15. A Hunyadiak harcai - témavázlatok - történelem - Fájlkatalógus - matt
Nyitólap » Fájlok » történelem » témavázlatok

15. A Hunyadiak harcai
2011-12-11, 0:47 AM

Hunyadi János /14o7 k.-1456/ felemelkedése

- Havasalföldről betelepült román bojár családból –, apja Vajk (török)

- apja - Zsigmond vitéze, Vajdahunyadvárt

- fiatalon apród, familiáris , Zsigmond udvarában vitéz,  - itáliai és huszita  hadművészet megismerése:gyalogság, tüzérség szerepe, szekérvár

- H. Albert idején Szendrő környékén a török elleni harcokban tűnt ki -  1439. szörényi bán

- I. Ulászló oldalára állt - jutalmul - erdélyi vajda, nándorfehérvári kapitány, temesi ispán - déli határvédelem

a legnagyobb bárók egyike

 

harcai

·         1442. márc. Mezid bég fosztogatása Erdélyben -  először vereség  - új sereget gyűjtött hadicsel -  egy vitéze Kamonyai Simon páncélt cserélt vele, a főerők rá – Hunyadi oldalról –Mezib bég és fia is elesett Nagyszebennél, rabok kiszabadítása

 - nyár - az európai /Rumélia/  beglerbég Erdély elfoglalása a célja,  4o-5o ooo-es, Hunyadi körbehordoztatja Erdélyben a véres kardot (Vaskapunál, Törcsvári-szoros) – magyar, székelyek 9ooo török halott, 5ooo fogságba – óriási visszhang

- a király lelkes, a pápa keresztes hadjáratot hirdetett,

·         1443. ősze - hosszú  vagy téli hadjárat

- célja Drinápoly, a török bir. európai központjának elfoglalása, a török kiűzése Európából

- 35 ooo -es magyar + lengyel+ délszláv - huszita szekérvárakkal - 2ooo km ellenséges területen, 4 hónap, csak a balkáni hágókon állítják meg- jeges hágók,

·         végre európai összefogás  - pápai küldött, Cesarini - a pápa, Velence, Bizánc segítséget ígér

- a szultán békét kért - Brankovics Györgyön keresztül - az felajánlotta Mo.-i birtokait Hunyadinak – visszaadja Szerbiát, 1oo ooo arany hadisarc

 -1444. drinápolyi béke  - 1o év - a királyt félretájékoztatták, Szegeden esküt a békére, aztán indulnak – Cesarini Hunyadit feloldotta a pogánynak tett eskü alól

·         1444. szept. újabb hadjárat - várnai vereség

- az Al-Duna mellett a szövetséges hajóhaddal egyesülni, a genovaiak, velenceiek igérete, nem engedik át a törököt

- Vidin, Nikápoly bevétele- Várna

- a szultán vissza tud térni Európába /a genovaiak fejenként 1 aranyért átszállítják a törököket/

1444. nov. várnai csata - kis sereg - 2o ooo, - 2x-es túlerő

- Hunyadi hadvezéri tehetsége, szétverte a lovasságot

- Ulászló meggondolatlan támadása lengyel vitézeivel a janicsárok ellen - ismét király nélkül

 

Hunyadi kormányzósága

1445. országgyűlés – V. Lászlót /144o-1457/ ,de III. Frigyes sem a gyereket, sem a Szent Koronát nem adta ki

- a király hazatértéig 7 főkapitányra – nem vált be

1446. Hunyadit kormányzóvá /1446-52/

- az ország legnagyobb birtokosa - 28 vár, 57 mezőváros , 1ooo falu, 4 millió hold

- familiárisai és magánhadserege (cseh. lengyel zsoldosok) kb. 1o ooo

feladata

- az ország belső rendjének helyreállítása - királyi jövedelmek beszedése, várak vissza,

- kevés eredmény - Felvidéken Giskra cseh husziták külön fejedelemséget –III. Frigyes, Cilleiek kezén Ny-i területek

 

·         újabb török elleni támadó hadjárat 1448. - 35 ooo-es sereg – ebből  2o ooo nehézlovas + az albán Szkander bég felajánlkozása, 8oo harci szekér, tüzérség

-  Brankovics megakadályozta az albánokkal való egyesülést, elárulta a töröknek (neheztelt a drinápolyi béke megszegése miatt)

- Murád 8o ooo-es seregével Rigómezőnél 2 napos csata,

vereség

köv. lemond az offenzív politikáról - de eredmény- Szerbia függetlenségének helyreállítása, Bosznia, Havasalföld magyar orientációja

 

1452. III. Frigyes kiadta V. Lászlót , 13 éves

Hunyadi lemondott, de főkapitány - királyi hadsereg, királyi jövedelmek a kezében - V. László Prágában maradt

 

