Nyitólap » Fájlok » történelem » témavázlatok

5. A középkori város, a középkori kereskedelem
2011-10-21, 0:44 AM
1.  Gazdasági fejlődés
 
a mezőgazdaság fellendülése
- a 9-1o.sz-i találmányok, termelékenyebb módszerek (aszimmetrikus nehézeke), 2 és 3 nyomásos gazdálkodás (nyomáskényszer a faluközösségen belül), trágyázás)- 11-12.sz. elterjedése
- állati igavonóerő jobb kihasználása, szügyhám, patkó elterjedése
- erdők nagy részének kiírtása, gyengébb földeket is művelés alá
- éghajlati változás, a felmelegedés miatt kitolódott a gabona- és szőlőtermesztés határa
› a termésátlagokat megduplázta = 4-5X-ös
több és jobb élelem /hús, szőlő, gyümölcs, hüvelyesek/ zöldség- és gyümölcstermesztés főleg kolostori birtokokon folyt
› népesség növekedése – kevesebb éhínség, ellenállóbbak /11-13.sz. megduplázódott, Eu. 38 ›75 mill. = az ókori 3X-a/
 
kézművesség
- a növekvő paraszti árutermelés képes volt nagyszámú önálló kézművest is eltartani
› szétvált a mezőgazdasági és az ipari termelés
- a nyugati egyház szelleme is támogatta a gazdasági fejlődést (kolostorok gazdasági centrumok is voltak, amelyek mintául szolgáltak a világi gazdaságoknak)
technikai újítások:
-        malom megjelenése megoldotta a mozgásátalakítás problémáját és az energiaátvitelt
-        lábítós szövőszék, fonókerék, zsinórhajtás feltalálása a textilipar fellendülésében segítettek
-        statikai ismeretek bővülése lehetővé tette a nagy építkezéseket (csúcsív, boltív, csigalépcső, erkély megjelenése), vízellátás, fűtés megoldása
-        függőleges kormánylapát alkalmazása, az iránytű használata a hajózást segítette
-        puskapor feltalálása a haditechnika jelentős vívmánya
-        a textilipar fejlődése Flandria, É-Itália (Firenze, Siena, Milánó)
 
2.  A városi fejlődés
-        A Római Birodalom városi társadalma az 5. sz.-ra összeomlott (nincs jelentős kereskedelmi tevékenység, csak a püspöki székhelyek mentik át a korábbi városi kultúrát a nyugati területeken)
-        11. sz. -i mezőgazdasági fejlődés lehetővé tette a felesleg cseréjét és ösztönzi a mesterségeket is
-        megjelenik a keleti luxuscikkek iránti igény, valamint a tömegcikkek gyártása
-        sűrű úthálózat kialakulása Nyugat-Európában
-        a pénzforgalom megnövekedett Európában (pénzváltás, hitel)
-        városok helye - kereskedelmi útvonalak, folyóátkelők mellett -királyi, földesúri várak /védelmi szerep/, püspöki székhelyek /zarándokok/, - részben volt római városok
› az önellátó, természeti gazdálkodást felváltotta az  árutermelés és pénzgazdálkodás
› középkori város = gazdaságilag kereskedelmi, ipari és pénzügyi központ, e mellett lehetett püspöki vagy világi közigazgatási központ, társadalmilag pedig önkormányzattal bíró település
 
céhek = azonos mesterséget űző iparosok érdekvédelmi és közösségi szervezete
-        írásban céhszabályzat tk.18.
-        saját műhelyében, saját szerszámaival dolgozott
-        korlátozták a céhes mesterek   számát (amennyi meg tudott élni) 1.
-        kontárok kirekesztése
-        szabályozta a termelés mennyiségét és minőségét –- ár, bér, munkaeszköz, munkaidő, a-verseny kiküszöbölése
-        biztosította a mesterség alapos megtanulását - inas, legény, mester /vándorlás, remekmű/ a jó minőség - etikai kérdés
-        gondoskodott tagjairól - segélyezés
-        céhenként - a városvédelemben, templomban, színjátékok
-        céhek differenciálódása – pl. kovács – fegyver, tű, késes
 
a városi önkormányzatok
 
- először a távolsági kereskedők hoztak létre érdekvédelmi szövetségeket = gilde- közös utazás, biztosítás, segélyezés
- a vezetésükkel jött létre a kommuna = városközösség = városlakók védelmi szövetsége
- úgy függetlenedtek a terület hűbérurától - hogy egyösszegű évi adót ígértek,
- a 11-12. sz.-ban vívták ki szabadságukat fegyverrel vagy békés megegyezéssel a földesuruktól 
 
városi kiváltságok
-        önkormányzat – polgármester, városi tanács (magisztrátus), hivatalnokok,
-        saját törvénykezés
-        szabad plébános választás
-        szabad bíróválasztás,
-        közösen fizetett adó, egy összegben
-        maga gondoskodott védelméről - városfalak, őrség - béke - tilos a városon belül a fegyveres harc /párbaj, vérbosszú/
-        nagyobb városok - vásártartási, árumegállító jog
 
a  városi polgárok
- szabadok /jobbágy 1 év 1 nap után szabaddá válik a földesúri függés alól/ = szabad tulajdonjog
- polgárjog –választójog csak a saját ingatlannal rendelkezőknek
- kötelességei: adófizetés, katonáskodás /fegyverviselés
- vezető réteg- patríciusok, általában gazdag távolsági kereskedők- közülük a polgármestert , a városi tanács tagjait
- céhes kézművesek /ház+ műhely/
- plebejusok - iparoslegények, alkalmi munkákból élők, napszámosok

