6. A három részre szakadt Magyarország élete - témavázlatok - történelem - Fájlkatalógus - matt
Nyitólap » Fájlok » történelem » témavázlatok

6. A három részre szakadt Magyarország élete
2011-10-31, 11:55 PM
1. Előzmények:

Az ország két részre szakadása:
  • 1526. aug. 29. Mohács  -  II. Lajos halála, kettős királyválasztás: Szapolyai János (1526-1540)( az 1505-ös rákosi végzésekre hivatkozva) , Habsburg Ferdinánd (1526-1564) (testvére V. Károly német-római császár) 
  • Ferdinánd a bátyjától kapott pénzen tízezer zsoldost fogadott, legyőzte Szapolyai seregét
  • Szulejmán (Szapolyai kérte a segítségét) 1529-ben elfoglalta és átadta János királynak Budát  › Magyarország 2 részre szakad
  • Ezután Bécs ellen indult, az ostrom elhúzódott, eredménytelenül kellett visszavonulnia
  • A szultán 1532-ben újabb hadjáratot indított Bécs irányába, 1532-ben azonban a Habsburgok is jelentős erőket tudtak Közép-Európában mozgósítani, Szulejmán hadai a Jurisics Miklós birtokában lévő kis vár, Kőszeg falainál megálltak
a két nagyhatalom nem bír egymással, erőegyensúly van köztük, Magyarország a két birodalom ütközőzónájába került
A török birodalom katonai hatósugara (actio radiusa) Magyarországon véget ért. (Perjés Géza kutatásai alapján.) Így Szulejmán talán egy diplomáciájában törökbarát Magyarországgal - egy ütközőállammal - is beérte volna, ami elválasztja országát a Habsburgok keleti tartományaitól
Váradi béke: I. Ferdinánd és János király a Váradon 1538-ban megkötött egyezség értelmében kölcsönösen elismerte  egymást  királyságát

Buda eleste, az ország három részre szakadása:
  • 1540-ben meghalt János király, hívei ( Fráter György és Török Bálint) a  váradi egyezséget megszegve pár hónapos csecsemő fiát, János  Zsigmondot választják királlyá
  • 1541. Fráter György Szulejmántól kért segítséget, a szultán  csapatai 1541 augusztus  29-én megszállták Budát  › ezzel az ország három részre szakadt

Kísértet az ország egyesítésére:
  • 1541. A gyalui egyezmény értelmében (Fráter György, Ferdinánd,)  Fráter György és hívei elismerik Ferdinánd királyságát, ha újraegyesíti az országot. Izabella és János Zsigmond lemondott országáról, és átadta a Szent Koronát. 
  • 1542. a császári sereg kudarca Buda alatt (a török meg akarta  akadályozni , hogy az ország nyugati része Habsburg kézre kerüljön)
  • 1551. újabb egyesítési kísérlet – Fráter György átadja Erdélyt, de  a  Castaldo  vezette császári zsoldossereg (kb. 7500 fős sereg) egy szemtanú szerint: "seregnek kevés, követségnek sok" volt.
  • 1551-ben  Alvincen  Castaldo  Ferdinánd jóváhagyásával meggyilkoltatta az árulónak vélt Fráter Györgyöt
újabb hadjáratok:
- 1552.  Temesvár (Losonczy István), Drégely ( Szondi György),  Eger (Dobó István)
- 1566. Szigetvár (Zrínyi Miklós)


