3. Az ipari forradalom

 fogalma 

~ a 18. század utolsó harmadában induló komplex folyamat, amely a gazdaság ugrásszerű fejlődését eredményezte. A francia forradalommal együtt érvényesült (kettős forradalom: az ipari termelés új korszaka és a polgári átalakulás), és általános modernizációs folyamatot indított el, amely modern civilizációnk alapja.

A modernizáció elemei:

az ipar, a mezőgazdaság, és az infrastruktúra forradalma,  amely átalakította a társadalomszerkezetet (hagyományos agrártársadalom ? ipari társadalom) és az életmódot, hozzájárult a népesség rohamos növekedéséhez (demográfiai forradalom), és a városiasodáshoz (urbanizáció).

- Angliában kezdődött az 178o-as években, de  hamarosan  átterjedt Franciaország, Németalföld és 1812 után az USA területére is, később fokozatosan továbbterjedt az európai félperifériákba (Skandinávia, Közép-Kelet-Európa, Mediterraneum térsége stb.)

feltételei először Angliában adottak

a) tőkés mezőgazdaság,  a mezőgazdasági termelés növekedése  (polgári földtulajdon, fejlettebb technológia: vetésforgó,trágyázás) ?a  kisebb mzg.-i népesség nagyobb városi lakosságot tudott eltartani

b) szabad munkaerő (bekerítések), 

c) a gyarmatokról érkező áruk tömeges feldolgozása új technológiát igényel és az ottani kereslet is a tömeges feldolgozást tesz szükségessé ? tömegcikkek utáni kereslet

d) a gazdaság jogi és intézményi környezetének megváltozása , a polgári forradalmak megszüntetik a feudális eredetű, gazdasági fejlődést hátráltató tényezőket, lehetővé teszik a szabad gazdálkodást

e) hitelszervezet, tőzsde

f) Anglia földrajzi fekvése – vízi utak, energiaforrások:  faszén, kőszén, nyersanyagok

szakaszai

1.~ 1780-1850/60-as évek – klasszikus ipari forradalom

 = a kéziszerszámokat felváltották a gépek, a kézműves műhelyek (manufaktúrák) fokozatosan gyárakká alakultak, a kézműipart felváltotta a gyári tömegtermelés, a természetes energiát felváltotta a gőzenergia

textilipar a húzóágazat (Anglia)

- gyarmatokról olcsó gyapot, nyersanyag 

- tömegfogyasztási cikk – biztos piac

• 1733. John Kay – repülő vetélő (fonógép)

• Hargreaves fonógépe (fonó Jenny) vízmeghajtás

• Cartwright szövőszéke – gőz

• 18o4. Jacquard – mintás selyem, lyukkártya

 gőzgép

- először bányákban szivattyúzásra (1711. Newcomen) 

- gépek meghajtására James Watt skót mechanikus (megjavítással, forgóátvitel) 1769.

- Fulton 18o7. gőzhajó – 1o év múlva átszeli az Atlanti-óceánt

- 1825. mozdonyverseny Sockton és Darlington között – Stephenson: Rocket

› vasipar, szénbányászat

+ bányászatban – szállítószalag, Davy-lámpa

gépgyártás gépesítése 

- megjelennek az új energiával hajtott eszterga, gyalu és fúrógépek (Mandsley).

- szabványosítás

-  új ipari körzetek :Anglia: Manchester, Liverpool, Birmingham környéke

Franciaország: Normandia, Marne-völgye

Német területek: Szilézia, Szászország

Flandria

Usa: Porthsmouth (hajógyártás), Boston (bőripar), Appalach-hegység (nehézipar), Chicago (élelemiszeripar), Pennsylvania (olaj telepek) 

mzg. forradalma 

- gőzeke, vetőgép, aratógép

- vetésforgó, trágya, műtrágya, öntözés

- belterjes, 

- istállózó állattartás (hús és tejtermékeke), fajtanemesítés

- nőtt az ipari és takarmánynövények

- Farmergazdaság kialakulása.

 infrastruktúra fejlődése

- bankok, hitelélet, tőzsde

– makadámutak (McAdam – hengerelt zúzott kő + kátrány),

- vasút – a vasútépítési láz az iparosodás motorja (Transatlanti vasút építése az USA-ban).

- szakképzés fejlődése.

- Morse: távíró, a sajtó eszközeinek korszerűsödése, - 

társadalmi következményei

demográfia forradalom – NB 3X, USA 12X, Fr.o. 1,5X, KE 2X

- növekvő élelmiszertermelés, több fehérje

- orvosi ellátás javulása, járványok visszaszorítása

- átlagos életkor nőtt (25 évről – 47-re)

- Migráció (faluról a városba áramlás, kivándorlás Észak-Amerikába, Ausztráliába).

urbanizáció – Anglia – Manchester, Liverpool, Birmingham, Párizs, Lyon, Antwerpen, Rotterdam – metropoliszok

a társadalom átstrukturálódása

- felbomlott a feudális kiváltságokon alapuló társadalom

- csökkent a parasztság számaránya

- tönkrementek a falusi kézművesek

- nőtt az ipari  munkásság (proletariátus)  aránya

- a tőkés társadalom vezető rétege – burzsoázia – nagyvállalkozók, nagybirtokosok – tőkés földbérlet, bankárok, nagykereskedők

- megjelent a középosztály – kisparasztok, kis- és középvállalkozók, értelmiség, hivatalnokok – nem túl nagy vagyon, de biztos megélhetés

- munkásmozgalom _ szakszervezetek (1825.Anglia), gyári törvények(chartizmus): gyerekmunka tiltása, munkaidő 10 óra  (Anglia)

- szocialista eszmék:

problémák

-  a pauperizálódás (szegényedés)

- gyökértelenség – elvesztették a falu kontrollját, kultúráját, vallásukat, a szociális gondoskodást

- nyomornegyedek a külvárosokban

- gyerekmunka

- dologházak

- bűnözés, prostitúció megnövekedése a nagyvárosokban

2. Második ipari forradalom – 1860-1914-ig

- a korábbi iparilag fejlett országok, Anglia, Franciaország  mellett új ipari hatalmak jelennek meg: Németország, Japán, USA

-  új találmányokat hozott az orvostudomány, a robbanómotorok, autók-repülők előállítása, majd a vegyészet, az elektromosság, illetve az olaj- és az acélipar területén.: - 1876. négyütemű motor (Nikolaus August Otto), 1867. dinamit (Alfred Nobel), Edison: izzólámpa, fonográf, 1908. Ford: T-model , 

 új iparágak: elektronika, vegyipar, gépkocsi, 

- új energiaforrások: kőolaj származékai, villanyáram

- a nagyvállalatok finanszírozzák a tudományos, technikai fejlődést

- a nagyvállalatok válnak meghatározóvá, a szabadversenyes  kapitalizmust felváltja a monopolkapitalizmus (monopóliumok: kartell, tröszt)

- tőkekivitel, finánctőke

- életmód átalakulása – állami oktatás, vezetékes, tiszta ivóvíz, védőoltások (Pasteur), tömegsport, az első  újkori olimpia 1896. Athén) tömegközlekedés (metró- Anglia),  

- kialakult a gondoskodó állam - (Bismarck 1882.: kötelező betegség- és balesetbiztosítás, 1889.: nyugdíj)

3. az I. és a II. világháború között 

- a szolgáltató ágazatok előretörése

- autó, telefon, rádió elterjedése

4. a II. világháború utáni

napjaink – 1980-as évektől információs társadalom