Nyitólap » Fájlok » történelem » témavázlatok |
2011-12-11, 0:47 AM | |
Hunyadi János /14o7 k.-1456/ felemelkedése -
Havasalföldről betelepült román bojár családból –, apja Vajk (török) -
apja - Zsigmond vitéze, Vajdahunyadvárt -
fiatalon apród, familiáris , Zsigmond udvarában vitéz, - itáliai és huszita hadművészet megismerése:gyalogság, tüzérség
szerepe, szekérvár -
H. Albert idején Szendrő környékén a török elleni harcokban tűnt ki - 1439. szörényi bán -
I. Ulászló oldalára állt - jutalmul - erdélyi vajda, nándorfehérvári kapitány,
temesi ispán - déli határvédelem a
legnagyobb bárók egyike harcai ·
1442. márc. Mezid bég fosztogatása Erdélyben - először vereség - új sereget gyűjtött hadicsel - egy vitéze Kamonyai Simon páncélt cserélt
vele, a főerők rá – Hunyadi oldalról –Mezib bég és fia is elesett
Nagyszebennél, rabok kiszabadítása - nyár - az európai
/Rumélia/ beglerbég Erdély elfoglalása a
célja, 4o-5o ooo-es, Hunyadi
körbehordoztatja Erdélyben a véres kardot (Vaskapunál, Törcsvári-szoros) –
magyar, székelyek 9ooo török halott, 5ooo fogságba – óriási visszhang - a király lelkes, a pápa keresztes hadjáratot hirdetett, ·
1443. ősze - hosszú vagy téli
hadjárat - célja Drinápoly, a török bir. európai központjának
elfoglalása, a török kiűzése Európából - 35 ooo -es magyar + lengyel+ délszláv - huszita
szekérvárakkal - 2ooo km ellenséges területen, 4 hónap, csak a balkáni hágókon
állítják meg- jeges hágók, ·
végre európai összefogás - pápai
küldött, Cesarini - a pápa, Velence, Bizánc segítséget ígér - a szultán békét kért - Brankovics Györgyön keresztül -
az felajánlotta Mo.-i birtokait Hunyadinak – visszaadja Szerbiát, 1oo ooo arany
hadisarc -1444. drinápolyi
béke - 1o év - a királyt
félretájékoztatták, Szegeden esküt a békére, aztán indulnak – Cesarini Hunyadit
feloldotta a pogánynak tett eskü alól ·
1444. szept. újabb hadjárat - várnai vereség - az Al-Duna mellett a szövetséges hajóhaddal egyesülni, a
genovaiak, velenceiek igérete, nem engedik át a törököt - Vidin, Nikápoly bevétele- Várna - a szultán vissza tud térni Európába /a genovaiak
fejenként 1 aranyért átszállítják a törököket/ 1444. nov. várnai csata - kis sereg - 2o ooo, - 2x-es
túlerő - Hunyadi hadvezéri tehetsége, szétverte a lovasságot - Ulászló meggondolatlan támadása lengyel vitézeivel a
janicsárok ellen - ismét király nélkül Hunyadi
kormányzósága 1445.
országgyűlés – V. Lászlót /144o-1457/ ,de III. Frigyes sem a gyereket, sem a
Szent Koronát nem adta ki -
a király hazatértéig 7 főkapitányra – nem vált be 1446.
Hunyadit kormányzóvá /1446-52/ -
az ország legnagyobb birtokosa - 28 vár, 57 mezőváros , 1ooo falu, 4 millió
hold -
familiárisai és magánhadserege (cseh. lengyel zsoldosok) kb. 1o ooo feladata -
az ország belső rendjének helyreállítása - királyi jövedelmek beszedése, várak
vissza, -
kevés eredmény - Felvidéken Giskra cseh husziták külön fejedelemséget –III.
Frigyes, Cilleiek kezén Ny-i területek ·
újabb török elleni támadó hadjárat 1448. - 35 ooo-es sereg – ebből 2o ooo nehézlovas + az albán Szkander bég
felajánlkozása, 8oo harci szekér, tüzérség - Brankovics
megakadályozta az albánokkal való egyesülést, elárulta a töröknek (neheztelt a
drinápolyi béke megszegése miatt) - Murád 8o ooo-es seregével Rigómezőnél 2 napos csata, vereség köv.
lemond az offenzív politikáról - de eredmény- Szerbia függetlenségének
helyreállítása, Bosznia, Havasalföld magyar orientációja 1452.
III. Frigyes kiadta V. Lászlót , 13 éves Hunyadi
lemondott, de főkapitány - királyi hadsereg, királyi jövedelmek a kezében - V.
László Prágában maradt 1453.
II. Mohamed Konstantinápoly elfoglalása –- tovább Mo. ellen - a készülődés
hírére a pápa keresztes hadjáratot 1456.
