Nyitólap » Fájlok » történelem » témavázlatok |
2011-12-19, 0:57 AM | |||||||||||||||||
1. A márciusi forradalom és az áprilisi törvények Az
utolsó rendi országgyűlés (1848) mindössze néhány részeredményt ért el: pl. a
részleges közteherviselés elfogadása. A holtpontról a magyar ellenzéki mozgalmat
a külpolitikai fejlemények lendítették ki. ®
megérkezik a párizsi februári forradalom híre. Az ellenzék vezérkara az
azonnali cselekvés útjára lépett. 1848. március 3-án Kossuth az alsó
táblán nagy beszédben azonnali
rendszerváltozást szorgalmazott. Az
ellenzék felirati javaslatát egyhangúlag elfogadta az alsótábla. Kossuth az ellenzék pesti szervezetétől,
az Ellenzéki Körtől, a fővárostól várta, hogy mozgalmakkal támogassa az
ő küzdelmét Pozsonyban. Erre a Petőfi körül tömörülő ifjú radikálisok
vállalkoztak is. ® Petíciót (=kérvény) fogalmaznak (Irinyi
József). A 12 pontnak nyomatékot kívántak adni egy tömeggyűlés
szervezésével is (a gyűlést a József-napi vásárra akarták időzíteni®
márc. 19.). Ez tulajdonképpen már előkészület volt egy forradalomra. A
12 pont
Ekkor jött az újabb döntő fordulat:
március 13-án Bécsben kitört a forradalom. (Metternich megbukott, a császár
alkotmányt ígért) Pozsonyban a főrendek március 14-én kénytelen-kelletlen
átengedték a március 3-i feliratot, s elhatározták, hogy azt Bécsben
országgyűlési delegáció fogja átadni. A delegációt Kossuth vezette. Bécsben a
magyar liberálisok elérték, hogy Batthyány Lajos gr., az Ellenzéki Párt
elnöke, március 17-én miniszterelnöki megbízást kapott. Közben Pesten, a bécsi
forradalom hírére kitört a pesti forradalom. A márciusi ifjak (pl. Petőfi,
Vasvári Pál, Irinyi József, Jókai, Degré Alajos, Vidats János) 15-én reggel kb.
10-en indultak el a Pilvax kávéházból. Számuk hamar 1000 fő körülire nőtt. →10
óra körül ért Landerer és Heckenast nyomdája elé:kinyomtatják a 12 pontot és
Petőfi Nemzeti dalát → a Nemzeti Múzeum elé vonultak, majd pedig arra a hírre,
hogy délután Pest város közgyűlése összeül, elhatározták, hogy a városháza
uraival is elfogadtatják a pontokat. A városi tanács nevében Rottenbiller Lipót
alpolgármester elfogadja és aláírja a 12 pontot. Ezután forradalmi választmány
alakult. E választmány indult a tömeg élén Budára, a Várba, a Helytartótanácsot
felszólítani, hogy törölje el a cenzúrával és engedje szabadon a sajtóvétség
címén börtönbe zárt Táncsics Mihályt. A Helytartótanács engedett. .
Március 23-án Batthyány miniszterelnöki körrendeletben kihirdette a
jobbágyfelszabadítást, és elfogadásra került a közteherviselés, ill. a papi
tized eltörlése is. Az
új törvényeket V. Ferdinánd április 11-én szentesítette (áprilisi
törvények). Magyarország polgári alkotmányos királysággá alakult. Az áprilisi törvények:
Kidolgozták az új alkotmányt (III. tc.).
