Nyitólap » Fájlok » történelem » témavázlatok |
2011-09-11, 0:25 AM | |
2. A középkori magyar művelődés és kultúra (II.tk. 21.
fejezet) 1. A magyar ősköltészet Ősköltészetünkből egyetlen sor sem maradt fenn. Anonymus
elutasítóan ugyan, de élő hagyományként beszélt a szájhagyományról, regősökről
(lat. joculatorok). Az Árpád-nemzetség eredetmítoszát Kézai Simon krónikája
őrizte meg, Arany János ezt beépítette a Buda halála c. eposzába( Csodaszarvas-monda).
Az Álmos-monda átformálva Anonymus-nál olvasható; a turulmadár és Emese
históriája ősi formájában még totemisztikus erdetmítoszunk volt. A fehér ló
mondája a honfoglalás körülményeinek színes megörökítése (Képes
krónika). További mondák szólnak a kalandozó Lehel (Léi) vezérről,
Botondról (KÉZAI, ill. Képes
krónika). 2. Csatlakozás a nyugati kultúrkörhöz Írásbeliség és az oktatás A
szellemi kultúra egyházi jellegű, az írásos műveltség hordozója a papság, s az
írásmüvek nyelve a latin. Az írás
rendszeres használata e korban csak a klerikusokra jellemző. A világiak közt,
még a király udvarában sem terjedt el. Az írás tudományát a káptalani
iskolákban lehetett megszerezni nyelvtani, szónoklattani és vitatkozástani
ismeretekkel együtt. A magasabb műveltségre vágyók külföldi, főleg párizsi,
illetve bolognai egyetemeken tanultak (pl. Anonymus). szerzetesrendek Magyarországon: ·
Az első bencések 996-ban telepedtek le Szent
Márton hegyén, az 1001-es királyi alapítólevél Monte Cassino jogait
adta meg a Pannonhalmi apátságnak is. A 13.
században már 90 kolostoruk állt Magyarországon. Ezekben gyakran működött hiteleshely,
kolostori iskola, gyakran őriztek ereklyéket,
ezért zarándokok is gyakran látogatták
őket. ·
XII.sz. ciszterciek – Zirc ·
XIII.sz.ferencesek, domonkosok ·
XIV. sz. pálosok – az egyetlen magyar alapítású
szerzetesrend írásos emlékeink: A kolostorokban többnyire
vallásos tárgyú szövegeket írtak, a káptalanok oklevélkiadó hiteleshelyekként
is működtek. A királyi kancellárián
(12.sz.vége) az adományleveleket,
okiratokat, királyi rendeleteket stb. írták. latin nyelvű: ·
Szent Gellért: Deliberatio... - magyar földön
elsőként megjelent teológiai mű. ·
Szent István: Intelmek - műfaja: királytükör. ·
legendák: A magyar szentek közül legismertebbek az Istvánról, Imréről, Lászlóról, Erzsébetről, Margitról
szóló legendák A magyar nyelvű írásbeliség kezdetei ·
Szórványemlékek:
a latin nyelvű szövegekben előforduló magyar szavak, helynevek A Tihanyi
Alapítólevélben (1055) 58 magyar szó „Fehervaru rea meneh hodu utu
rea" - Az eredetit ma Pannonhalmán őrzik ·
Halotti beszéd és könyörgés -1200 körül-
prédikáció; ·
Ómagyar Mária-siralom -1300 körül ·
Margit legenda -1310 körül Építészet, képzőművészet A templomépítési
törvény kapcsán számos kő-, illetve fatemplom épült (körtemplom) . István nevéhez fűződik a székesfehérvári Szűz Mária (Nagyboldogasszony)-templom alapítása 1019-ben, amely egyszerre több
feladatot is ellátott: az uralkodó koronázási jelvényeinek őrzését, temetkező helyet
és az államügyek intézésében is jelentős udvari papság befogadását A várak földvárak
és sárvárak lehettek, a kőfalakat, ha voltak, az idők folyamán többször
átépítették. Az ötvösművészet is elsősorban az egyház kebelén folytatódott, pl.