2. A három országrész berendezkedése

a) A királyi Magyarország:  a Dunátúl nyugati része, Felvidék, Horvátország, Szlavónia
  • Mo.  a  Habsburg birodalom része, feladata a török feltartóztatása
  • az ország központja Pozsony (Ferdinánd nem költözött Magyarországra): itt székelt a király helyettese, a helytartó és a pénzügyeket irányító Magyar Kamara (kincstári jövedelmek), a Magyar Kancellária (törvényhozás, igazságszolgáltatás)  Bécsben volt, a kancellár az esztergomi érsek volt
  • az ország védelmét az Udvari Haditanács irányította, a mintegy 1oo végvár  (nagyobak  1ooo-15oo fő pl. Kanizsa, Eger, Győr), fenntartása  és a  15-2o ooo  végvári katona zsoldja évi 1,5 millió Ft-ot emésztett fel, a hadi kiadások negyedét fedezték a Magyar Kincstár bevételeiből  . A hiányzó összeget a Német Birodalom rendjei, a cseh és osztrák tartományok és a pápák segítségéből fedezték.
  • Ferdinánd alatt az uralkodó és a rendek együttműködése volt a jellemző (= rendi dualizmus), országgyűlés (adómegszavazás, törvényhozás) , a helyi közigazgatás a nemesi vármegyék kezében volt 
     Előkelő úr, 17.sz.
b) A  hódoltság:  Magyarország középső része
  • 1541 után (Buda eleste) épült ki a török közigazgatás (vilajet (pasa), szandzsák (bég)),
a főparancsnok a budai beglerbég
  • a nemesség és polgárság elmenekült (a várak végvárakká váltak),
  • a meghódított terület legjövedelmezőbb része ( pl. mezővárosok Nagykőrös, Kecskemét, Cegléd) kincstári kezelésbe került ,  évi egy összegben adóztak
  • minden föld a szultáné , a területek nagyobb részét szolgálati birtokként (tímár) adományozta a katonáknak és tisztviselőknek › rablógazdálkodás
  • a törökök figyelembe vették a régi adókat (jobbágyok adói: kapuadó - évi 50 akcse (kb. 1 forint), ajándék,  kilenced, robot – a földesúrnak, harádzs (pl.: várépítés, szállítás) a kincstárnak)
  • adóztatás - defterdár = adószedő, pontos összeírások
  • kettős adóztatás: a Hódoltság peremterületén a magyar és török földesúr is beszedte az adót
  • a legnehezebb sora a kettős adóztatású területeken élőknek volt
  • igazságszolgáltatás - a Korán alapján a kádik (világi jogász) és muftik (egyházjogász, jogértelmező) - megvesztegethetőség, de maradtak a magyar hatóságok is -17.sz. parasztvármegye, nemesi megye 
  • nincs erőszakos mohamedán térítés , a keresztények több adót fizetnek, kevés a renegát (hittagadó)
  • kb. 3o-4o ooo fős katonaság (nagyobb része délszláv - szerb, bosnyák) – a birodalom másik feléből jövő pénzekből

A hódoltság következményei:
  • Legsúlyosabb: az emberveszteség
  • A faluszerkezet szétesett ›pusztásodás
  • A városok balkáni arculatúak lettek
  • Egyedül a mezővárosokban volt fejlődés, külterjes szarvasmarha tenyésztéssel foglalkoztak és Nyugat-Európában értékesítették (Debrecen,  Nagykőrős,  Jászberény) 
 török katonák
c) Erdély:  Erdély, Alföld keleti része (=Partium)

  • a kényszerből született állam vezetője a  fejedelem  volt  (Fráter György szervezte meg, 1571. speyeri  egyezmény: János Zsigmond lemondott királyi címéről  és névlegesen elismerte I. Miksát egész Magyarország törvényes királyának, ugyanakkor Erdély és Magyarország Részeinek fejedelme lett.
  • központja  Gyulafehérvár
  • erős központi hatalom: a fejedelem volt az ország legnagyobb birtokosa, rendelkezett a bányákkal, kereskedelmi  monopóliumokkal 
  • a Fejedelmi Tanács tagjait a fejedelem nevezte ki, az  országggyűlésnek  csak  jóváhagyási joga volt
  • törvényhozó hatalom: az egykamarás országgyűlés (az 1437-es kápolnai unió teremtette meg)
  • 3 rend: 
o a magyar nemesek
o székely előkelők
o szász patríciusok
a székely és szász székek önkormányzattal rendelkeztek
  • évi adóbevételének (3oo ooo Ft) a felét hadi kiadásokra fordította
  • külügyekben a török porta alárendeltje (vazallus) és adófizetője volt - ütközőállam

