1. Előzmények:

Az ország két részre szakadása:

• a két nagyhatalom nem bír egymással, erőegyensúly van köztük, Magyarország a két birodalom ütközőzónájába került

• A török birodalom katonai hatósugara (actio radiusa) Magyarországon véget ért. (Perjés Géza kutatásai alapján.) Így Szulejmán talán egy diplomáciájában törökbarát Magyarországgal - egy ütközőállammal - is beérte volna, ami elválasztja országát a Habsburgok keleti tartományaitól

• Váradi béke: I. Ferdinánd és János király a Váradon 1538-ban megkötött egyezség értelmében kölcsönösen elismerte  egymást  királyságát

Buda eleste, az ország három részre szakadása:

Kísértet az ország egyesítésére:

• 1541. A gyalui egyezmény értelmében (Fráter György, Ferdinánd,)  Fráter György és hívei elismerik Ferdinánd királyságát, ha újraegyesíti az országot. Izabella és János Zsigmond lemondott országáról, és átadta a Szent Koronát. 
• 1542. a császári sereg kudarca Buda alatt (a török meg akarta  akadályozni , hogy az ország nyugati része Habsburg kézre kerüljön)
• 1551. újabb egyesítési kísérlet – Fráter György átadja Erdélyt, de  a  Castaldo  vezette császári zsoldossereg (kb. 7500 fős sereg) egy szemtanú szerint: "seregnek kevés, követségnek sok" volt.
• 1551-ben  Alvincen  Castaldo  Ferdinánd jóváhagyásával meggyilkoltatta az árulónak vélt Fráter Györgyöt

újabb hadjáratok:

- 1552.  Temesvár (Losonczy István), Drégely ( Szondi György),  Eger (Dobó István)

- 1566. Szigetvár (Zrínyi Miklós)

2. A három országrész berendezkedése

a) A királyi Magyarország:  a Dunátúl nyugati része, Felvidék, Horvátország, Szlavónia

     Előkelő úr, 17.sz.

b) A  hódoltság:  Magyarország középső része

a főparancsnok a budai beglerbég

A hódoltság következményei:

 török katonák

c) Erdély:  Erdély, Alföld keleti része (=Partium)

a székely és szász székek önkormányzattal rendelkeztek

A török hódítás hatása a gazdaságra: 

A társadalom átalakulása:

a) Vallási megosztottság.

b) A feudális rendi tagozódás megszilárdulása.

Életmód

demográfiai változások

 

Mintafeladatok:

1. Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa be, hogyan értékelték a török berendezkedés sajátosságait a kortársak!

 

„Aki tímár*-birtokosok közül nem tüntette ki magát, s a hadjáratról nem hozott fejet vagy nyelvet (foglyot): nem részesült előléptetésben. De aki kitüntette magát, s nyelvet és fejet hozott, annak jövedelme minden tíz akcse (török ezüstpénz) után egy  akcséval  fölemeltetett.” 

(Kocsi bég emlékirata, 17. század eleje)

* Tímár: Katonai szolgálat fejében a szpáhiknak adományozott szolgálati birtok a Török Birodalomban.

 

„Sok (keresztény) ifjút gyűjtöttek össze, és vittek a szultánnak:… adassanak ők a türkök keze alá, s tanuljanak törökül. Azután pedig legyenek katonák. Így is történt. Napról napra mind töb¬ben lettek, s mohamedánná váltak. Néhány évig dolgoztatták őket, majd elvitték őket a (szul¬táni) kapuhoz. Attól fogva fehér sapkát viseltek…, és jeni cseri – új katonák – néven nevezték őket… A nevezett alakulat az Oszmán-ház karja és szárnya lett.”

 (A janicsárok törvényei)

 

„A születés itt senkit sem különböztet meg a másiktól. Mindenki annyi tiszteletben részesül, amennyi állásának és hivatalának kijár… Az állásokat a szultán maga adományozza, s mit sem törődik ködös nemesi származással tekintéllyel avagy a tömeg ítélésével. Csakis az érdemeket, az erkölcsöt, a tehetséget és az alkalmasságot veszi figyelembe. Mindenki az erényeinek megfelelően részesül kitüntetésben.” 

(Busbecq: Levelek Törökországból, 1550 k.)

 

„Kegyetlen zsarnokság, vazallusok és rabszolgák tömegével, nemesek, úriemberek és régi családok nélkül, ahol senki sem szabad, ahol a földet nem lehet örökölni; egy erkölcsök, tudományok és művészetek nélküli ország…” 

(Fuller: A szent háború, 1646.)

2. FELADAT

Az alábbi két szemelvény és saját ismeretei alapján mutassa be a hódoltsági adópolitika főbb vonásait! Mutasson rá a szemelvényekből kirajzolódó pénzügyi helyzet lehetséges okaira! 

