20. Trianon hatásai - témavázlatok - történelem - Fájlkatalógus - matt
Nyitólap » Fájlok » történelem » témavázlatok

20. Trianon hatásai
2011-11-04, 0:22 AM
Trianon 

Előzmények
A Párizs környéki békekonferenciát, ami az  I.vh-t  zárta, 1919.január 18-án Versailles-ban a tükörteremben nyitották meg. 27 állam vett részt, de a  tényleges döntést a Tízek Tanácsa hozta, amiben az öt nagyhatalom (Amerika, Anglia, Franciaország, Olaszország, Japán) 2-2 képviselője volt jelen. Hivatalosan a wilson-i  békejavaslat  szerint hozták meg a döntéseket, aminek a lényege, hogy a határokat etnika alapon, a népek önrendelkezése alapján húzzák meg.  Ám a határokat végül az antant hatalmak szövetségeseinek érdekében alakították.

Okok: 
1. A  nemzetiségi elitek elégedetlensége: területi autonómia, föderalizálás, szeparatizmus
2. Az új államok irredenta politikája (Olaszország, Szerbia, Románia)
3. A győztes nagyhatalmak akarata
4. A magyar vezetés inkompetenciája

A békeszerződés  előkészítése
Teleki Pál Vörös térképe

A békedelegációt vezető Apponyi Albert beszéde
A szerződést végül a lényegében erre kinevezett  Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei, Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston népjóléti miniszter írták alá. 
  

A békeszerződés
1920. június 4. (1921. évi  XXXIII. törvénycikk)
A trianoni békeszerződés az I. világháborút Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és az Antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között lezáró békeszerződés, amely többek között meghatározza Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének része. 
A győztesek (antant) újraszabták Európa térképét, s mesterséges határok mellett Magyarország új létfeltételek közé kényszerült. A történelmi Magyarország területe 282 ezer km2-ről (Horvátország nélkül) 93 ezer km2-re, lakossága 18 millió főről 7,5 millió főre csökkent. Hozzávetőleg 3,3 millió magyar került a szomszédos országokhoz. A béke értelmében hazánk hadseregét 35 ezer főben maximálták, megtiltották a sorozást, a fegyver-és hadianyag-importot, elrendelték a flotta és a légierő leszerelését.

Következmények

a) etnikai
A nemzetiségi problémák szinte teljesen eltűntek, ugyanakkor a határon túlra került magyarság helyzete ellehetetlenült. A magyar nemzetiségűek lélekszáma az elcsatolt területeken az 1910-es népszámlálás alapján:
- Felvidéken (ma Szlovákia): 884 000 fő, a helyi lakosság 30%-a
- Erdélyben (ma Románia): 1 662 000 – 32%
- A Vajdaságban (ma Szerbia): 420 000 – 28%
- Kárpátalján (ma Ukrajna): 183 000 – 30%
Az elcsatolt területeken az új rezsimek megbízhatatlannak tartották a korábbi, többnyire magyar nemzetiségű értelmiségi, hivatalnoki réteget, és sokukat elbocsátották.  Az áttelepülők (főleg értelmiségiek, tisztviselők) lakás és állás nélkül maradtak (vagonlakók).

Csehszlovákia: a demokratikus jogok mellett viszonylagos jólétet biztosított polgárainak, de megtalálta a módját, hogy nemzetiségeit hátrányos helyzetbe hozza .  A nyelvtörvény 20%-ban határozta meg azt a nemzetiségi arányt, amely fölött a hatóságok kötelesek voltak az ügyeket a kisebbség nyelvén is intézni. A 20% azonban az egész járásra volt értendő, ezért a magyarlakta területeken új, észak-déli irányú járásokat alakítottak ki, hogy a magyarok aránya lehetőleg ne érje el a törvényben megszabott alsó határt. Megkezdték a magyar  iskolahálózat  felszámolását (magas arányban kellett magyaroknak lennie, hogy lehessen iskola, és nem nyújtottak anyagi támogatást). A földreform során a magyar középbirtokosoktól elsajátított földeket szlovák igénylőknek adták. Az összefüggő magyarlakta területeken betelepített szlovákokból  telepesfalvakat hoztak létre, hogy megtörjék az egységes magyarságot. A nehézségek ellenére sikerült magyar képviselőket juttatni a prágai parlamentbe. (miniszterelnök: Masaryk, Benes)