Megszűntek a régi központi hivatalok, helyükre "független, felelős
magyar minisztérium" lépett.® A
király a végrehajtó hatalmat csak ezen át gyakorolhatta: rendeletei miniszteri
ellenjegyzés nélkül érvénytelenek voltak. Az országgyűlés továbbra is
kétkamarás maradt, de a főrendiház szerepe jelentősen csökkent. Az
országgyűlésnek új székhelyén, Pesten évente kellett üléseznie, és az előző évi
számadás, ill. a következő évi költségvetés megtárgyalása, elfogadása nélkül
nem lehetett feloszlatni. A képviselőket 3 évre választották, a választójogot
kiterjesztették. Az új választójogi rendszer a lakosság 7-9%-nak adott
választójogot. Intézkedtek a Partium visszacsatolásáról és Erdély uniójáról is
(VII. tc.). A VIII. tc. a közteherviselésről, a IX. a jobbágyfelszabadításról
intézkedett (a nemesi kiváltságok megszűntek s velük a paraszt feudális
kötöttségei és terhei is). A törvény a volt jobbágyság jelentős részének
(40%-nak) tulajdonába adta át az általa addig használt úrbéri földeket. A
zsellérek viszont továbbra is föld nélkül maradtak. A XVIII. tc. szólt a sajtószabadságról . Az
áprilisi törvények nem szóltak a következő kérdésről: kinek a kezében legyen a
külügy, a hadügy és a pénzügy? Az
áprilisi törvények értelmében megalakult az első felelős magyar kormány. A
Batthyány-kormány tagjai
2. A Batthyány
kormány működése (1848. április 11 - szeptember 11) A
kormánynak nem volt könnyű dolga: a nádor vigyázott arra, hogy a kormány ne
lépje túl hatáskörét, ne lazítsa tovább a birodalommal fennálló kapcsolatokat;
a parasztság a végbement jobbágyfelszabadítás továbbfejlesztését szorgalmazta;
a nemzetiségek benyújtották követeléseiket a kormánynak; az országban alig volt
fegyveres erő; az államkincstár szinte teljesen üres volt. A
kormány tevékenységének első eredményei májusban mutatkoztak. Elhatározták,
hogy a császári-királyi sereg mellett önkéntes katonaságot, honvédséget
szerveznek. Megindult a nemzetőrség kialakítása is. Egy- és kétforintos
bankjegyeket bocsátottak ki (Kossuth bankók) a pénzhiány enyhítésére. A
kormány számára súlyos gondként jelentkezett a nemzetiségi kérdés. A nemzetiségek
1848. májusában hirdették meg kívánságaikat, amelyek egy része messze túlment a
nyelvi követeléseken: Szerbek:
karlócai gyűlésükön Dél-Magyarországból önálló, csak Bécstől függő szerb
vajdaságot kívántak. Erdélyi románok: balázsfalvi
gyűlésükön ellenezték az erdélyi uniót, Erdélyből román tartományt kívántak
létesíteni, amelyet később a két román fejedelemséggel, Havasalfölddel és
Moldvával kívántak egyesíteni. Szlovákok:
túrócszentmártoni gyűlésükön lényegében csak nyelvi jogokat követeltek
maguknak. A kormány a nemzetiségi követeléseket
elutasította. 1848 tavaszán komoly veszély Horvátország felől
mutatkozott. Az új horvát bán, Jellasics kezdettől felmondta a pesti
kormánynak az engedelmességet, még tárgyalni sem volt hajlandó. Jellasics
hadsereget szervezett, azzal a céllal, hogy Magyarország ellen támad (ebben az
Innsbruckba menekült bécsi kormány is támogatta a "divide et impera"
elve alapján). 1848. júniusában lezajlottak az
első népképviseleti választások. ® A
kormánynak óriási többsége lett a parlamentben. 1848. július 11-én tartotta meg Kossuth
nevezetes megajánlási beszédét a pénzügyi és katonai kérdésekről. ®
A képviselők megszavaztak 200 000 újoncot. Augusztusra
az újjászerveződött bécsi kormány elérkezettnek látta az időt a magyar
különállás békés vagy fegyveres eszközökkel történő felszámolására. 3. A
szeptemberi fordulat Augusztus
végén a bécsi kormány a magyar kormány jogkörét, egyáltalán az áprilisi
törvényeket érvénytelennek, felszámolandónak tekintette. ®