A török hódítás hatása a gazdaságra: 
  • pusztásodás – nagyobb legelők, rideg marhatartás, 
  • állattenyésztés iviteli cikk- 93% - állat, marhaexport (évi 2oo ooo), Eu. legnagyobb élőállatexportőre - Csehország, Dél-Németor., Itália
  • behozatal- textil, fém-, üveg- késztermékek, - a beözönlő olcsó iparcikk sorvasztja a hazai nem túl fejlett ipart, amely megőrzi céhes jellegét,manufaktúrák  nincsenek- néhány iparágnak kedvez – ötvösművészet
  • a királyi Mo. nagybirtokosai  gabonatermesztést (második jobbágyság kialakulása: majorság kiterjesztése, robot növelése), felvevő Ausztria, hadsereg
  • bor – Balaton felvidék, Tokaj, Eger
  • új gyümölcsfajták – barack, cseresznye, dinnye

A társadalom átalakulása:

a) Vallási megosztottság.
  • lutheránusok: Mária királynő körében terjed először (Mohács előtt), a nagybirtokosok áttérése: Thurzók, Perényiek, szászok;
  • kálvinisták: a mezővárosokban, Erdélyben terjed, magyar nyelvűség továbbéltetése (Méliusz Juhász Péter, Alvinci Péter, Magyari István).
  • unitárius (antitrinitárius), Erdély: Dávid Ferenc, János Zsigmond.
  • 1568: tordai országgyűlés (Erdély, János Zsigmond): négy bevett vallás szabadon gyakorolható és terjeszthető (katolikus, evangélikus, unitárius, református), Európában ez az első törvény a vallási türelemről 

b) A feudális rendi tagozódás megszilárdulása.
  • nagybirtokosok – a jobbágyporták 45% -a, fejedelmi központokat építenek ki, magánhadsereg, hatalmuk megnőtt, a főúri magánhaderőben szolgáló közép- és kisbirtokos nemesség, a szervitori réteg; 
  • tehetségük, ügyességük, jó házasság révén felemelkedett új elit – Nádasdy Tamás, Rákócziak, Bocskai, Eszterházy;
  • rengeteg a vagyontalan nemes (armalista);
  • A magyar társadalom különleges csoportját alkotja a vitézlő rend. Tagjai a végvárakban teljesítenek katonai szolgálatot és a legkülönbözőbb osztályokból kerülnek ki. Vannak közöttük arisztokraták, közép- és kisnemesek, parasztok, valamint idegen zsoldosok is. A vitézlő rend különleges jogokat élvez, ezek az adómentesség, szabad paraszti kiváltsággal rendelkeznek, és fizetésüket zsoldban, posztóban és sóban kapják, ami azonban gyakran elmarad ("se pénz, se posztó")
  • hajdúk
  • a jobbágyok  egyre erősebb függősége.

Életmód
  • a magyar társadalom remilitarizálódott 
  • erdőségek eltűntek – várépítés, fűtés
  • főúri kastélyok – erődítmények – belül díszkert,  karikaüveges  ablak, falakon szőnyegek, kárpitok
  • udvarház – boronaház, sövényre tapasztott agyag, fazsindely, téglapadló – cseréptető luxus
  • paraszt – tapasztott fal, szalmatető – zsupfedél
  • török hatás - szókincs, virágok, gyümölcsök, dzsámik, mecsetek, minaret, fürdők
  • keleties viselet – színes szűk nadrág, mente, zsinórozás, csizma – török eredetű
  • étkezés – tálak, később egyéni tányér, villa, saját kés
  • fertőzött víz – 1-2 l bor naponta – alkoholfoka, mint a söré, kávé, dohány
  • históriás énekmondó – Tinódy – 1554., Bornemissza Péter, Balassi Bálint

demográfiai változások
  • Mátyás kora – 4 mill. – hódoltság végére ua., vagy kevesebb -  3,5 mill.
  • az ország nemzetiségi összetétele megváltozott
 
Mintafeladatok:

1. Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa be, hogyan értékelték a török berendezkedés sajátosságait a kortársak!
 
