Nyitólap » Fájlok » történelem » témavázlatok |
2011-10-21, 0:44 AM | |
1. Gazdasági fejlődés a mezőgazdaság fellendülése - a 9-1o.sz-i találmányok, termelékenyebb módszerek (aszimmetrikus nehézeke), 2 és 3 nyomásos gazdálkodás (nyomáskényszer a faluközösségen belül), trágyázás)- 11-12.sz. elterjedése - állati igavonóerő jobb kihasználása, szügyhám, patkó elterjedése - erdők nagy részének kiírtása, gyengébb földeket is művelés alá - éghajlati változás, a felmelegedés miatt kitolódott a gabona- és szőlőtermesztés határa › a termésátlagokat megduplázta = 4-5X-ös több és jobb élelem /hús, szőlő, gyümölcs, hüvelyesek/ zöldség- és gyümölcstermesztés főleg kolostori birtokokon folyt › népesség növekedése – kevesebb éhínség, ellenállóbbak /11-13.sz. megduplázódott, Eu. 38 ›75 mill. = az ókori 3X-a/ kézművesség - a növekvő paraszti árutermelés képes volt nagyszámú önálló kézművest is eltartani › szétvált a mezőgazdasági és az ipari termelés - a nyugati egyház szelleme is támogatta a gazdasági fejlődést (kolostorok gazdasági centrumok is voltak, amelyek mintául szolgáltak a világi gazdaságoknak) technikai újítások: - malom megjelenése megoldotta a mozgásátalakítás problémáját és az energiaátvitelt - lábítós szövőszék, fonókerék, zsinórhajtás feltalálása a textilipar fellendülésében segítettek - statikai ismeretek bővülése lehetővé tette a nagy építkezéseket (csúcsív, boltív, csigalépcső, erkély megjelenése), vízellátás, fűtés megoldása - függőleges kormánylapát alkalmazása, az iránytű használata a hajózást segítette - puskapor feltalálása a haditechnika jelentős vívmánya - a textilipar fejlődése Flandria, É-Itália (Firenze, Siena, Milánó) 2. A városi fejlődés - A Római Birodalom városi társadalma az 5. sz.-ra összeomlott (nincs jelentős kereskedelmi tevékenység, csak a püspöki székhelyek mentik át a korábbi városi kultúrát a nyugati területeken) - 11. sz. -i mezőgazdasági fejlődés lehetővé tette a felesleg cseréjét és ösztönzi a mesterségeket is - megjelenik a keleti luxuscikkek iránti igény, valamint a tömegcikkek gyártása - sűrű úthálózat kialakulása Nyugat-Európában - a pénzforgalom megnövekedett Európában (pénzváltás, hitel) - városok helye - kereskedelmi útvonalak, folyóátkelők mellett -királyi, földesúri várak /védelmi szerep/, püspöki székhelyek /zarándokok/, - részben volt római városok › az önellátó, természeti gazdálkodást felváltotta az árutermelés és pénzgazdálkodás › középkori város = gazdaságilag kereskedelmi, ipari és pénzügyi központ, e mellett lehetett püspöki vagy világi közigazgatási központ, társadalmilag pedig önkormányzattal bíró település céhek = azonos mesterséget űző iparosok érdekvédelmi és közösségi szervezete - írásban céhszabályzat tk.18. - saját műhelyében, saját szerszámaival dolgozott - korlátozták a céhes mesterek számát (amennyi meg tudott élni) 1. - kontárok kirekesztése - szabályozta a termelés mennyiségét és minőségét –- ár, bér, munkaeszköz, munkaidő, a-verseny kiküszöbölése - biztosította a mesterség alapos megtanulását - inas, legény, mester /vándorlás, remekmű/ a jó minőség - etikai kérdés - gondoskodott tagjairól - segélyezés - céhenként - a városvédelemben, templomban, színjátékok - céhek differenciálódása – pl. kovács – fegyver, tű, késes a városi önkormányzatok - először a távolsági kereskedők hoztak létre érdekvédelmi szövetségeket = gilde- közös utazás, biztosítás, segélyezés - a vezetésükkel jött létre a kommuna = városközösség = városlakók védelmi szövetsége - úgy függetlenedtek a terület hűbérurától - hogy egyösszegű évi adót ígértek, - a 11-12. sz.