 

városkép, életmód, más mentalitás
- 4-5 ooo fős
- városfal - szűk sikátorok- főtér - városháza, templom, piactér
- csatornázás hiánya - járványok, halandóság, tűzvészek
- 12. sz. -tól a kultúra központjaivá váltak a városok (hatalmas építkezések: templom, városháza) patríciusok jelentős mecénások
 


3. kereskedelem
 
városszövetségek
Hanza: baltikumi területen alakult ki, mindennapi termékekkel üzletelnek (vas, réz, hal, prém, méz, posztó) Londontól Novgorodig, 1161- ben alapították Wisbyben,
- kb. 7o:  Lübeck, Rostock, Hamburg, Bréma , vezető városa: Lübeck,
- csak a császárnak adóztak - saját hadiflotta, kereskedelmi telepek
- újtípusú hajó: kogge, fegyveres erővel is rendelkezik.
Flandria : belső vízi utak kihasználása, gyapjúkereskedelem és posztóipar jellemezi, legjelentősebb városok: Ypern, Gent, Brugge.
Campagne-i városok: közvetítő kereskedelem a Hanza és Flandria valamint az itáliai luxuscikkszállítók között.
Rajna-vidék: római hagyományokra épülő városok, legtöbbjük püspöki székhely is volt (kereskedő és püspöki rész elkülönül), szintén a Hanza és Itália közötti összeköttetést biztosították, legjelentősebb városok: Worms, Köln, Speyer.
Észak-itáliai városok: városállamok létrejötte (a környező vidéket is ellenőrizte, arisztokrácia beköltözött a városba) a politikai széttagoltság miatt, elsősorban bankügyletekkel foglalkoztak, illetve finomtextilek előállításával és keleti luxuscikkek (levantei) kereskedelmével (Milánó, Bologna, Firenze, Genova, Pisa, Velence), kezdetben városköztársaságok voltak, egy-egy tehetős család uralma jellemző rájuk.
 
kereskedelmi útvonalak
- a legnagyobb haszonnal a távolsági kereskedelem, luxuscikkek atlasz 22.o.
1. vízi úton - olcsó, nagy tömegű - de időjárás, kalózok
a) Földközi-tenger
- K-i medence - levantei - Távol-Kelet Arábia, India, Kína -karavánutak /Bizánc, Antiochia/ - szíriai kikötők, Bizánc, arabok, majd Velenece - Genova, Pisa, Marseilles, Barcelona
- import fűszerek, selyem, brokát, drágakő, elefántcsont
- export - posztó, fémeszközök,fegyver, nemesfém, textilipari termékek – posztó, bársony
b) Északi-tenger, Balti-tenger - Hanza városok
- behozatal - prém, méz, viasz, borostyán, hering, gabona
- kivitel – posztó, fegyver, szerszám /Flandria, É-Itália/- Londontól Novgorodig, 2. szárazföldi

2. szárazföldi
Champagne /12.sz. C. grófjai kiváltságokat, védelmet, 5 város évente 2X 6-6 hétig/ - közvetítő kereskedelem a Hanza és Flandria valamint az itáliai luxuscikkszállítók között
Alpok hágói – Duna völgye - Nürnberg, Augsburg, - Közép-Európa - Bécs, Lipcse
 
pénzforgalom
- ezüstpénzek - font, shilling - 13.sz. aranypénz, firenzei forint, velencei dukát
- lerakatok, váltó, folyószámla, pénzváltók - pénzváltó asztal (bancha)
 

Források:

1. Párizsban senki sem lehet takács, csak ha ipart vásárol a királytól. Ezt pedig a király nevében az adja el, aki megvette a királytól. [...]

2. A párizsi kerület határain belül sem takácsnak, sem másnak nem lehet műhelye, ha maga nem ért ipara műveléséhez, és ha nem mesternek a fia.

3. Minden párizsi takács két széles és egy keskeny szövőszéket tarthat a házában, de a házán kívül egyet sem. [...]

8. Minden takácsmester csak egy tanulót tarthat a házában, azt is csak egy évre és 4 párizsi souért, vagy hatévi szolgálatra 20 párizsi souért, vagy hétévi szolgálatra fizetség nélkül.

17. Az atyamester és két, három vagy négy esküdt köteles ellenőrizni, hogy a mester elegendő vagyonnal és tudással rendelkezik-e, hogy tanulót fogadhasson. [...]

47. Az említett céh tagjai közül senki sem kezdheti a munkát napfelkelte előtt, különben a mester 12, a segéd 6 dénár büntetést fizet, ha nem forgott fenn az a körülmény, hogy a vég posztót be kellett fejezni.” (XIII. századi céhszabályzat)

Kategória: témavázlatok | Hozzáadta: tanár
Megtekintések száma: 31551 | Feltöltések: 0