esztergomi ötvösség. Miseruhának készült a magyar koronázási palást is. Román stílus (XI-XII. sz).: Pécsi székesegyház; Tihanyi Apátság altemploma. III. Béla alatt, a kulturális kapcsolatoknak Bizánctól Párizsig való kiszélesedése, a francia eredetű új szerzetesrendek, főleg a ciszterciek letelepülése, s nem utolsósorban az ország és vezető rétegének anyagi megerősödése, a fényűzésre, reprezentálásra való törekvés is szerepelt. E fejlődés központja az esztergomi várpalota lett. A tatárjárás során felégetett ország életre keltése újabb telepítési hullámot váltott ki, amit nagyarányú építkezések is követtek. Ilyen feltételek között fejlődött ki a későromanika művészete, amely teljesítményét, intenzitását nézve meglepően nagyarányú. Ekkor kezdődött el a lébényi, gyulafehérvári, zsámbéki, türjei templomok építkezése, nagy létszámú kőfaragóműhely munkásságát sejtetve. Igen jelentős volt környezetében a jáki apátsági templom. A 13. század harmadik negyedében ismét az építészetben
érhetők tetten először a Nyugat-Európában már rég meghonosodott és virágzását
élő gótikus művészet nyomai. Ezek a
hatások fedezhetők föl a budai Nagyboldogasszony-templom építkezésein, de ezek
a tendenciák figyelhetők meg a Mária Magdolna-templom, vagy a margitszigeti
dominikánus apácatemplom és kolostor, a soproni ferencesek temploma és
rendháza, valamint a gyulafehérvári székesegyház újjáépítésénél is. 3. Művelődés és kultúra az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond korában A tegfőbb kulturális központ a nyugattal
rendszeresen érintkező udvar volt (főként itáliai és francia hatás). Jellemző áramlatok: lovagi kultúra; gótika. Gótikus stílus: Diósgyőr vára; a kassai Szent Erzsébet templom,; Budavári
Nagyboldogasszony-templom. I. Károly 1323-ban Visegrádra helyezte székhelyét.
Először a visegrádi várban, majd egy városi házban, a visegrádi
királyi palota elődjében rendezte be udvarát. . A budai
várat I. Lajos tette királyi rezidenciává, miután az 1370-es évek végétől
kibővíttette egy új udvarral, palotaszárnyakkal és kápolnával. Zsigmond király
számára a művészeti reprezentáció fontos politikai eszköz volt. Arra
törekedett, hogy nyugati mintaképek alapján Budán császárhoz méltó udvart
teremtsen. A királyi építkezések francia, délnémet és osztrák területekről
összetoborzott mesterei mind az építészetben, mind a szobrászatban korszakalkotó
jelentőségű műveket hoztak létre. Fejlett ötvösművészet, Szobrászat-festészet: ·
Kolozsvári Márton és György Szent György szobra: , kolozsvári
Márton és György ·
visegrádi díszkút; ·
veleméri templom faliképei, ·
Szent
László király hermája (fejereklyetartója). ·
a budavári palota gótikus szoborleletei A könyvfestészetben is
érvényesült az olasz hatás, olyan, elsősorban Bolognában rendelt kódexek révén,
mint Nekcsei Demeter tárnokmester
bibliája vagy az András herceg
számára festett Anjou Legendárium. A kódex a magyarok történetét tartalmazza a
honfoglalástól 1330-ig, .A krónika szövegét 1358-ban kezdte szerkeszteni
feltehetően Kálti Márk. A másolat a királyi kancellárián készülhetett a
miniatúrákkal együtt http://franka-egom.ofm.hu/irattar/irasok_gondolatok/kepes_kronika/kepes_kronika.htm 4. Reneszánsz Magyarországon Mátyás reneszánsz udvara Az itáliai reneszánsz először Hunyadi János udvarában
jelent meg hazánkban, Vitéz János szellemi körével. Vitéz János Váradon
könyvtárat létesített, sok ifjúnak biztosított itáliai tanulmányutat. Ezek
közül a legnagyobb hírnévre Csezmicei János tett szert, ismertebb nevén Janus
Pannonius. Vitéz János körében szerezte humanista műveltségét Mátyás is. Mátyás bőkezűen támogatta a művészeteket, a művelődést.