„Aki tímár*-birtokosok közül nem tüntette ki magát, s a hadjáratról nem hozott fejet vagy nyelvet (foglyot): nem részesült előléptetésben. De aki kitüntette magát, s nyelvet és fejet hozott, annak jövedelme minden tíz akcse (török ezüstpénz) után egy  akcséval  fölemeltetett.” 
(Kocsi bég emlékirata, 17. század eleje)
* Tímár: Katonai szolgálat fejében a szpáhiknak adományozott szolgálati birtok a Török Birodalomban.
 
„Sok (keresztény) ifjút gyűjtöttek össze, és vittek a szultánnak:… adassanak ők a türkök keze alá, s tanuljanak törökül. Azután pedig legyenek katonák. Így is történt. Napról napra mind töb¬ben lettek, s mohamedánná váltak. Néhány évig dolgoztatták őket, majd elvitték őket a (szul¬táni) kapuhoz. Attól fogva fehér sapkát viseltek…, és jeni cseri – új katonák – néven nevezték őket… A nevezett alakulat az Oszmán-ház karja és szárnya lett.”
 (A janicsárok törvényei)
 
„A születés itt senkit sem különböztet meg a másiktól. Mindenki annyi tiszteletben részesül, amennyi állásának és hivatalának kijár… Az állásokat a szultán maga adományozza, s mit sem törődik ködös nemesi származással tekintéllyel avagy a tömeg ítélésével. Csakis az érdemeket, az erkölcsöt, a tehetséget és az alkalmasságot veszi figyelembe. Mindenki az erényeinek megfelelően részesül kitüntetésben.” 
(Busbecq: Levelek Törökországból, 1550 k.)
 
„Kegyetlen zsarnokság, vazallusok és rabszolgák tömegével, nemesek, úriemberek és régi családok nélkül, ahol senki sem szabad, ahol a földet nem lehet örökölni; egy erkölcsök, tudományok és művészetek nélküli ország…” 
(Fuller: A szent háború, 1646.)

2. FELADAT
Az alábbi két szemelvény és saját ismeretei alapján mutassa be a hódoltsági adópolitika főbb vonásait! Mutasson rá a szemelvényekből kirajzolódó pénzügyi helyzet lehetséges okaira! 
 
Amikor a felséges padisah Allah segítségével a budai vilájetet (a legnagyobb török közigazgatási egység) kegyeskedett meghódítani, tervbe vette, hogy az összes ráján (a nem muzulmán alávetetek neve) igazságos ítéletet hajtsanak végre. A felséges rendelet és felséges parancs  ekképpen jelent meg: A fent említett vilájetben mindenki maradjon a helyén. A birtokukban levő ingóságuk, a városokban és falvakban levő házaik, szőlőjük és kertjük készségei a saját tulajdonuk és birtokolják úgy, ahogy akarják. Jogukban áll azokat eladni, elajándékozni vagy bármiképpen tulajdonba adni, vagyis fizessék meg a szőlőjük (és egyebük) után járó szolgálmányukat és birtokolják azokat halálukig úgy, ahogy akarják. Amikor meghaltak, szálljanak azok örököseikre a tulajdonjog szerint. Őket soha senki ne zaklassa és ne háborgassa. Az általuk művelt földek is maradjanak birtokukban, de földjeik nem az említett osztályozás szerinti (mint a ház, kert, szőlő) tulajdonbirtokuk, hanem ezek mint a többi jól védett tartományban „kincstári föld” néven ismert „az ország földje” a mohamedán kincstár földtulajdonaként, kölcsönadás útján vannak a rája birtokában. Gabonaneműből és egyéb terményből vessék és arassák azt, amit akarnak. Fizessék meg tized címen a harádzs részt és a többi járandóságot és birtokoljanak úgy, ahogy akarnak. 
(Egykorú török forrás)
 
