A polgári jogállam születése, és az alkotmányos monarchia rendszere

I. Anglia gazdasági- társadalmi struktúrája  a  17.sz-ban

- 4 milliós

- Tudorok alatt – periférikus országból nagyhatalommá – világkereskedelembe bekapcsolódás, hajóflotta

- gyors tőkés fejlődés, manufaktúrák, posztóipar, kereskedelmi monopóliumok, – részvénytársaságok, expor t  3/4-e a textiliparból

– pár tucat arisztokrata család,jelentős  middle  class (4o%) - gentry (helyi tisztségviselők, egy-két év egyetem),  yeoman /szabad birtok, jómódú bérlő/,polgár - városiasodás – 1/1o-e

- gentlemen- mentalitás,

- London – 3oo ooo-as kereskedelmi központ

Egyszerre gazdasági racionalitás, üzleties szellem, konzervatív hagyománytisztelet

vallási irányzatok

a) anglikán egyház – kálvini hitelvek – de katolikus hierarchikus egyházszervezet (püspök)- fényűző szertartások

b) puritánok (purus – megtisztítani az anglikán egyházat a katolikus vonásoktól)

→ mérsékelt – presbiteriánus – a presbitériumok (választott testületek)

→independens – független helyi vallási gyülekezetek (hierarchia elvetése), teljes vallásszabadság

A Stuartok politikája

- Erzsébet még egyensúlyt- okos szelíd erőszak - a parlamentnek is érdeke a hajózás fejlesztése, gazdaság bővítése

- Erzsébet halála után Stuart Mária fia, I. Jakab (16o3-1625) fia I. Károly (1625-49) – abszolutisztikus törekvések

→ anglikán egyház merev erőltetése ( a püspökökre tud támaszkodni) – a kálvinista puritánok üldözése – kivándorlás

→ 1628. parlament – Jogok kérvénye –adót csak a parlament szavazhat meg, megtiltotta a monopóliumok kiadását, nem lehet vádemelés nélkül senkit letartóztatni (a királyi bíróságok nem)

- I. Károly válasza – 11 év abszolutizmus:

önkényes adók , kereskedelmi monopóliumok (7oo cikkre)

→ kálvinista polgárság és vállalkozó újnemesség ellenállása

II. az angol polgári forradalom

kiváltó ok:

- skót kérdés – be akarta tagolni, elbízta magát– anglikán egyházat erőlteti a kálvinista skótokra ,1638. skót felkelés ,6 északi angol megyét is megszállnak

események (164o-89)

1. 164o-42. parlamenti szakasz

164o. tavasz - rövid parlament (2 hét) – adó helyett jogok követelése) - Károly bezáratja

164o. ősze – hosszú parlament 1653-ig (csak maga mondhatja ki feloszlatását)

- a kancellár és  Laud  cantenbury  érsek fejét vették

- eltörölték az addigi abszolutisztikus intézkedéseket,

- követelések:  felelős kormány, szabad kereskedelem, presbiteriánus egyházszervezet

1642. I. Károly le akarta tartóztatni a puritán vezetőket, kénytelen elmenekülni É-ra,

2. 1642-49. polgárháború

- pártok – királypártiak – gavallérok (anglikán egyház, királyhű nemesek)

 ↔ kerekfejűek (rövid haj) – puritánok, a parlament alsóházának zöme, mellettük a társadalom, – szabad kereskedelem, presbiteriánus egyház, felelős kormány

- először gavallér sikerek 1642.

fordulópont – 1643. Oliver Cromwell (1599-1658) hadseregreformja ”vasbordájúak” (vértes lovasegységek, kiképzés , puritanizmus vallási céljaival fanatizált  jómódú  újnemesek , parasztok 

- 1644-45. sikerek (Marston  Moor 1644, Nasbey 1655, ).