Nándorfehérvár -
1456. máj. - júl.elejére - Nándorfehérvár – II. Mohamed – 7o ooo-es sereg, 2oo
hajó -
Duna-Száva - Duna jobb partján – ostromágyúkkal egy hétig lövi -
Nándorfehérvár kapitánya Hunyadi sógora
- Szilágyi Mihály 5ooo -
júl. 14. Hunyadi - 12 ooo katona (csak 3
báró vele)+ 15-3o ooo keresztes (Kapisztrán János) -
szerb sajkásokkal áttörte a hajózárat -
már a vár területéről verte ki a janicsárokat (Dugovics Titusz) -
júl. 22. a keresztesek átkeltek a Száván – megrohantak egy magaslatot – erre a
szultán teljes haderejét arra - H. a várból kitört - megszerezte a török
ágyúkat -
tör. sereg fele odaveszett+ tüzérség, pénztár -
a győzelmet nem tudta kihasználni, terve Bizánc felmentése – 3 hét múlva aug.
11. pestisben Hunyadi és Kapisztrán is meghalt Nándorfehérvár Mátyás
/1458-149o/ A
hatalom megszerzése -
1443-ban született Kolozsvárott, Hunyadi J. 2. fiaként -
humanista műveltség - nevelője Vitéz János - latin, német, cseh, román nyelven
tudott -
lovagi nevelést kapott, apjától katonai ismeretek, -
1457 tavaszán Hunyadi Lászlót összeesküvés vádjával kivégezteti V. László ,
polgárháború tört ki -
V. László Prágába menekült, magával
vitte a 14 éves Mátyást, 1457 őszén V. László /16 é./váratlanul meghalt -
1458. jan. a királyválasztó
országgyűlésen a Duna jegén Mátyást
távollétében királlyá , Szilágyi Mihály 15 000 fegyveressel ua. 5 évre kormányzóvá
Szilágyi Mihályt -
1458. febr. 14-én érkezett Budára, megkoronázni nem tudták az új királyt, mivel
a korona III. Frigyesnél volt. A
hatalom megszilárdítása /1458-1464/ -
határozott - lecserélte a főméltóságokat ,a bárók egy része Garaival az
élen III. Frigyest hívta - 1459. kiűzte -
Szilágyit Mátyás a déli végekre küldi, ahol török fogságba kerül és kivégzik
/146o. / -
legyőzte a Felvidéken garázdálkodó huszita zsoldoshadakat.- 1462. Giskra az oldalára állt Ezzel
megtörtént a rendteremtés, már csak a magyar koronát kellett visszaszerezni. -
Mátyás 1463-ban megkötötte III. Frigyessel a bécsújhelyi megállapodást:
visszakerül a korona + ha Mátyás törvényes örökös nélkül hal meg, a Habsburgok
öröklik a magyar trónt /Mátyás 2o éves, nős - nem látszott veszélyesnek - a
Habsburg trónigény innen ered/ -
1464. koronázták meg a Szent Koronával Székesfehérváron- rögtön reformokba
kezdett Belpolitikája 1.
Kormányzati reformok -
legfőbb kormányzati szerv - királyi tanács - kb. 4o báró -
összevonta a nagykancelláriát és a titkos kancelláriát . Az új kancellária
élére bizalmas hívei, Vitéz János váradi püspök és Várdai István kalocsai érsek
került. -
az első évtizedekben szinte évente
országgyűlést - a köznemesség
megnyerése, adómegszavazás -
átszervezték a bíróságokat, létrehozták a "királyi személyes
jelenlét" bíróságát ,amely nemcsak a nemesség, hanem a városok ügyeiben is
döntött. -
egyszerű származású szakképzett ítélőmestereket, hivatalnokokat
alkalmazott (pl. Bakócz Tamás), 2.
Pénzügyi reformok -
Mátyás 1467. létrehozza a kincstartóságot –polgári származású szakembereket
alkalmazott: kincstartó - Ernuszt János
- Janus Pannoniusszal együtt pénzügyi reformot -
értékálló pénz – aranyforint = 1oo ezüst dénár -
az 1467-es országgyűlésen megszüntették a kamara hasznát (Károly Róbert óta
kapuadó néven szedték be), s helyette a királyi kincstár adóját vezették be =
füstadó - telek helyett háztatásonként - kivetette az erdélyiekre is + az
egytelkes nemesekre, de csak a felét -
rendkívüli hadiadók is, évente többször is beszedhették. -
a harmincadvámot átkeresztelte koronavámra - ezzel elvesztek a régi mentességek bevételei
: Mátyás éves bevételei 500 - 75o 000 Ft
körül +
mezővárosok felemelkedésének támogatása 3.