Reneszánsz építkezések: visegrádi nyári palota, budai vár, több mint száz kisebb-nagyobb
épület. Mátyás könyvtára: Bibliotheca Corviniana - kb. kétezer
kötet, tartalmazza az ismert irodalmi alkotásokat (ókori szerzők, egyházi
szerzők, humanista írók műveit), és fellelhető volt benne a kor tudományos
„szakirodalma" is. Leghíresebb könyvtárosa Galeotto Marzio. Mátyás
udvari történetírója: Antonio Bonfini. 1473-ban Hess András megnyitotta az első budai nyomdát. Híres magyar szerzők: Thuróczy János (Chronica Ungarorum - latin nyelven összefoglalja a magyarság történelmét); Temesvári Pelbárt (ferences pap; prédikációgyűjtemény Második korszak: A magyar reformációhoz (XVI. század második fele)
köthető, a reneszánsz az anyanyelvüség felszabadítója. az első fennmaradt
magyar nyelvű lírai mű: Bornemisza Péter (1535-1584): Siralmas énnéköm (1557)
című elégiája. Az első nagyar nyelvű dráma: Bornemisza Péter „magyar
Elektrája,, (Tragédia magyar nyelven, a Szophoklész Elektrájából - 1558),
Szophoklész drámájának átdolgozása, „magyarítása". A reformációnak köszönhetően megjelennek az első magyar
nyelvű bibliafordítások: 1541-ben fordítja le Szilveszter János az Újszövetséget, és 1590-ben készíti el
Károlyi Gáspár a Vizsolyi Bibliát. Világi irodalom: A kor kedvelt verses epikai műfajai a
históriás ének és a széphistória. A históriás ének általában valamilyen
katonai-politikai eseményt vagy más heroikus történetet beszél el, pl.: Tinódi
Lantos Sebestyén (1505-1556): Eger vár viadaljáról való ének; llosvai Selymes
Péter: Az híres neves Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről és
bajnokoskodásáról való história (1574). A széphistória mindig szerelmi
történetet beszél el, pl.: Gergei Albert: História egy Árgilus nevű királyfiról
és egy tündér szűzleányról. A korszak kiemelkedő polihisztora, Heltai Gáspár
(1520-1575) fabulákat írt. Képzőművészet:Mátyás visegrádi nyári palotája (1484-85); Bakócz-kápolna (1506-1507); Báthory András: Madonna (1526 -dombormű); Buda ábrázolása Hartmann és Schedel Világkrónikájából (1493 - fametszet). magyar
egyetemalapítási kísérletek: ·
1367-ben
megalakult a pécsi egyelem, amely sajnos nem bizonyult tartós szellemi
műhelynek ·
1395.
Zsigmond óbudai egyetem – 1419 után nincs adat róla · Harmadik ismert középkori egyetemalapítási kísérletünk Mátyás király és kancellárja, Vitéz János esztergomi érsek nevéhez fûzôdik. - 1467 pozsonyi egyetem Történeti munkák
(latin nyelvűek): ·
Őskrónika
- XI.-XII .század - szerzője
ismeretlen; ·
Anonymus
krónikája - 1200 körül -Anonymus III. Béla jegyzője; ·
Rogerius
váradi kanonok „Siralmas
éneke" ( a tatárjárásról szóló beszámoló) ·
Kézai
Simon gesztája - 1282-85 - Kézai IV. László papja volt; (hun-magyar rokonság, Csodaszarvas) ·
Képes
krónika - 1358 körül -szerzője feltehetőleg Kálti Márk. · Küküllei János – Nagy Lajos életéről XV.sz. Thúróczy János: A magyarok krónikája | |
Kategória: témavázlatok | Hozzáadta: tanár | |
Megtekintések száma: 9758 | Feltöltések: 0 |