- a király szökése - a mellé álló skótok legyőzése –Preston – Skócia betagolása

- parlament megosztott – presbiteriánusok (gentry, nagypolgár), a királlyal való megegyezést akart, feloszlatni a hadsereget

 – independensek  - kis- és középpolgárság - köztársaságpárti

1648. Cromwell presbiteriánusok kizárása - hazaküldi  (1oo fős csonka parlament – az 5oo-ból)

1649. a király pere, kivégzése

3. A köztársaság kora (1649-1660)

- köztársaság lett, nemesi előjogok megszűnése,

- C., a hadseregre támaszkodva diktatorikus hatalmat, 41 fős államtanács (a katonai agitátoraiból)

– agresszív nagyhatalmi politika

- 1649. a katolikus írek felkelésének leverése– Írországot, Skóciát Angliához csatolták– unió Angliával- Brit-szigetek

- erőltetett ütemű flottafejlesztés:

- 1651. Hajózási törvény (Navigation Act)– Hollandia tengeri hatalmának megtörése a cél –idegen hajó csak a saját országa áruját  - 1652-52. háború - Hollandia elismeri a törvényeket.

- 1653. ápr. csonka parlament szétkergetése – meddő politikai viták

- "szentek parlamentje" –állam, egyház szétválasztása, törvény előtti egyenlőség, tized eltörlése, boszorkányégetés eltörlése, polgári demokratikus rendszer - alapjainak lerakása,

Cromwell nem ezt akarja: 1653 végén feloszlatja.

- 1653. lordprotektor (az állam védnöke)   - nyílt katonai diktatúra, 11 katonai körzet

- puritán erkölcsöket kötelezővé – betiltották a búcsúkat, versenyeket, színházat, bordélyházakat – ez se tette népszerűvé

- 1658. meghal Cromwell - ismét a presbiteriánus Hosszú Parlament képviselői – meghívták II. Stuart Károlyt – békét akartak

4. A restauráció időszaka (166o-1688)   

II. Károly (1660-1685)

- pártok kialakulása: whig (polgári )- radikális, tory (földbirtokos) - lojális,

  - utolsó 4 év abszolutisztikus – whig politikusok bebörtönzése

öccse  II. Jakab (1685-1688)

- katolikus, franciákkal szövetség

- 1688. megszületett a trónörökös ( 55 é.)

- a parlament Jakab lányának férjét, Orániai (III.) Vilmost -Hollandia kormányzója, hívja meg a trónra -, Jakab Franciaországba szökik

5. "dicsőséges forradalom". 1688-89. III. Vilmos

1689. Jognyilatkozat (Bill of Rights) - alkotmányos monarchia megszületése

-  elődje az Amerikai függetlenségi Nyilatkozatnak – 1776 és a fr. EPJNY-nak

-   királyság marad, de a legfontosabb törvényhozó és ellenőrző hatalmat a parlamentnek felelős kormány gyakorolta. „király uralkodik, de nem kormányoz”

a törvényeket a választott parlament hozta,a hadi és pénzügyekben a parlament dönt - a király nem szedhet adót, nem tarthat hadsereget,

- a király joga a választáskor a többségi párt tagjaiból a miniszterek kinevezése,

-  de a kormány a parlamentnek tartozik felelősséggel.

-   Kiépülnek a királytól és a parlamenttől független bíróságok.

- mentelmi jog – a képviselők felszólalásaikért nem vonhatók felelősségre

- 1693-96. kialakul a miniszteri felelősség elve.

- kialakult a független bíróság = csak a parlament hozzájárulásával mozdíthatók el

polgári szabadságjogok

- magas cenzusos választójog

- gyülekezési- sajtó-, szólásszabadság,

- új büntetőtörvénykönyv – csak letartóztatási parancs alapján, 2o napon belül bíróság elé kell állítani

- 1695-től megszünt a cenzúra – a sajtóvétségeket utólag büntették

- vallásszabadság – katolikusok nem vállalhattak tisztségeket (írek!)

Az alkotmányos monarchia Angliában