Nyitólap » Fájlok » történelem » témavázlatok

18. A kiegyezés
2011-12-11, 1:04 AM

I. Előzmények:

 

A megtorlás (1849. aug.(világosi fegyverletétel) - 1850. jún.) Haynau rémuralma

 

1851-59. újabszolutizmus (neoabsz.) Bach-korszak

cél: egységes birodalom = beolvasztás, elnémetesítés

nyílt abszolutizmus, centralizáció: alkotmányos testületek felfüggesztése:  o.gy., önkormányzatok megszüntetése: megyék, városok,

"              a történelmi Magyarország területi egységének felszámolása (5 kerület)

"              kettős vámhatár megszüntetése,

"              osztrák polgári közigazgatás, jog, adórendszer - Bach-huszárok

"              rendőrség, csendőrség, besúgóhálózat

A nemzeti ellenállás irányzatai

"              szabadságharc felújítása (Makk József, Noszlopy Gáspár szervezkedései).

"              passzív ellenállás (közügyektől való elzárkózás deáki mintája).

"              konzervatívok - rendi föderalizmus

"              Kossuth vezette emigráció - független állam- csak külső segítséggel lehet

1859. Az osztrák-piemonti-francia konfliktus  (Cavour + III. Napóleon É-Itália)

- Kossuth óvatos -emigráns kormány (Magyar Nemzeti Igazgatóság),

- Solferinó  - olasz-francia győzelem - III. Napóleon azonnal békét (Villafranca- Lombardia I-hoz, Velence marad)

 

A Bach rendszer bukása

-1857. gazdasági válság államcsőd szélére juttatja a birodalmat, ezért semleges (a krími-háborúban angol bankok segítsége), elveszíti az orosz politikai támogatást.

- 1859. piemonti háború a hadsereg gyengeségéről tanúskodott (magyar emigráció mozgolódása).- gyors béke - a magyarok felkelésétől tartanak

- a háború, területveszteségek, önkényuralom sok pénzbe kerül

- 1859-től óvatos reformok (föderalista csoport előtérbe kerül). Bach menesztése

- Széchenyi Ein Blick.

 

 1860. Októberi Diploma kiadása: (Helytartótanács, kancellária, főispánság, országgyűlés intézményeinek helyreállítása - korlátozott).

- közös  parlament (Birodalmi Tanács- a tartományi országgyűlések követeket): költségvetés, hadkötelezettség, kereskedelem, bank- és adóügyek,

- Erdély különállása

- 1861. Februári Pátens az októberi diploma végrehajtását elrendelő irat (Schmerling a centralizáció híve, változtat rajta): kétkamarás Birodalmi Tanács (országgyűlés) osztrák tartományok számára kedvező, bevezetve egy parlamentáris rendszert).

(magyarok nem küldik el képviselőiket, de Erdélyben a szász, román többség megszavazza majd 1863-ban

- 1861. országgyűlés feladata a királykoronázás előkészítése, ám a februári pátens elleni felzúdulás lesz a fő témája (közjogi kérdés).

Határozati Párt - többség (Teleki l)

- nem fogadja el az uralkodót, határozatban tiltakozik a februári pátens ellen mindenfajta alkut elutasítanak, 1849-es eredményekhez ragaszkodnak, (titokban pártja szembefordul vele - szabadságpárti, demokratilkus, toleráns a nemzetiségekkel, halála előtt unokaöccse Tisza Kálmán 4 órás látogatása - Teleki öngyilkosságot követ el politikai kudarca miatt - a szavazás előtt egy nappal- Tisza Kálmán kezébe veszi a párt irányítását és a megegyezést keresi Deákkal,).

Felirati Párt (Deák Ferenc) elfogadja Ferenc Józsefet, elhatárolódik a forradalomtól, kompromisszumkészség, 1848-as eredményekhez ragaszkodnak, feliratban tiltakozik februári pátens ellen.(=ez a bevett forma)

- 3 szavazattal a Felirati Párt győz

Végül a császár egyik javaslatot sem fogadja el, országgyűlés feloszlatása.

