2. A középkori magyar művelődés és kultúra (II.tk. 21. fejezet)

1. A magyar ősköltészet

Ősköltészetünkből egyetlen sor sem maradt fenn. Anonymus elutasítóan ugyan, de élő hagyományként beszélt a szájhagyományról, regősökről (lat. joculatorok). Az Árpád-nemzetség eredetmítoszát Kézai Simon krónikája őrizte meg, Arany János ezt beépítette a Buda halála c. eposzába( Csodaszarvas-monda). Az Álmos-monda átformálva Anonymus-nál olvasható; a turulmadár és Emese históriája ősi formájában még totemisztikus erdetmítoszunk volt. A fehér ló mondája a honfoglalás körülményeinek szí­nes megörökítése (Képes krónika). További mondák szólnak a kalandozó Lehel (Léi) ve­zérről, Botondról (KÉZAI, ill. Képes krónika).

2. Csatlakozás a nyugati kultúrkörhöz

Írásbeliség és az oktatás

          A szellemi kultúra egyházi jellegű, az írásos műveltség hordozója a papság, s az írásmüvek nyelve a latin.  Az írás rendszeres használata e korban csak a klerikusokra jellemző. A világiak közt, még a király udvarában sem terjedt el. Az írás tudományát a káptalani iskolákban lehetett megszerezni nyelvtani, szónoklattani és vitatkozástani ismeretekkel együtt. A maga­sabb műveltségre vágyók külföldi, főleg párizsi, illetve bolognai egyete­meken tanultak (pl. Anonymus).

szerzetesrendek Magyarországon:

·         Az első bencések 996-ban telepedtek le Szent Márton hegyén, az 1001-es királyi alapítólevél Monte Cassino jogait adta meg a Pannonhalmi apátságnak is. A 13. században már 90 kolostoruk állt Magyarországon. Ezekben gyakran működött hiteleshely, kolostori iskola, gyakran őriztek ereklyéket, ezért zarándokok is gyakran látogatták őket.

·         XII.sz. ciszterciek – Zirc

·         XIII.sz.ferencesek, domonkosok

·         XIV. sz. pálosok – az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend

írásos emlékeink:

A kolostorokban többnyire vallásos tár­gyú szövegeket írtak, a káptalanok oklevélkiadó hiteleshelyekként is működtek.

A királyi kancellárián (12.sz.vége)  az adományleve­leket, okiratokat,  királyi  rendeleteket stb. írták.

latin nyelvű:

·         Szent Gellért: Deliberatio... - magyar földön elsőként megjelent teo­lógiai mű.

·         Szent István: Intelmek - műfaja: királytükör.

·         legendák:  A magyar szentek közül legismertebbek az Istvánról, Imréről, Lászlóról, Erzsébetről, Margitról szóló legendák

A magyar nyelvű írásbeliség kezdetei

·         Szórványemlékek: a latin nyelvű szöve­gekben előforduló magyar szavak, hely­nevek

A Tihanyi Alapítólevélben (1055) 58 ma­gyar szó „Fehervaru rea meneh hodu utu rea" - Az eredetit ma Pannonhalmán őrzik

·         Halotti beszéd és könyörgés -1200 körül- prédikáció;

·         Ómagyar Mária-siralom -1300 körül

·         Margit legenda -1310 körül  

Építészet, képzőművészet

A templomépítési törvény kapcsán számos kő-, illetve fatemplom épült  (körtemplom) .

 István nevéhez fűződik a székesfehérvári Szűz Mária (Nagyboldogasszony)-templom alapítása 1019-ben, amely egyszerre több feladatot is ellátott: az uralkodó koronázási jelvényeinek őrzését, temetkező helyet és az államügyek intézésében is jelentős udvari papság befogadását

A várak földvárak és sárvárak lehettek, a kőfalakat, ha voltak, az idők folyamán többször átépítették. Az ötvösművészet is elsősorban az egyház kebelén folytatódott, pl. esztergomi ötvösség. Miseruhának ké­szült a magyar koronázási palást is.