 Az itteni török várak fenntartása és hadfelszerelésének biztosítása tetemes összeget emésztett fel. 1542 végén olyan hírek jártak, hogy a szultáni kincstár teljesen kiürült, mert Buda védel¬me minden pénzt elnyelt. 1552–53-ban több, mint 22 millió akcsét (440 ezer aranyat) kellett az isztambuli kincstárból Budára szállítani. 1558–59-ben a budai vilajet váraiban állomásozó 10 328 főnyi őrség évi zsoldja meghaladta a 23 millió akcsét. A vilajet területéről befolyt jövedelmek ezzel szemben mindössze csak 6,4 millió akcse körül voltak. Bár a jövedelmek a következő esztendőben 8,8 millió akcséra emelkedtek, a kiadások még mindig 23 millió felett voltak, azaz a deficit   most már aranyban kifejezve – 225 506, illetve 196 828 arany volt. A vilajet kincstári bevételei 1558–59-ben a kiadásoknak csak 28%-át, a következő esztendőben pedig a 38%-át fedezték. 
(Ágoston Gábor írása)

3. Jellemezze a végvári élet kialakulásának körülményeit és mindennapjait! 

A végvári rendszer kialakulása. 
•        A végvárak szerepe a török korban.
•        Harcmodor (ostrom, bajvívás, portyák).
•        Öltözet, fegyverzet, hétköznapok.
 
Használja a Történelmi atlasz megfelelő térpépeit is!

„Az jó hírért-névért s az szép tisztességért
ők mindent hátra hadnak,
Emberségről példát, vitézségről formát
mindeneknek ők adnak,
Midőn mint jó sólymok mezőn széllel járnak,
vagdalkoznak, futtatnak.”
(Balassi Bálint)
 
Végvári viadalok
 
Török portya
 „György még akkor is midőn több sebből vérezve körülfogták, csodálatos harcot vívott: aki csak közeledni merészelt feléje, sok barbárt levágott, míg csak kimerülvén, a vérveszteségtől térdre nem rogyott. Ám még akkor sem hagyott fel a harccal, hanem ugyan olyan elszántsággal osztogatta a halálos csapásokat, míg végül puskagolyó fúródott át rajta; csak akkor kaszabolták le.” 
(Forgách Ferenc emlékiratai az 1552. év drégelyi ostromról)
 
„Mi úgy határoztunk, hogy a hatalmas Isten nevében mindenképen a várba zárkózunk be, mert az a kívánságunk, hogy mindenek előtt  a jóságos Isten, azután az ő szent császári és királyi fenségének, valamint a kereszténységnek, s ennek az édes végső pusztulásba taszított hazánknak hűségesen, állhatatosan és derűs arccal szolgálunk vérünk hullásával, s ha a sors úgy hozná, akkor saját fejünk veszélyeztetésével is” 
(Zrínyi Miklós levele Nádasdy Tamás özvegyéhez Csáktornya, 1566. április 19.)
 
„Továbbá míg az végekben magyar kapitányokat tart fölségöd, kiknek sem éjjel sem nappal csatájok, ragadozásuk, kóborlások, leselködésök, és midőn ellenköző dolgai meg nem szünnek; bizonnyal higgye fölségöd, hogy soha azok miatt az figy ?béke? állhatatosan meg nem tartattik.” 
(Musztafa basa I. Miksának 1575. december 17.)

Kategória: témavázlatok | Hozzáadta: tanár
Megtekintések száma: 5964 | Feltöltések: 0