16. Magyarország három részre szakadása - témavázlatok - történelem - Fájlkatalógus - matt
Nyitólap » Fájlok » történelem » témavázlatok

16. Magyarország három részre szakadása
2011-12-16, 1:17 AM

I. Magyarország romlása - Mohács

 

a) az erőviszonyok

 

Oszmán bir. - fénykor – a kor nagyhatalma - 16 milliós állam /ter. 5X, lak. 4X-e a Mo.-nak/

- Hódító Mohamed – 1453. Konstantinápoly

- I. Szelim (1512-2o) - Szíria, Arábia, Egyiptom,Közel-Kelet, Perzsia

- fia II. Nagy Szulejmán (152o-66) – Mezopotámia , Bagdad (1534), Vörös-tenger partvidéke – hatalmas gabonatermő vidékek, ipari és kereskedelmi központok

siker oka - szultán despotikus hatalma – centralizált közigazgatás, (minden föld hász birtok + egyházi – szolgálati birtokot a nehézlovasok= szpáhi)

+ Eu. legerősebb állandó hadserege a janicsárság - (defsirme (minden 5.keresztény fiút át kell adni

+ irreguláris – lovas= akindzsi, erős tüzérség,

 

Mo.

 - meggyengült királyi hatalom, az ország az egymással vetélkedő bárók kezében

- gazdasági erőforrások kimerülése, bevételek - nem érték el az évi 2oo ooo

- a végvári katonaság zsoldja kifizetetlen, a várak romló állapota, nincs nagyobb állandó sereg a várak felmentésére

 

külpolitikai elszigeteltség

- II. Ulászló a Habsburgokkal - 1515. kettős házassági szerződést– Jagelló Anna +Ferdinánd, Habsburg Mária + Jagelló Lajos

 - V. Károly - 1519. német-római császár + Spanyolország, Ausztria öccse, Ferdinánd kezébe – de lekötve - 1521-26. a franciákkal háború, - 1526. cognaci liga , a pápa is a franciák mellett /a török is/

 

a végvári vonal összeomlása

1521. Szabács, Nándorfehérvár alatt - a király nem indul - nélküle senki sem érzi kötelességének,

1523. végre rátermett parancsnok – Tomori Pálkalocsai érseki és főkapitányi kinevezése- 1523. győzelem Szávaszentdemeternél-ruméliai pasa, de nem tud nagyobb sikert elérni

- 152o-24. felmorzsolták az első végvári vonalat

 

II. Lajos kísérlete a királyi hatalom megerősítésére

- 1525. Mária buzdítására - a bárók megfékezésére kísérlet - a nádor leváltása (Báthori István), helyére Verbőczyt, de nem állta meg a helyét

- elvette a Fuggerektől a rézbányászatot - még kevesebb haszon, vissza

- 1526. rákosi o.gy. a bárók visszaültették Báthorit - a reformkísérelet kudarca

 

b) A mohácsi csata - 1526

 

- 1526. ápr. végén indul Szulejmán Konstantinápolyból - 1ooo km, 2,5 hónap

júl. 13. Pétervárad ostroma (2 hétig tudta magát tartani) - a király Budán 4ooo fővel lassú mozgósítás – személyes bátorság –

júl.2o-án kimozdul Budáról - maga a király is késlekedett

júl. 27. a török elfoglalta Péterváradot - Eszéknél hidat - itt meg lehetett volna akadályozni

aug. 23. átkelt a Dráván

aug. 29. 26 ooo - Tomori Pálék kierőszakolták a csatát

- közben Szapolyai az erdélyi hadakkal (1o-15ooo) csak a Tiszáig ért, nem érkezett meg a cseh segítség, Horvátországból Frangepán Kristóf