A képviselőház 100 tagú küldöttség Bécsbe indítását határozta el. Az uralkodó a
delegációt semmitmondó szavakkal bocsátotta el. A békés megegyezésre már nem
volt több remény. ® Az országgyűlés szeptember 11-i ülésén
a kormány bejelentette lemondását. (Ideiglenes
kormány alakul, melynek miniszterelnöke továbbra is Batthyány október 2-ig)
Jellasics még ugyanezen a napon átlépte a Drávát, s megindult Pest-Buda felé. A
magyar seregek fővezére, Móga János altábornagy ütközetre szánta el
magát. 1848. szeptember 29-én a magyar sereg Pákozd-Sukorónál
győzelmet aratott Jellasics felett. Jellasics Bécs felé hátrált. Időközben Bécsben, Jellasics győzelmében
bízva, október 3-án a magyar parlamentet - törvénytelenül - feloszlatták, az
országot Jellasics uralma alá vetették. Az intézkedéseknek azonban nem tudtak
érvényt szerezni. (+ október 6-án Bécsben újabb forradalom tört ki, a
hadügyminisztert Latourt meggyilkolták. Az udvar Olmützbe menekült) 4. Az Országos Honvédelmi Bizottmány
(1848. október 8. - 1849. április 14.) Batthyány
ideiglenes miniszterelnöki működésének megszűntével az ország végrehajtó
hatalom nélkül maradt. A végrehajtó hatalom gyakorlását az országgyűlés
ideiglenes jelleggel a már korábban megalakult Országos Honvédelmi
Bizottmányra ruházta. Ennek vezetője Kossuth volt. A
Délvidéken már júliustól fegyveres felkelés folyt, de másfelől is veszély
fenyegette a magyar forradalmat. Magyarország 1848 őszén fegyveres harcra
kényszerült. Megkezdődött az önvédelmi háború, a szabadságharc időszaka. Erdély
teljesen az ellenforradalmárok kezére került, nyugatról pedig újabb nagy
katonai támadás fenyegetett. A
Jellasicsot követő magyar sereg október elején az országhatárra érkezett. A
határ átlépésétől egyelőre óvakodott a katonai és a politikai vezetés. Végül
átlépték a határt. ® Október 30: a schwechati csata. ®A
magyar csapatok kénytelenek voltak visszavonulni. Móga lemondott, helyére Görgei
Artúrt nevezték ki. Bécsben
lemondatták V. Ferdinándot és Ferenc Józsefet ültették a trónra (1848.
december 2.). 1848. december 16-án a császári hadsereg
átlépte Magyarország határát. A Windisch-Grätz
vezette sereg elől Görgei hátrálni kényszerült. Windisch -Grätz
seregének egy része körülzárta Komáromot, majd tovább nyomultak Pest felé. Az
egyik magyar seregrész vezére, Perczel Mór csatát vállalt és vesztett Mórnál. A kormány áthelyezte székhelyét Debrecenbe. 1849. első napjaiban Windisch- Grätz
ellenállás nélkül bevonult Pest-Budára. Görgei a Felvidéken keresztül a Tisza
irányába hátrált (1849. február 5: a branyiszkói áttörés). A Debrecenbe költözött kormány új
főparancsnokká Henryk Dembinskit nevezte ki. Erdélyben Bem József
irányította a magyar csapatokat. Bem 1849 tavaszára befejezte Erdély
felszabadítását. 4. A tavaszi
hadjárat Dembinski
1849 február végén indított először koncentrált támadást. ®
kápolnai csata (február 26-27): eldöntetlen. A magyar sereg visszahúzódott a
Tisza vonala mögé. A tisztikar eléri Dembinski leváltását. Helyére Vetter
Antalt nevezik ki (de igazából Görgei irányított). 1849
kora tavaszán a Tiszánál gyülekező 50 000 fős magyar sereg támadásba lendült,
és négy hét alatt a Tiszától Pozsonyig kergette a császári sereget. Április
2-án Hatvannál, 4-én Tápióbicskénél, 6-án Isaszegnél arattak jelentős
győzelmet. Április 23-án bevonultak Pestre. A fősereg északnak fordult, s
Vácnál, Nagysallónál vívott győzelmes csatát, felmentette az ostromlott Komárom
várát. A fő célkitűzést azonban, a császári sereg bekerítését és
megsemmisítését nem sikerült elérni. A leváltott Windisch- Grätz
utóda, Welden osztrák területre húzódott. 1849. május 21-én Budát is sikerült
visszafoglalni. 5. A
Függetlenségi Nyilatkozat 1849.