-ban vívták ki szabadságukat fegyverrel vagy békés megegyezéssel a földesuruktól városi kiváltságok - önkormányzat – polgármester, városi tanács (magisztrátus), hivatalnokok, - saját törvénykezés - szabad plébános választás - szabad bíróválasztás, - közösen fizetett adó, egy összegben - maga gondoskodott védelméről - városfalak, őrség - béke - tilos a városon belül a fegyveres harc /párbaj, vérbosszú/ - nagyobb városok - vásártartási, árumegállító jog a városi polgárok - szabadok /jobbágy 1 év 1 nap után szabaddá válik a földesúri függés alól/ = szabad tulajdonjog - polgárjog –választójog csak a saját ingatlannal rendelkezőknek - kötelességei: adófizetés, katonáskodás /fegyverviselés - vezető réteg- patríciusok, általában gazdag távolsági kereskedők- közülük a polgármestert , a városi tanács tagjait - céhes kézművesek /ház+ műhely/ - plebejusok - iparoslegények, alkalmi munkákból élők, napszámosok városkép, életmód, más mentalitás - 4-5 ooo fős - városfal - szűk sikátorok- főtér - városháza, templom, piactér - csatornázás hiánya - járványok, halandóság, tűzvészek - 12. sz. -tól a kultúra központjaivá váltak a városok (hatalmas építkezések: templom, városháza) patríciusok jelentős mecénások 3. kereskedelem városszövetségek Hanza: baltikumi területen alakult ki, mindennapi termékekkel üzletelnek (vas, réz, hal, prém, méz, posztó) Londontól Novgorodig, 1161- ben alapították Wisbyben, - kb. 7o: Lübeck, Rostock, Hamburg, Bréma , vezető városa: Lübeck, - csak a császárnak adóztak - saját hadiflotta, kereskedelmi telepek - újtípusú hajó: kogge, fegyveres erővel is rendelkezik. Flandria : belső vízi utak kihasználása, gyapjúkereskedelem és posztóipar jellemezi, legjelentősebb városok: Ypern, Gent, Brugge. Campagne-i városok: közvetítő kereskedelem a Hanza és Flandria valamint az itáliai luxuscikkszállítók között. Rajna-vidék: római hagyományokra épülő városok, legtöbbjük püspöki székhely is volt (kereskedő és püspöki rész elkülönül), szintén a Hanza és Itália közötti összeköttetést biztosították, legjelentősebb városok: Worms, Köln, Speyer. Észak-itáliai városok: városállamok létrejötte (a környező vidéket is ellenőrizte, arisztokrácia beköltözött a városba) a politikai széttagoltság miatt, elsősorban bankügyletekkel foglalkoztak, illetve finomtextilek előállításával és keleti luxuscikkek (levantei) kereskedelmével (Milánó, Bologna, Firenze, Genova, Pisa, Velence), kezdetben városköztársaságok voltak, egy-egy tehetős család uralma jellemző rájuk. kereskedelmi útvonalak - a legnagyobb haszonnal a távolsági kereskedelem, luxuscikkek atlasz 22.o. 1. vízi úton - olcsó, nagy tömegű - de időjárás, kalózok a) Földközi-tenger - K-i medence - levantei - Távol-Kelet Arábia, India, Kína -karavánutak /Bizánc, Antiochia/ - szíriai kikötők, Bizánc, arabok, majd Velenece - Genova, Pisa, Marseilles, Barcelona - import fűszerek, selyem, brokát, drágakő, elefántcsont - export - posztó, fémeszközök,fegyver, nemesfém, textilipari termékek – posztó, bársony b) Északi-tenger, Balti-tenger - Hanza városok - behozatal - prém, méz, viasz, borostyán, hering, gabona - kivitel – posztó, fegyver, szerszám /Flandria, É-Itália/- Londontól Novgorodig, 2. szárazföldi 2. szárazföldi Champagne /12.sz. C. grófjai kiváltságokat, védelmet, 5 város évente 2X 6-6 hétig/ - közvetítő kereskedelem a Hanza és Flandria valamint az itáliai luxuscikkszállítók között Alpok hágói – Duna völgye - Nürnberg, Augsburg, - Közép-Európa - Bécs, Lipcse pénzforgalom - ezüstpénzek - font, shilling - 13.sz. aranypénz, firenzei forint, velencei dukát - lerakatok, váltó, folyószámla, pénzváltók - pénzváltó asztal (bancha) Források: 1. Párizsban senki sem lehet takács, csak ha ipart vásárol a
királytól. Ezt pedig a király nevében az adja el, aki megvette a királytól.
[...] 2. A párizsi kerület határain belül sem takácsnak, sem
másnak nem lehet műhelye, ha maga nem ért ipara műveléséhez, és ha nem
mesternek a fia. 3. Minden párizsi takács két széles és egy keskeny
szövőszéket tarthat a házában, de a házán kívül egyet sem. [...] 8. Minden takácsmester csak egy tanulót tarthat a házában,
azt is csak egy évre és 4 párizsi souért, vagy hatévi szolgálatra 20 párizsi
souért, vagy hétévi szolgálatra fizetség nélkül. 17. Az atyamester és két, három vagy négy esküdt köteles
ellenőrizni, hogy a mester elegendő vagyonnal és tudással rendelkezik-e, hogy
tanulót fogadhasson. [...] 47. Az említett céh tagjai közül senki sem kezdheti a munkát
napfelkelte előtt, különben a mester 12, a segéd 6 dénár büntetést fizet, ha
nem forgott fenn az a körülmény, hogy a vég posztót be kellett fejezni.” (XIII.
századi céhszabályzat) | |
Kategória: témavázlatok | Hozzáadta: tanár | |
Megtekintések száma: 31551 | Feltöltések: 0 |