- 2 órás csata – 2o ooo halott

- Brodarics István szerémi püspök leírása

-a király halála - testőrök nélkül, a Csele-patakba fulladt

- az ország vezetőinek nagy része ott maradt - Tomori Pál, 7 főpap, 28 báró

- az özvegy királynő Pozsonyba

szept. 14. Szulejmán - ellenállás nélkül Budára - rengeteg kincs, - felgyújtotta, 2oo ooo-es veszteség - túlkínálat a rabszolgapiacon

 

II. Az ország kettészakadása

nov. Szapolyai János (1526-4o) megkoronázása - legnagyobb földbirtokos (föld 1o%-a), erdélyi vajda, haderő, 15o5. rákosi végzés - a köznemesi párt - csak nemzeti királyt

dec. Ferdinánd koronázása - Mária bátyja, - 1463. Frigyessel bécsújhelyi szerződése Mátyásnak

1515. Jagellókkal dinasztikus szerződés, V. Károly öccse - Pozsonyban pár főúr + néhány nyugati megye + a nádor, Báthory István

- a Habsburgok érdeke Mo. védelme, egyedül ők tudtak erőt állítani a török ellen

 

polgárháború

1527. - Ferdinánd 1o ooo zsoldossal támadást - Budát harc nélkül elfoglalta, Szapolyai Tokajnál ellenállást, vereség- 3ooo katonája volt, addigra szétszéledtek, (Katalin király gúnynév) Erdélybe, majd Lo.-ba menekült

1528. jan. Szapolyai segítséget kért a töröktől -isztambuli szerződés - fordulópont – sokan mellette – realitás a hódítóval való együttműködés

Szulejmán - lépcsőzetes hódítás, az ország erejének megosztása, szoktatás – jó adófizetőket akar,

- célja Bécs – Mo. is így a kezébe kerülne

- János király harc nélkül visszaszerezte az ország nagyobb részét - sokan visszapártoltak hozzá - ua. Ferdinándnak elfogyott a pénze, követeket a törökhöz,

 

1529. III. Szulejmán Mo.-ra - Mohácson Szapolyai kézcsókkal? (török források) tisztelgett,

- visszafoglalta Budát , majd Bécs ellen, hősi ellenállás, korai tél, eredménytelen

- török segélycsapatokat hagyott Sz. mellé + LuigiGritti (velencei doge természetes fia, merész, kalandor) kincstartó, kormányzó, országos főkapitány - felháborító harácsolás (később Erdélyben meggyilkolták), ua. a török pusztításai

 

1532. IV. Szulejmán ismét Bécs ellen - de V. Károly 1oo ooo zsoldossal Bécs mellett - birodalmi segélyből – ha a német területeket fenyegette veszély, ki tudtak állítani jelentős erőket, Kőszegnél a szultán tudatosan elpiszmogta az időt -

Jurisics Miklós - polgári lakosok, 1o lovas, 28 huszár - 1 hónap

 

- a két haderő ütközőzónájává vált az ország –hatósugár elmélet

 

1538. váradi béke - Szapolyai és Ferdinánd között – titkos szerződés

- kölcsönösen elismerték egymást legitim királynak, - János király halála után Ferdinándra (Szapolyai közel 5o éves, nőtlen, nehéz uralkodóházból való feleséget kapni)

- Ferdinánd beárulta a portának (de a török érdeke a megosztottság fenntartása)

 

1539. János király elvette a lengyel király lányát,Jagelló Izabellát,

154o. fia születése után 1o nappal a halálos ágyán (szélütés) fia utódlására eskette fel híveit,

-a szultán elismerte a csecsemő II. Jánost, János Zsigmondot (a Rákos mezején királlyá választották, utolsó országgyűlés itt) - helyette Fráter György (a kor legtehetségesebb politikusa, horvát+olasz Martinuzzi György, Corvin János apródja, pálos szerzetes, kincstartó, – a váradi béke létrehozója, de az országegyesítés korai )

 

III. 1541. az ország három részre szakadása

máj. Ferdinánd a váradi béke értelmében - Buda visszavételére (Roggendorf) 3o ooo - Fráter György a török segítségét, Török Bálint sikeresen felmorzsolta az osztrák elővédet