Románia: A választóterületeket eleve úgy alakították ki, hogy ahol csak lehetett, a magyar településeket románokkal vegyítették, a választójogi névjegyzékekből pedig rendszeresen kihagyták a magyarok egy részét. A romániai magyarság politikai megszervezésében Kós Károly, Jósika Sámuel báró, Bánffy Miklós gróf és Bethlen György gróf játszottak meghatározó szerepet. 1921-ben alakult a Magyar Szövetség, majd 1922-ben az Országos Magyar Párt, amely 1938-ig védte a magyarok érdekeit. Az erdélyi földbirtoktörvény a magyarokat sújtó, hátrányos megkülönböztetéseket tartalmazott. Elvették az egyházak, iskolák, községek birtokait, ezzel  lehetetlenné tették a magyar művelődési és közintézményeknek a fenntartását.  (miniszterelnök: Bratinau)

Szerb-Horvát-Szlovén  Királyság: 1922-ben Zentán megalakult az Országos Magyar Párt, mely 1929-ig, betiltásáig tevékenykedett. Munkáját nehezítette, hogy 1920-ban elfogadott választási törvény magyarok tömegeit fosztotta meg a választójogtól. A földreform határozottan magyar- és (német-) ellenes volt. Az elvett birtokokat mintegy 20 ezer  telepescsalád  között osztották szét. A világháború előtt 700 magyar iskola működött. Ebből 1920-ra 400 maradt meg. Megszüntették a magyar középiskolák 90%-át, a magyar szakiskolákat pedig teljesen felszámolták. A csehszlovákiai és a romániai gyakorlathoz hasonlóan bevezették az ún. névelemzést. Azok a magyar gyerekek, akiknek a családneve „nem hangzott magyarosan”, nem járhattak magyar iskolába, akkor se, ha csak magyarul tudtak. 1929 után a megmaradt magyar iskolákat is bezárták, a középiskolák közül egyedül a szabadkai gimnázium maradhatott meg.

A határon túli magyarság helyzete máig se rendezett. Trianon után rengeteg magyar család átmenekült a határ másik oldalára. Így a határon túli kulturális élet megszervezése nem volt könnyű feladat, de ma már szerencsére ez valamennyire rendeződött.
Később  a  2. vh után szomszédos országaink már sokkal durvábban bántak a magyar kisebbséggel (áttelepítések-csere, reszlovakizáció, munkatáborok…) .

b) gazdasági
Magyarország nyersanyagbázisa jó részét elvesztette, az állatállomány, az erdők, bányák, termőföldek, kőolaj és az infrastruktúra (vasút, közutak) nagy része a szomszédos országokhoz került. Az Osztrák-Magyar Monarchiához méretezett ipari kapacitás nyersanyag nélkül maradt. Az új határok miatt szinte az egész ország Budapest vonzáskörébe került, ami hátráltatta a településhálózat fejlődését. Ugyanakkor sok nagyváros teljesen elvesztette a vonzáskörét és határmenti, fejlődésképtelen településekké váltak.
Jelentős változások álltak be a közlekedésben is, különös tekintettel a vasúthálózatra. Az útvonalak nagy része a határon túlra került, ezzel megnehezítve az egyes városok közti közlekedést. Mo. vasúthálózata pókhálószerű volt. A második kör fő csomópontjai szinte mind más ország területére kerülnek ( Kassa, Pozsony, Losonc, Arad. Fülek, Szatmárnémedi)
A katonai megszállás, a nemzeti vagyon elrablása (csehek, románok, szerbek) és a Kisantant gazdasági blokádja jelentős károkat okozott, melyet súlyosbított a hazánkra rótt jóvátétel is. (A 20-as évek végéig Magyarország 30 millió aranykorona jóvátételt fizetett). 
 
c) külpolitikai, katonai
elszigeteltség
kisanatant

d) a revízió
A béke állandó felülvizsgálatának szándéka (revízió) tovább rontotta a szomszédos országokkal meglévő rossz viszonyt (Kisantant), és protekcionista (hazai gazdaságot védő, másokat kiszorító), távolabbi piacokat, politikai szövetségeseket kereső (Olaszország majd Németország) gazdaságpolitikához vezetett. Történelmi, kulturális, gazdasági, etnikai és földrajzi érvekre hivatkozva folyamatossá vált a revíziós propaganda, mely nem vette figyelembe a realitásokat (Egyik jelmondata: "Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország „) A harmincas években Németország mellett egyre jobban elköteleződő magyar politika a revízió gyakorlati megvalósítása, majd az újabb háború felé haladt.

Kategória: témavázlatok | Hozzáadta: tanár
Megtekintések száma: 4437 | Feltöltések: 0