1861-65. Schmerling-provizórium  (időleges katonai kormányzás).- önkényuralom

 

II. A kiegyezés közvetlen előzményei

- 1863. lengyelek felkelés leverését közönyösen nézte végig Európa (európai segítségbe vetett hit megszűnik).

- nagy-német egység - akkor kiszakadhatna, de Bismarck nem akarja

- elkerülhetetlen a megegyezés a birodalom két része között (1864-től titkos tárgyalások Deákkal),

 

- 1865. ápr. Pesti Napló -Deák Húsvéti cikke (reális együttműködési lehetőség Béccsel, ha nem megy 1848-as alapon, akkor alkotmányos keretek közt engedni kell).

 

1865 dec. o.gy. - albizottság a kiegyezési tárgyalásokat - gr. Andrássy Gyula vez.

- a porosz-osztrák háb. alatt felfüggesztik Deák javaslatára - nem akarja további engedményekre kihasználni

1866. vereség a poroszoktól (felgyorsítja a kiegyezés munkálatait).

 

Kossuth tiltakozása kiegyezés ellen: Kasszandra-levél. - a politikai alku több ellenfelet, mint barátot (csehek, szerbek, románok) - a szabadság feladása, önálló nemzetállam kell

 

III.  A kiegyezés rendszere

1867.  a kiegyezés (első miniszterelnök: Andrássy Gyula - Deák nem vállal hivatalt

Ferenc József 1867. jún.  megkoronázása

 

- dualizmus = kétközpontú állam, OMM

a birodalom két legerősebb nemzetének kompromisszuma

 

Közös ügyek:

Hadügy (uralkodó e legfőbb hadúr, hadüzenetet meg kell szavazni magyar országgyűlésnek, újonc megajánlási jog). - kuk hadsereg, de külön hadseregek is, magyar honvédség

Külügy (kizárólag két kormány intézi).

Pénzügy (delegációk megállapodásán nyugszik).

Közös ügyeket a két parlamentből választott delegáció (6o-6o fő)ellenőrzi.

Az egyéb ügyekben kormányzati önállóság.

- Külön 10 évre kötött gazdasági kiegyezés (közös költségekből való részesedés kvóta alapján, vám- és kereskedelmi szerződés).

Paritásos alapon nyugvó rendszer.

Mindkét fél rendelkezik önálló parlamenttel és felelős kormánnyal.

Bonyolult társadalmi, gazdasági és politikai államalakulat jött létre, az ügyek szabályozatlansága miatt állandó viták a két fél között.

Alkotmányos rendszer jött létre, amely néhány helyen csorbát szenvedett.

 

uralkodó jogai:

- közös ügyek minisztereinek kinevezése

- a törvényekre vonatkozó előszentesítés joga

- a kormány kinevezésének / felmentésének jogával.

- legfőbb hadúr

 1868. horvát-magyar kiegyezés


- 1868. nemzetiségi törvény kiadása (Eötvös József): kulturális autonómia a nemzetiségeknek, de a magyart tekinti egy és oszthatatlan politikai nemzetnek (Eötvös közigazgatási autonómiát is adna, de leszavazzák (Európai látókörű és magas színvonalú törvény, csak a jogorvoslati fórumok hiányoznak az elgondolásból).

- 1868. népiskolai törvény kiadása (6-12 éves kora közt minden gyermeknek kötelező iskolába járnia),ingyenes.

- Csemegi-kódex: modern büntetőtörvénykönyv kidolgozása. - a törvény előtti egyenlőség ekkor valósággá

- ipartörvény - iparszabadság, céhek eltörlése

 

a kiegyezés mérlege

+ eu-i felzárkózás

- egy halálra ítélt birodalomhoz

- gazdasági téren előnyös - felzárkózás

- konzerválta a poltikai-társadalmi szerkezetet

- 1880-as évektől napirenden van a birodalom trialista átszervezése (szlávok bevonása a hatalomba).

A század végén már a Habsburg-család tagjai maguk kezdeményezik a birodalom föderális átszervezését (Rudolf trónörökös: Monarchia minden népét egyenértékűnek kell tekinteni).

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kategória: témavázlatok | Hozzáadta: tanár
Megtekintések száma: 5745 | Feltöltések: 0