Az állam =  a gazdasági élet bonyolult szervezési feladatainak és tömegek munkájának a szervezésére létrejött, elkülönült szervezet az ókori keleten, amely a közös területen élőket fogja össze. Létrejön egy köznéptől elidegenedett fegyveres erő, amely biztosítja a társadalmi hierarchia élén állók politikai hatalmát.

1. Az ókori keleti államok jellemzői (egyiptomi, mezopotámiai, indiai, kínai birodalmak)

- nagy folyamok völgyében alakulnak ki  pl.  Nílus, Tigris és Eufrátesz, Indus és Gangesz, Jangce és Hoang ho

-  pl. Mezopotámia- egyszerű faluközösségek → Kr.e. 5. é.e. városállamok → a városok katonai egyesítése (akkádok) – despotikus monarchia

- a hódítás során a közösségi földtulajdon az uralkodó (despota) kezébe került

- az állam alapvetően a függő szabadok munkáján alapult

- legfontosabb feladatai:

- a közmunka megszervezése (öntözéses földművelés, közös munka)

- hódító hadjáratokat szerveznek, cél: termőföld szerzés, nyersanyag lelőhelyek , rabszolgák

- az államszervezet központosított és despotikus volt (teljhatalmú uralkodó (despota) áll az állam élén, akiről úgy tartják, hogy isteni származású),

- a hatalom egyedüli birtokosa a despota: törvényhozó, legfőbb bíró, hadvezéri hatalom, igazgatási feladatok ellátása

- önállósult államapparátus: katonaság, hivatalnokréteg, papság

- a civil és a katonai igazgatás, az állami adóztatás és az állami ellenőrzés alatt működő 

árucsere központjai a városok voltak

- templomgazdaságokba (az istenek háztartásai) szervezik meg a közrendű szabadok tevékenységét

- a központi eloszlás rendszere érvényesül

- az Idegen országok nyersanyaga a templomgazdaságé

- az ókori keleti társadalmak politikai berendezkedését vallásos ideológiák igazolták, nagy szerepe volt a papságnak az állami berendezkedés megszervezésében és a törvénykezésben

2. Antik típusú állam – Görögország 

A  kialakuló államberendezkedés alulról szerveződött meg, feltétele a földmagántulajdon kialakulása volt, a polisz polgársága a városállamhoz tartozó terület magántulajdonosainak társtulajdonosi közössége. (kettős tulajdon: tulajdonosként tagja a közösségnek, tulajdonosa a közös polisztulajdonnak) .

Polisz: városközpontú állam

-          Kr.e XII-VIII. század

-          város + a  környezetében lévő falvak

-          önigazgatás (autonómia) - önálló államként működik, saját törvénykezés, igazgatás

-          önálló hadsereg

-          gazdasági önellátás

-          kb. 700 , a legnagyobb területú  Spárta, legkisebb Délosz, legnépesebb Athén, de többségük  pár száz fős

-          kezdetben királyok az élén, majd arisztokratikus köztársaság, egyeduralom (türannisz) vagy demokrácia

Spárta

-          militarizált társadalom (erőszakkal tartotta fenn uralmát a helóták (=őslakosság) felett

-          átmenet az ókori keleti és az antik típusú állam között

-          a  teljes jogú spártaiak egyenlő nagyságú, el nem adható földparcellákkal (= klérosz) rendelkeztek,  politikai jogok

-          két legelőkelőbb nemzetségük feje a két király + a 28 vén = vének tanácsa, államtanács

-          5 felügyelő (ephorosz), az állam tényleges irányítói, népgyűlés által választott 5 tagú testület, 1évre szól, 30 év felett: bíráskodás, király és tisztviselők ellenőrzése, külpolitika irányítása

-          a népgyűlés korlátozottabb

-          a nevelés állami feladat

Athén – rabszolgatartó demokrácia

-          kedvező fekvés: Attikai félsziget,  kikötő (Pireusz), fejlődő kézműipar, kereskedelem

-          a királyság után arisztokrácia kezében a hatalom- arkhónok (1,3 majd 9 fő), (Árész-dombi  Tanács = Areioszpagosz (legfőbb bírói testület)

-          csak az athéni születésű férfi rendelkezik politikai  joggal , a metoikosz (= betelepült idegen vagy felszabadított rabszolga) nem

-          démosz=nép, kezdetben nincs politikai joga, kereskedők, iparosok

Drakón (arkhón) - Kr.e 621

törvény: szokásjog írásba foglalása, drákói szigor

Szólón (arkhón) - Kr.e 594 - a politikai jog alapja nem a születés, hanem a vagyon

4         vagyoni osztály: ez alapján hivatal betöltés, katonáskodás timokrácia - olyan állami rendszer, amelyben a polgárok az anyagi javak arányában részesülnek állampolgári jogokból

Kleiszthenész (Kr. e.  508) - 10 phülére osztotta az Attikai-félszigetet –  mindenkinek egyenlő jogai

démosz+ krátosz = néphatalom, demokrácia

Athéni  demokrácia  (Kr.e.508-Kr.e.322)

-          a néphatalmat a népgyűlés testesítette meg ( tagja minden 20. évét betöltött szabad athéni férfi polgár)

-          napirendjét az 500 tagú tanács (búlé) határozta meg

-          a hivatalok  és az esküdtbíróság tagjainak sorsolása, egyedül a sztratégoszt (=hadvezér) választotta a népgyűlés

Róma

A)     arisztokratikus köztársaság

-          az antik típusú állam másik formája, feltétele ennek is a klasszikus rabszolgatartás (korlátlanul elnyomható tömeg)

-          az athéni közvetlen demokráciával szemben az államot a népgyűlések által választott magisztrátusok irányították (sokkal nagyobb a népesség) – egy évre választottk, kollegalitás (egyszerre kettőt)

-          a kezdetben patríciusok által betölthető tisztségek megnyíltak a plebejusok előtt is, de csak a vagyonosabbak - nem kaptak fizetést

-          a főhatalom (= impérium)  a consulok kezében (katonai vezetés, jogszolgáltatás, rendeletek kiadása, népgyűlés összehívása)

B)      császárság

-          hatalmas birodalom – jobban kormányozható kinevezett, mint választott tisztviselői karral

-          Actium Kr. e 31. Octavianus győz (Augustus)

-           principátus (= a császárság (örökletes egyeduralom) burkolt formája – a köztársasági hivatalok látszólag megmaradtak (más hatáskör)

-          princeps (= az állam első polgára) kezében minden hatalmi jogkör

-          Kr.u. 212. a polgárjog kiterjesztése a birodalom valamennyi lakójára

C)      dominátus

-          Diocletianus (284–305) – nyílt egyeduralom, abszolutisztikus bürokratikus katonaállam

-         dominus et deus =  úr és isten, istencsászárság

-          a köztársaságkori intézmények már látszólag sem maradnak fenn, az államigazgatás a császári hivatalokban történik, a hadsereg a császárok magánhadseregévé vált.