március 4-én az udvar kiadja az olmützi alkotmányt. Az alkotmány szerint
Magyarország, korábbi különállását teljesen elveszítve, területét megcsonkítva a birodalom egyik tartománya
lesz. Erre mintegy válaszul született meg 1849. április 14-én a Függetlenségi
Nyilatkozat. ® a debreceni Nagytemplomban kimondták a
Habsburg-ház trónfosztását, a detronizációt. A
Függetlenségi Nyilatkozat felsorolja azokat az okokat, amelyek a trónvesztést
indokolják. Ezután elmondja a Nyilatkozat a háború előzményeit és fontosabb
eseményeit és kinevezi Kossuthot kormányzó elnökké. Ezzel Kossuth
lényegében államfő lett, az új miniszterelnök pedig 1849. május 1-én Szemere
Bertalan. 6. A cári
intervenció és a bukás 1849.
május elején már bizonyossá vált: az orosz cár sereggel siet a szorongatott
Habsburgok segítségére. A cár 200 000-res sereget indított útnak. Magyarország
külpolitikailag teljesen elszigetelődött. Az
új helyzetben Görgei álláspontja az volt, hogy a haderőt Komárom körül kell
koncentrálni, a közeledő osztrákokra kell előbb csapást mérni, kudarc esetén
Komárom bevehetetlen erődjébe húzódva kell kivárni a további fejleményeket. A
politikai vezetés a Pest körüli koncentrációt határozta el, s a hamarabb érkező
ellenféllel vette volna fel a küzdelmet. Görgei késlekedése folytán a pesti
koncentráció terve meghiúsult, új színteréül a Délvidéket (Szeged-Arad-Temesvár
térségét) jelölték ki. Az erre júliusban elinduló Görgei azonban Vácnál már az
oroszokba ütközött, így Pestről északnak kanyarodva, az oroszok hátában vezette
seregét, ügyes manőverekkel, a Tisza, majd a Délvidék felé. Komolyabb csata és
vereség nélkül, de késve érkezett a koncentráció színhelyére. A helyzet
reménytelenségét látva július végén Mészáros Lázár lemondott a
főparancsnokságról; utódául ismét Dembinskit nevezték ki. Az ország emberi és anyagi
erőfeszítéseinek határára érkezett. Erdélyben Bem kétségbeesett ellenállást
tanúsított a túlerővel szemben, másfél hónapig megakadályozta, hogy az oroszok
kijussanak az Alföldre. A segesvári csatában (július 31.) súlyos
vereséget szenvedett (ekkor esik el Petőfi), seregeinek maradványait a
nagycsűri csatában (augusztus 6.) verték szét. Egyedül Bem érkezett a
koncentráció színhelyére. A
Pesten már gyülekezni kezdő fősereget Dembinski vezette vissza az Alföldön,
hátrálva az osztrákok elől. Csak a Tisza-Maros vonalánál próbálta megállítani
az ellenséget, de csatát vesztett Szőregnél (augusztus 5.), s így az osztrákok
bejutottak a Délvidékre. A döntő csatára velük Temesvárott került sor
(augusztus 9.). A sereg katasztrofális vereséget szenvedett. Aradon
Kossuth és a miniszterek Görgei követelésére átadták a tábornoknak a politikai
és katonai teljhatalmat (augusztus 11.). Kossuth Törökországba menekült.
Görgei már csak csatát nyerhetett, háborút nem, s ezért az egyetlen lehetséges
ésszerű megoldást választotta: 1849. augusztus 13-án Világosnál feltétel
nélkül letette a fegyvert. Szándékosan az oroszoknak adta meg magát, hogy
jelezze, az ő túlerejük idézte elő a vereséget. Néhány seregrész és néhány vár
maradt még magyar kézen. Komárom átadására csak október elején került sor. A
szabadságharc vereségét a katonai túlerő idézte elő. De mégsem volt hiábavaló.
A társadalmi átalakulás, a jobbágyrendszer eltörlése visszafordíthatatlan
maradt. A szabadságharc leverését követően
megkezdődött a megtorlás. Ennek első lépése az aradi 13 és Batthyány Lajos
kivégzése volt (1849. október 6.) Az aradi 13:Aulich Lajos, Damjanich
János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly,Lahner György, Lázár
Vilmos,gr. Leininger-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török
Ignác, Vécsey Károly | |||||||||||||||||
Kategória: témavázlatok | Hozzáadta: tanár | |||||||||||||||||
Megtekintések száma: 2709 | Feltöltések: 0 |