Katonai reformok A
korszerűtlen nemesi haderő /nemesi felkelést - meg lehet váltani a
hadmentességi adóval - 1 Ft./ helyett Mátyás egy csak tőle függő
zsoldoshadsereget épített ki (Fekete sereg). A sereg alapját a meghódított
husziták adták. -
nehéz- és könnyűlovasság /huszárok/, gyalogság, tüzérség - ágyúk is Külpolitika 1.
Török háborúk: reálpolitikus volt- reménytelen a támadó hadjárat, nem
várhatott nemzetközi összefogásra -
csak védekező jellegű harcokat folytatott. - kiépített egy második
végvárvonalat -
a török 1459. elfoglalta Szerbiát,
1462-ben Boszniát. -
1463-ban Mátyás támadott: visszafoglalta
Jajcát (1463), Szreberniket (1464) - ezzel biztosította É-Boszniát -
1474. török sereg tört be,
felégették Nagyváradot. Mátyás 1476-ban
elfoglalta a nem túl fontos Szabácsot -
Az utolsó jelentős török támadás 1479-ben történt, a ruméliai beglerbég 5o
ooo-es sereggel Erdélybe tört.® kenyérmezői csata (Kinizsi Pál Alsó -Mo.
főkapitánya és Báthori István erdélyi vajda győzelme). 2.
Nyugati hódító politika- cél:a német-római császári cím Cseh
háborúk: /1o évre lekötötték/ 1468.
csehek ellen pápai támogatással ( 1466. a pápa kiközösítette a huszita királyt,
Podjebrád Györgyöt) -
elfoglalta a jórészt német katolikusok lakta
Morvaországot, Sziléziát, Lausitzot , -
1469. a katolikus cseh rendek királlyá választották = német választófejedelmi
cím →ugródeszka a német-római császári cím megszerzése felé. -
sem III. Frigyes sem a pápa nem ismerte el -
1471. Podjebrád halála - a cseh rendek a lengyel Ulászlót -
1479. olmützi béke - Csehországot megosztották Az
1571-es Vitéz János szervezte lázadás Mátyás
reformjai nem találtak mindenhol tetszésre. Gyakran döntött egyedül, tanácsadói
megkérdezése nélkül. A hatalmas adók lázadásokat eredményeztek. -
1471. főúri összeesküvés - Vitéz János és Janus Pannonius vezetésével - IV.
Kázmér kisebbik fiát hívták a trónra – Mátyás gyorsan felszámolta A
központosítás időszaka (1471-1490) -
1471-től kezdve Mátyás arra törekedett, hogy a rendektől függetlenül
kormányozzon. Országgyűlést egyre ritkábban -
Az állam irányítását a jól szervezett
hivatalokra bízta, törvények helyett rendeletekkel kormányzott. A
főnemeseket az országos tisztségek elosztásával tartotta kezében, a
köznemességnek a megyékben adott nagyobb
befolyást -
1476. nápolyi Beatrixszel házasság - - az addig közvetlen, életét katonai
táborokban töltő király nehezen megközelíthetővé vált, Háborúk
III. Frigyessel: 1477-től
kezdődtek a fegyveres összecsapások. Mátyás
15 000-s sereggel támadt Ausztriára.® Frigyes elismeri Mátyás cseh
királyságát, vál.fej. , sőt 100 000 Ft
hadisarc -
A 2. háború 1482-ben indult, mert Frigyes nem fizette ki tartozását. 1485-ben
elfoglalja Bécset, ahová áthelyezi székhelyét. Az osztrák tartományok egy
részét - Ausztria, Stájerország elfoglalja.
A német-római császári cím megszerzése azonban nem sikerült. 1486.
Frigyes fia, Habsburg Miksa lett a császár a
humanizmus és a művészetek prátfogója inkább
vidám katona, mint könyvmoly tudós volt -
udvarában először humanista kör Közép-Európában, Vitéz János - humanistákkal levelezett, olasz egyetemekre
fiatalokat, a király hivatalnokként -
1465. egyetem Pozsonyban - Vitéz halála után megszünt -
olasz humanisták, külföldi zenészek -
főleg Beatrix megérkezése után -
propagandisztikus cél - elvárta hírneve terjesztését, Bonfini megbízása -
művészetpártolása - reneszánsz uralkodói reprezentáció - budai vár, Visegrád -
de ezek elpusztultak a török korban - Mantegna, Filippo Lippi megbízása -
könyvtára - Bibliotheca Corvina - 2ooo-25oo, 17o maradt meg, könyvmásoló
műhelyek, -
évi 8o-9o ooo Ft-ot erre költött- nem örültek nagyon a magyarok | |
Kategória: témavázlatok | Hozzáadta: tanár | |
Megtekintések száma: 3449 | Feltöltések: 0 |