Román stílus (XI-XII. sz).: Pécsi székesegyház; Tihanyi Apátság altemploma. III. Béla alatt, a kulturális kapcsolatoknak Bizánctól Párizsig való kiszélesedése, a francia eredetű új szerzetesrendek, főleg a ciszterciek letelepülése, s nem utolsósorban az ország és vezető rétegének anyagi megerősödése, a fényűzésre, reprezentálásra való törekvés is szerepelt. E fejlődés központja az esztergomi várpalota lett. A tatárjárás során felégetett ország életre keltése újabb telepítési hullámot váltott ki, amit nagyarányú építkezések is követtek. Ilyen feltételek között fejlődött ki a későromanika művészete, amely teljesítményét, intenzitását nézve meglepően nagyarányú. Ekkor kezdődött el a lébényi, gyulafehérvári, zsámbéki, türjei templomok építkezése, nagy létszámú kőfaragóműhely munkásságát sejtetve. Igen jelentős volt környezetében a jáki apátsági templom.

A 13. század harmadik negyedében ismét az építészetben érhetők tetten először a Nyugat-Európában már rég meghonosodott és virágzását élő gótikus művészet nyomai. Ezek a hatások fedezhetők föl a budai Nagyboldogasszony-templom építkezésein, de ezek a tendenciák figyelhetők meg a Mária Magdolna-templom, vagy a margitszigeti dominikánus apácatemplom és kolostor, a soproni ferencesek temploma és rendháza, valamint a gyulafehérvári székesegyház újjáépítésénél is. 

3. Művelődés és kultúra az Anjouk  és Luxemburgi Zsigmond korában

A tegfőbb kulturális központ a nyugattal rendszeresen érintkező udvar volt (főként itáliai és francia hatás).

Jellemző áramlatok: lovagi kultúra; gótika.

Gótikus stílus:

Diósgyőr vára; a kassai Szent Erzsébet templom,; Budavári Nagyboldogasszony-templom.

I. Károly 1323-ban Visegrádra helyezte székhelyét. Először a visegrádi várban, majd egy városi házban, a visegrádi királyi palota elődjében rendezte be udvarát. . A budai várat I. Lajos tette királyi rezidenciává, miután az 1370-es évek végétől kibővíttette egy új udvarral, palotaszárnyakkal és kápolnával. Zsigmond király számára a művészeti reprezentáció fontos politikai eszköz volt. Arra törekedett, hogy nyugati mintaképek alapján Budán császárhoz méltó udvart teremtsen. A királyi építkezések francia, délnémet és osztrák területekről összetoborzott mesterei mind az építészetben, mind a szobrászatban korszakalkotó jelentőségű műveket hoztak létre.

Fejlett ötvösművészet,

Szobrászat-festészet:

·         Kolozsvári Márton és György  Szent György szobra: , kolozsvári Márton és György

·         visegrádi díszkút;

·         veleméri templom faliképei,

·         Szent László király hermája (fejereklyetartója).

·         a budavári palota gótikus szoborleletei

A könyvfestészetben is érvényesült az olasz hatás, olyan, elsősorban Bolognában rendelt kódexek révén, mint Nekcsei Demeter tárnokmester bibliája vagy az András herceg számára festett Anjou Legendárium.
Képes Krónika

A kódex a magyarok történetét tartalmazza a honfoglalástól 1330-ig, .A krónika szövegét 1358-ban kezdte szerkeszteni feltehetően Kálti Márk. A másolat a királyi kancellárián készülhetett a miniatúrákkal együtt http://franka-egom.ofm.hu/irattar/irasok_gondolatok/kepes_kronika/kepes_kronika.htm

4. Reneszánsz Magyarországon

Mátyás reneszánsz udvara

Az itáliai reneszánsz először Hunyadi János udvarában jelent meg ha­zánkban, Vitéz János szellemi körével. Vitéz János Váradon könyvtá­rat létesített, sok ifjúnak biztosított itáliai tanulmányutat. Ezek közül a legnagyobb hírnévre Csezmicei János tett szert, ismertebb nevén Janus Pannonius. Vitéz János körében szerezte humanista műveltségét Má­tyás is.