1453. II. Mohamed Konstantinápoly elfoglalása –- tovább Mo. ellen - a készülődés hírére a pápa keresztes hadjáratot

 

1456. Nándorfehérvár

- 1456. máj. - júl.elejére - Nándorfehérvár – II. Mohamed – 7o ooo-es sereg, 2oo hajó

- Duna-Száva - Duna jobb partján – ostromágyúkkal egy hétig lövi

- Nándorfehérvár kapitánya  Hunyadi sógora - Szilágyi Mihály 5ooo

- júl. 14. Hunyadi - 12 ooo katona  (csak 3 báró vele)+ 15-3o ooo keresztes (Kapisztrán János)

- szerb sajkásokkal áttörte a hajózárat

- már a vár területéről verte ki a janicsárokat (Dugovics Titusz)

- júl. 22. a keresztesek átkeltek a Száván – megrohantak egy magaslatot – erre a szultán teljes haderejét arra - H. a várból kitört - megszerezte a török ágyúkat

- tör. sereg fele odaveszett+ tüzérség, pénztár

- a győzelmet nem tudta kihasználni, terve Bizánc felmentése – 3 hét múlva aug. 11. pestisben Hunyadi és Kapisztrán is meghalt

 

Nándorfehérvár


 

Mátyás /1458-149o/

 

A hatalom megszerzése

- 1443-ban született Kolozsvárott, Hunyadi J. 2. fiaként

- humanista műveltség - nevelője Vitéz János - latin, német, cseh, román nyelven tudott

- lovagi nevelést kapott,  apjától  katonai ismeretek,

- 1457 tavaszán Hunyadi Lászlót összeesküvés vádjával kivégezteti V. László , polgárháború tört ki

- V. László  Prágába menekült, magával vitte a 14 éves Mátyást, 1457 őszén V. László /16 é./váratlanul meghalt

- 1458. jan.  a királyválasztó országgyűlésen  a Duna jegén Mátyást távollétében királlyá , Szilágyi Mihály 15 000 fegyveressel ua. 5 évre kormányzóvá Szilágyi Mihályt

- 1458. febr. 14-én érkezett Budára, megkoronázni nem tudták az új királyt, mivel a korona III. Frigyesnél volt.

 

A hatalom megszilárdítása /1458-1464/

- határozott - lecserélte a főméltóságokat ,a bárók egy része Garaival az élen  III. Frigyest hívta - 1459. kiűzte

- Szilágyit Mátyás a déli végekre küldi, ahol török fogságba kerül és kivégzik /146o. /

- legyőzte a Felvidéken garázdálkodó huszita zsoldoshadakat.-  1462. Giskra az oldalára állt

Ezzel megtörtént a rendteremtés, már csak a magyar koronát kellett visszaszerezni.

- Mátyás 1463-ban megkötötte III. Frigyessel a bécsújhelyi megállapodást: visszakerül a korona + ha Mátyás törvényes örökös nélkül hal meg, a Habsburgok öröklik a magyar trónt /Mátyás 2o éves, nős - nem látszott veszélyesnek - a Habsburg trónigény innen ered/

- 1464. koronázták meg a Szent Koronával Székesfehérváron- rögtön reformokba kezdett

 

Belpolitikája

1. Kormányzati reformok

- legfőbb kormányzati szerv - királyi tanács - kb. 4o báró

- összevonta a nagykancelláriát és a titkos kancelláriát . Az új kancellária élére bizalmas hívei, Vitéz János váradi püspök és Várdai István kalocsai érsek került.

- az első évtizedekben szinte évente  országgyűlést  - a köznemesség megnyerése, adómegszavazás

- átszervezték a bíróságokat, létrehozták a "királyi személyes jelenlét" bíróságát ,amely nemcsak a nemesség, hanem a városok ügyeiben is döntött.

- egyszerű származású szakképzett ítélőmestereket, hivatalnokokat alkalmazott  (pl. Bakócz Tamás),

 

2. Pénzügyi reformok

 

- Mátyás 1467. létrehozza a kincstartóságot –polgári származású szakembereket alkalmazott:  kincstartó - Ernuszt János - Janus Pannoniusszal együtt pénzügyi reformot

- értékálló pénz – aranyforint = 1oo ezüst dénár

- az 1467-es országgyűlésen megszüntették a kamara hasznát (Károly Róbert óta kapuadó néven szedték be), s helyette a királyi kincstár adóját vezették be = füstadó - telek helyett háztatásonként - kivetette az erdélyiekre is + az egytelkes nemesekre, de csak a felét

- rendkívüli hadiadók is, évente többször is beszedhették.