 

Amikor a felséges padisah Allah segítségével a budai vilájetet (a legnagyobb török közigazgatási egység) kegyeskedett meghódítani, tervbe vette, hogy az összes ráján (a nem muzulmán alávetetek neve) igazságos ítéletet hajtsanak végre. A felséges rendelet és felséges parancs  ekképpen jelent meg: A fent említett vilájetben mindenki maradjon a helyén. A birtokukban levő ingóságuk, a városokban és falvakban levő házaik, szőlőjük és kertjük készségei a saját tulajdonuk és birtokolják úgy, ahogy akarják. Jogukban áll azokat eladni, elajándékozni vagy bármiképpen tulajdonba adni, vagyis fizessék meg a szőlőjük (és egyebük) után járó szolgálmányukat és birtokolják azokat halálukig úgy, ahogy akarják. Amikor meghaltak, szálljanak azok örököseikre a tulajdonjog szerint. Őket soha senki ne zaklassa és ne háborgassa. Az általuk művelt földek is maradjanak birtokukban, de földjeik nem az említett osztályozás szerinti (mint a ház, kert, szőlő) tulajdonbirtokuk, hanem ezek mint a többi jól védett tartományban „kincstári föld” néven ismert „az ország földje” a mohamedán kincstár földtulajdonaként, kölcsönadás útján vannak a rája birtokában. Gabonaneműből és egyéb terményből vessék és arassák azt, amit akarnak. Fizessék meg tized címen a harádzs részt és a többi járandóságot és birtokoljanak úgy, ahogy akarnak. 

(Egykorú török forrás)

 

 Az itteni török várak fenntartása és hadfelszerelésének biztosítása tetemes összeget emésztett fel. 1542 végén olyan hírek jártak, hogy a szultáni kincstár teljesen kiürült, mert Buda védel¬me minden pénzt elnyelt. 1552–53-ban több, mint 22 millió akcsét (440 ezer aranyat) kellett az isztambuli kincstárból Budára szállítani. 1558–59-ben a budai vilajet váraiban állomásozó 10 328 főnyi őrség évi zsoldja meghaladta a 23 millió akcsét. A vilajet területéről befolyt jövedelmek ezzel szemben mindössze csak 6,4 millió akcse körül voltak. Bár a jövedelmek a következő esztendőben 8,8 millió akcséra emelkedtek, a kiadások még mindig 23 millió felett voltak, azaz a deficit   most már aranyban kifejezve – 225 506, illetve 196 828 arany volt. A vilajet kincstári bevételei 1558–59-ben a kiadásoknak csak 28%-át, a következő esztendőben pedig a 38%-át fedezték. 

(Ágoston Gábor írása)

3. Jellemezze a végvári élet kialakulásának körülményeit és mindennapjait! 

A végvári rendszer kialakulása. 

•        A végvárak szerepe a török korban.

•        Harcmodor (ostrom, bajvívás, portyák).

•        Öltözet, fegyverzet, hétköznapok.

 

Használja a Történelmi atlasz megfelelő térpépeit is!

„Az jó hírért-névért s az szép tisztességért

ők mindent hátra hadnak,

Emberségről példát, vitézségről formát

mindeneknek ők adnak,

Midőn mint jó sólymok mezőn széllel járnak,

vagdalkoznak, futtatnak.”

(Balassi Bálint)

 

Végvári viadalok

 

Török portya

 „György még akkor is midőn több sebből vérezve körülfogták, csodálatos harcot vívott: aki csak közeledni merészelt feléje, sok barbárt levágott, míg csak kimerülvén, a vérveszteségtől térdre nem rogyott. Ám még akkor sem hagyott fel a harccal, hanem ugyan olyan elszántsággal osztogatta a halálos csapásokat, míg végül puskagolyó fúródott át rajta; csak akkor kaszabolták le.” 

(Forgách Ferenc emlékiratai az 1552. év drégelyi ostromról)

 

„Mi úgy határoztunk, hogy a hatalmas Isten nevében mindenképen a várba zárkózunk be, mert az a kívánságunk, hogy mindenek előtt  a jóságos Isten, azután az ő szent császári és királyi fenségének, valamint a kereszténységnek, s ennek az édes végső pusztulásba taszított hazánknak hűségesen, állhatatosan és derűs arccal szolgálunk vérünk hullásával, s ha a sors úgy hozná, akkor saját fejünk veszélyeztetésével is” 

(Zrínyi Miklós levele Nádasdy Tamás özvegyéhez Csáktornya, 1566. április 19.)

 

„Továbbá míg az végekben magyar kapitányokat tart fölségöd, kiknek sem éjjel sem nappal csatájok, ragadozásuk, kóborlások, leselködésök, és midőn ellenköző dolgai meg nem szünnek; bizonnyal higgye fölségöd, hogy soha azok miatt az figy ?béke? állhatatosan meg nem tartattik.” 

(Musztafa basa I. Miksának 1575. december 17.)