- polgárság be akarta engedni Ferdinánd csapatait, a Mátyás templom mögötti kiskapun németek – nem tudják a jelszót – a Szentháromság téren leöldösik

- Szulejmán aug. 29. (mohácsi évforduló) vendégségbe - Fráter Györgyöt, Izabellát a csecsemővel, Török Bálintot, - János Zsigmondnak Erdélyt és a Tiszántúlt - közben a török janicsárok turistákként beszivárogtak, Török B. Héttoronyba (Isztambul, Jedikula)

- a legfontosabb vár kardcsapás nélkül – csak önámítás a cselvetés, az ostromban kifáradt vár nem tudott volna ellenállni

 

a három rész (3 mai Mo.-nyi terület).

- török ék - Buda – az ország szíve

- K-i királyság – Erdély kényszerű önállósága - János Zsigmond - évi 1o ooo Ft. ellenében = vazallusként adózik Fráter György helytartó, váradi püspök, kincstartó

- Ny-i félhold - Ferdinánd

 

IV. Kísérlet az ország egyesítésére

 

Fráter György - rádöbbent, milyen végzetes hibát követett el – egyesíteni a két országot

1541. dec. 4 hónappal később - gyalui egyezmény- megállapodott Ferdinánddal - átadja a keleti országrészt, ha Ferdinánd felszabadítja Budát, gesztus: átadta a Szent Koronát, Izabella és János Zsigmond kárpótlásul 2 sziléziai hercegséget –

 

1542. Ferdinánd 55 ooo fős sereget Buda felmentésére - 2 hónapig értek Budához - de eredménytelen – nem jól készültek az ostromra

 

1543. 44.45 török hadjáratok - cél: Buda körüli várak - védelmi övezet, a Duna menti hódítások megerősítése

 - Siklós (Perényi Péter vára) ellenállt,

- az erősebb Pécs nyitott kapukkal,

- Esztergom idegen zsoldosokból álló őrsége két hét után szabad elvonulás fejében átadta,

- ellenállás nélkül Tata,

- Székesfehérvár is csak napokig   - a polgárság kirekesztette a belső várból a várkapitányt, Varkocs Györgyöt - halála után kegyelemre megadták magukat,

- a helyi török erők Visegrádot, Hatvant, Nógrádot, Simontornyát, Szeged

1547. 5 éves békét kötött Ferdinánd a törökkel

1551 nyarán a gyalui egyezmény értelmében- Fráter György átadta a keleti részt - Ferdinánd zsoldosokat Erdélybe Castaldo vezetésével 1o ooo - a keleti ország átvételére- „seregnek kevés, követségnek sok”

- Fráter György látszatra törökbarát, fél a török megtorlástól – török támadás – Lippa, Csanád, Temesvár ostroma sikertelen – Csanád visszafoglalása – bőkezű ajándékok – elterelni a figyelmet

 - Castaldo félreérti - Ferdinánd parancsára meggyilkolta Alvincen hálóköntösben breviáriumát olvasva az ország bíborosát - a pápa vizsgálatot - Ferdinánd felmentése

 

1552. Temesvár (Losonczi István), Drégely (Szondi György) eleste, Eger (Dobó István) győzelem.

1566. Szigetvár (Zrínyi Miklós) eleste.

1568. drinápolyi béke. 1568. drinápolyi béke -Miksa (1564-76) - II. Szelim – a Habsburgok évi adót

- 3o év béke, de állandó portyák

 

157o. - János Zsigmond és Miksa is békét - János Zsigmond lemondott a királyi címről, Erdély fejedelme +Partium (csatolt magyarországi részek), fiú örökös nélkül országa a Habsburgokra

Kategória: témavázlatok | Hozzáadta: tanár
Megtekintések száma: 1772 | Feltöltések: 0