- a harmincadvámot átkeresztelte koronavámra - ezzel elvesztek a régi mentességek

bevételei : Mátyás éves bevételei 500 - 75o  000 Ft körül

+ mezővárosok felemelkedésének támogatása

 

3. Katonai reformok

A korszerűtlen nemesi haderő /nemesi felkelést - meg lehet váltani a hadmentességi adóval - 1 Ft./ helyett Mátyás egy csak tőle függő zsoldoshadsereget épített ki (Fekete sereg). A sereg alapját a meghódított husziták adták.

- nehéz- és könnyűlovasság /huszárok/, gyalogság, tüzérség - ágyúk is

 

Külpolitika

1. Török háborúk: reálpolitikus volt- reménytelen a támadó hadjárat, nem várhatott  nemzetközi összefogásra

- csak védekező jellegű harcokat folytatott. - kiépített egy második végvárvonalat

- a török 1459. elfoglalta  Szerbiát, 1462-ben  Boszniát.

- 1463-ban Mátyás támadott: visszafoglalta  Jajcát (1463), Szreberniket (1464) - ezzel biztosította É-Boszniát

- 1474.  török sereg tört be, felégették  Nagyváradot. Mátyás 1476-ban elfoglalta a  nem túl fontos Szabácsot

- Az utolsó jelentős török támadás 1479-ben történt, a ruméliai beglerbég 5o ooo-es sereggel Erdélybe tört.® kenyérmezői csata (Kinizsi Pál Alsó -Mo. főkapitánya és Báthori István erdélyi vajda győzelme).

 

2. Nyugati hódító politika- cél:a német-római császári cím

Cseh háborúk: /1o évre lekötötték/

1468. csehek ellen pápai támogatással ( 1466. a pápa kiközösítette a huszita királyt, Podjebrád Györgyöt)

- elfoglalta a jórészt német katolikusok lakta  Morvaországot, Sziléziát, Lausitzot ,

- 1469. a katolikus cseh rendek királlyá választották = német választófejedelmi cím →ugródeszka a német-római császári cím megszerzése felé.

- sem III. Frigyes sem a pápa nem ismerte el

- 1471. Podjebrád halála - a cseh rendek a lengyel Ulászlót

- 1479. olmützi béke - Csehországot megosztották

 

Az 1571-es Vitéz János szervezte lázadás

Mátyás reformjai nem találtak mindenhol tetszésre. Gyakran döntött egyedül, tanácsadói megkérdezése nélkül. A hatalmas adók lázadásokat eredményeztek.

- 1471. főúri összeesküvés - Vitéz János és Janus Pannonius vezetésével - IV. Kázmér kisebbik fiát hívták a trónra – Mátyás gyorsan felszámolta

 

A központosítás időszaka (1471-1490)

- 1471-től kezdve Mátyás arra törekedett, hogy a rendektől függetlenül kormányozzon. Országgyűlést egyre ritkábban

- Az állam irányítását a jól szervezett  hivatalokra bízta, törvények helyett rendeletekkel kormányzott. A főnemeseket az országos tisztségek elosztásával tartotta kezében, a köznemességnek  a megyékben adott nagyobb befolyást

- 1476. nápolyi Beatrixszel házasság - - az addig közvetlen, életét katonai táborokban töltő király nehezen megközelíthetővé vált,

 

Háborúk III. Frigyessel:

1477-től kezdődtek a fegyveres összecsapások. Mátyás  15 000-s sereggel támadt Ausztriára.® Frigyes elismeri Mátyás cseh királyságát, vál.fej. , sőt  100 000 Ft hadisarc

- A 2. háború 1482-ben indult, mert Frigyes nem fizette ki tartozását. 1485-ben elfoglalja Bécset, ahová áthelyezi székhelyét. Az osztrák tartományok egy részét - Ausztria, Stájerország elfoglalja.  A német-római császári cím megszerzése azonban nem sikerült. 1486. Frigyes fia, Habsburg Miksa lett a császár

 

a humanizmus és a művészetek prátfogója

inkább vidám katona, mint könyvmoly tudós volt

- udvarában először humanista kör Közép-Európában, Vitéz János  - humanistákkal levelezett, olasz egyetemekre fiatalokat, a király hivatalnokként

- 1465. egyetem Pozsonyban - Vitéz halála után megszünt

- olasz humanisták, külföldi zenészek  - főleg Beatrix megérkezése után

- propagandisztikus cél - elvárta hírneve terjesztését, Bonfini megbízása

- művészetpártolása - reneszánsz uralkodói reprezentáció - budai vár, Visegrád - de ezek elpusztultak a török korban - Mantegna, Filippo Lippi megbízása

- könyvtára - Bibliotheca Corvina - 2ooo-25oo, 17o maradt meg, könyvmásoló műhelyek,

- évi 8o-9o ooo Ft-ot erre költött- nem örültek nagyon a magyarok


 

Kategória: témavázlatok | Hozzáadta: tanár
Megtekintések száma: 1464 | Feltöltések: 0