
Megtekintések száma: 4172 | Feltöltések: 0 |