Mátyás bőkezűen támogatta a művészeteket, a művelődést. Rene­szánsz építkezések: visegrádi nyári palota, budai vár, több mint száz ki­sebb-nagyobb épület.

Mátyás könyvtára: Bibliotheca Corviniana - kb. kétezer kötet, tartal­mazza az ismert irodalmi alkotásokat (ókori szerzők, egyházi szerzők, humanista írók műveit), és fellelhető volt benne a kor tudományos „szakirodalma" is. Leghíresebb könyvtárosa Galeotto Marzio. Mátyás udvari történetírója: Antonio Bonfini.

1473-ban Hess András megnyitotta az első budai nyomdát. Híres magyar szerzők: Thuróczy János (Chronica Ungarorum - latin nyelven összefoglalja a magyarság történelmét); Temesvári Pelbárt (ferences pap; prédikációgyűjtemény

Második korszak: A magyar reformációhoz (XVI. század második fele) köthető, a reneszánsz az anyanyelvüség felszabadítója. az első fennmaradt magyar nyelvű lírai mű: Bornemisza Péter (1535-1584): Siralmas énnéköm (1557) című elégiája. Az első nagyar nyelvű dráma: Bornemisza Péter „magyar Elektrája,, (Tragédia magyar nyelven, a Szophoklész Elektrájából - 1558), Szophoklész drámájának átdolgozása, „magyarítása".

A reformációnak köszönhetően megjelennek az első magyar nyelvű bibliafordítások: 1541-ben fordítja le Szilveszter János az   Újszövetséget, és 1590-ben készíti el Károlyi Gáspár a Vizsolyi Bibliát.

Világi irodalom: A kor kedvelt verses epikai műfajai a históriás ének és a széphistória. A históriás ének általában valamilyen katonai-politikai eseményt vagy más heroikus történetet beszél el, pl.: Tinódi Lantos Sebestyén (1505-1556): Eger vár viadaljáról való ének; llosvai Selymes Péter: Az híres neves Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokoskodásáról való história (1574). A széphistória mindig szerelmi történetet beszél el, pl.: Gergei Albert: História egy Árgilus nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról. A korszak kiemelkedő polihisztora, Heltai Gáspár (1520-1575) fabulákat írt.

 Képzőművészet:Mátyás visegrádi nyári palotája (1484-85); Bakócz-kápolna (1506-1507); Báthory András: Madonna (1526 -dombormű); Buda ábrázolása Hartmann és Schedel Világkrónikájából (1493 - fametszet).

magyar egyetemalapítási kísérletek:

·         1367-ben megalakult a pécsi egyelem, amely sajnos nem bizonyult tartós szellemi műhelynek

·         1395. Zsigmond óbudai egyetem – 1419 után nincs adat róla

·         Harmadik ismert középkori egyetemalapítási kísérletünk Mátyás király és kancellárja, Vitéz János esztergomi érsek nevéhez fûzôdik. - 1467 pozsonyi egyetem

Történeti munkák (latin nyelvűek):

·         Őskrónika - XI.-XII .század - szerzője ismeretlen;

·         Anonymus krónikája - 1200 körül -Anonymus III. Béla jegyzője;

·         Rogerius váradi kanonok „Siralmas éneke" ( a tatárjárásról szóló beszámoló)

·         Kézai Simon gesztája - 1282-85 - Kézai IV. László papja volt; (hun-magyar rokonság, Csodaszarvas)

·         Képes krónika - 1358 körül -szerzője feltehetőleg Kálti Márk.

·         Küküllei János – Nagy Lajos életéről

XV.sz. Thúróczy János: A magyarok krónikája