4. Demográfiai és társadalmi változások (jobbágyhelyzet) a XVIII. századi Magyarországon

1711. szatmári béke – új korszak 

- III. Károly – kompromisszum – rendi alkotmányosság elfogadása

- A 18. sz. elejére a Magyar Királyság területi egysége helyreállt - Erdélyt (1765 nagyfejedelemség) az és határőrvidéket (Temes vidéke) nem csatolták a Magyar Koronához, Horvátország autonómiát kapott, de a magyar országgyűlés határozatai kötelezőek voltak számára.

Az ország betagozódott a Habsburg Birodalomba 

A török kor háborúi és a Rákóczi szabadságharcot követő járványok(pestis, kolera) miatt az ország demográfiai mélypontra jutott. 

népesség:  172o k. kb 3,5  millió,  II. József kori népszámlás  9,3 millió  

a gyors növekedés okai:

a) belső vándorlás 

- magyarok

- szlovákok- Felvidék, Alföld

b) telepítések 

főként a német birodalom déli részeiről- telepítő bizottságok – adómentesség, házak, mezőgazdasági felszerelés

- katolikus németek – Buda környéki falvak, Bakony, Veszprém környéke, Tolna, Baranya 

- itáliai, cseh, szerb, francia, bolgár

c) bevándorlás

- románok – Erdély, Alföld K-i része, Temesköz

- szerbek – 17.sz. végén a pátriárka vezetésével Bácskába– de további bevándolás

- ruszinok, örmények, görögök

Az újjáépítés nemzetiségek betelepülésével és betelepítésével járt együtt, így a magyarság aránya kb. 80%-ról 40%-ra csökkent az ország területén.

Erdély

5o% román, 3o% magyar, 14% német

A nemzetiségek a horvátok kivételével csonka társadalmat alkottak, nem volt nemességük, a vezető szerepet a papság, értelmiség, városi polgárság töltötte be.

Gazdaság

a kontinentális munkamegosztásban Mo. élelem- és nyersanyagtermelő

mezőgazdaság

- hagyományos 2-3 nyomásos gazdálkodás, a ritkán lakott területeken vissza a vadtalajváltó rendszerre, rideg állattartás (- vetésforgó)

- a jobbágyi robotban művelt majorságok növelése – jó áron lehet eladni a gabonát, élőállatot (növekvő robot – 3-4 nap) (- az udvar ellenezte, nem adózott az államnak)

- K-i részeken a szállítás nehézsége miatt marad az önellátás – a vadvizek miatt gyakran csak csónakokkal lehet közlekedni a falvak között az alföldön, 1-e láp,

- a bécsi kormányzat ösztönzésére – kukorica, burgonya, lóhere, len, kender (ipari nyersanyag), dohány, selyemhernyó

- állattenyésztés előrelépése – istállózás, ló- (kincstári méntelep Bábolnán) szarvasmarha-(svájci behozatal), juhtenyésztés (merinói), ua. ridegtartás – a tanyásodás is ezért = állatlegeltető helyek

- 1754 kettős vámhatár bevezetése, merkantilista rendelet, birodalom köré védővámhatár.

Egységes piaccá akarják szervezni a birodalmat: 

- Tessedik Sámuel szarvasi mintagazdaság létrehozása 

A jobbágyság helyzete

- több mint 8o %

terhei:

- államnak: hadiadó (15-3o Ft – egy ló 6o-8o Ft)+ porció (katonák beszállásolása) + forspont (fuvarozás)

- vármegyének : háziadó

-  földesúr : robot, 9-ed, egyéb ajándékok, 

- egyház: 1o-ed

parasztmegmozdulások az állami adók ellen – 1735. Békés – Szegedinác Péró kapitányt kerékbe törték

1764. székelyek tiltakozása – ágyúzás – mádéfalvi veszedelem – Bukovinába

differenciálódása:

- telkes jobbágy – ház, belső telek, szántó (2o-8o holdig), szolgák, sok árutermelő

- fél,negyed, 8-ad telkes

- zsellér – nincs szántó – alkalmi munkák

1767. Urbárium (Mária Terézia) a dunántúli jobbágyok mozgolódása a hivatkozási alap (addig belső ügynek) = a jobbágyok úrbéri viszonyait rendező rendelete

- megszünt a jobbágy röghöz kötöttsége

- jobbágytelek nagyságának rögzítése (16-40 hold– minőségtől függően változó)› gátolja a majorságok terjeszkedését, ua. a parasztság mobilitását is

- szabályozta a földesúrnak járó terheket: 1 Ft, 9-ed, heti 1 nap igás vagy 2 nap kézi robot

törvényes helyzetet teremtett földesúr és jobbágy között, gátolta az önkényeskedést

II. József jobbágyrendelete

felvilágosult abszolutista politika

parasztvédő politika 

– kivizsgálta a panaszokat, menesztette az önkényeskedő alispánokat, betartatta az urbáriumot  

- 1784. Horia-Kloska vezette erdélyi román parasztfelkelés (fegyverrel leverte)                                                                                                             1785. jobbágyrendelet 

- a jobbágy név használatát  megtiltotta  

– a paraszt szabadon költözhet, tanulhat, mesterséget űzhet, javaival szabadon rendelkezik, a telkétől nem lehet megfosztani,

(igazságszolgáltatási reform –betiltotta a botozást, halálbüntetést eltörölte)

A jobbágyok személyes függősége lazult a hatására