7. Az államalapítás - témavázlatok - történelem - Fájlkatalógus - matt
Nyitólap » Fájlok » történelem » témavázlatok

7. Az államalapítás
2011-11-04, 2:10 AM
1. A magyar nép eredete
A magyarság őstörténetén a honfoglalás előtti időszakot értjük. Ennek feltárásában elsősorban a történelmi segédtudományok vannak segítségünkre (pl. régészet, nyelvészet, néprajz, embertan stb.)
A magyarságnak nincs mindenki által egységesen elfogadott őstörténete.
- Kézai Simon: Csodaszarvas monda, hun-magyar rokonság hagyománya,
- nyelvészet: a magyar az uráli népek finnugor ágához tartozik
  
2. Honfoglalás
Honfoglaláson a magyar népnek Etelközből a Kárpát-medencébe való beköltözését értjük.
83o.k.-függetlenedés a kazároktól - Etelköz
- törzsszövetség / 5 török (Kér, Keszi, Tarján, Kürtgyarmat, Jenő), a maradék 2 törzs neve pedig finnugor eredetű (Nyék, Megyer) +kabarok =a kazár birodalmon belüli egyik elszakadni akaró nép
- vérszerződés  - az első fejedelem Álmos
893. a besenyők (arab terjeszkedés›  úzok  támadása) - átkeltek a Volgán  – Etelköz nem védhető
A Kárpát-medence hatalmi viszonyai nagyon előnyösnek látszottak. A Dunától nyugatra a frankok, keletre pedig a bolgárok kezében volt a hatalom - peremvidéknek tartották a Kárpát-medencét - A terület viszonylag ritkán lakott - szlávok: az ország peremvidékét és a Dunántúl bizonyos részeit lakták –avarok?
 
[László Gyula "kettős honfoglalás" elmélete szerint a 7. sz. végén egy nomád vándorlási hullámmal magyarok (onogurok) érkeztek a Kárpát-medencébe, s az ő hatásukra az itt élő késő-avarok elmagyarosodtak. A honfoglalók eszerint tehát már magyarokat találtak az új hazában] Anonymus említi, hogy a magyarokat Erdélyben a székelyek fogadták (Attila népe)
 
894 - a magyarok Bölcs Leó bizánci császár bolgárellenes hadának résztvevői - ua. morva Szvatopluk hívására a frankok ellen – a Dunántúlon a lakosság elűzése, föld felperzselése a honfoglalás előkészítése lehetett – 894. Szvatopluk meghalt – fiai marakodását használtuk ki
895 - magyarok segítséget Bizáncnak a bolgárok ellen – vereség szenvedtek
- ua. Árpád a fősereggel a Vereckei hágón - Maros vidék
- ua. az Etelközben maradt törzsek ellen besenyő támadás, az erdélyi hágókon bemenekültek a Kárpát-medencébe, Erdélyben megölték Álmost
9o7. bajorok feletti győzelem Pozsonynál - ezzel biztosította nyugati határait Enns folyóig = Óperencia
900 nyarára az egész Kárpát-medence a honfoglalók kezébe került. (A honfoglalók létszáma 400 000 - 500 000 között lehetett + itt élő – 200 000)
 
Az Árpád-ház eredetmondája Anonymus Gesta Hungarorum:   Emese,  Álmos , turulmadár
Árpád halála - 9o7?, Szabolcs /unokatestvér/, Fajsz –Á. unokája /? - 955/, Taksony (955-97o? )Á. unokája,Géza /97o?-997/ Taksony fia
- fejedelmi szálláshely Duna - Székesfehérvártól Esztergomig
- Kurszán halála után /9o4/, bajorok megölték, a kettős fejedelemség megszűnt
 
A kalandozások
- folytatása a korábbiaknak, zsákmányszerző hadjáratok voltak, rabszolgák, nők, arany, posztó, szövet, lovak, marhák. Később a zsákmányolást felváltotta a kiszemelt terület adóztatása.
- a siker oka.: harcmodoruk és a nyugati feudális széttagoltság - A hadjáratok száma 40-60 között volt.
A nyugat felé irányuló hadjáratoknak két csatavesztés vetett véget: 933: Merseburg /I. Madarász Henrik szász király - várak, városfalak, nehézlovas sereg 955 - Augsburg (a Lech-mezei vereség) I. Nagy Ottó (962. német-római császár)
 
3. Államalapítás
Géza (972- 997) fejedelem államszervező tevékenysége
 
külpolitika - békepolitika
okai: kalandozások kudarca - félelmetes szomszédok - Bizánc, Német-római  Bir.,belső harcok
 - 973. a quedlinburgi találkozóra követek - I. Ottóval békét kötött és hittérítőket kért,
- házassági kapcsolatokkal – lányai: 1. Vitéz Boleszláv /lengyel fej./, 2. a bolgár trónörökös, 3. a velencei  doge - Istvánnak a bajor hercegnőt, Gizellát szerezte meg (II.Henrik, a későbbi német császár húga) - német lovagok érkeztek vele
belpolitika
- az ország területének egyesítése – nősülése (Sarolt, az erdélyi Gyula lánya)
- a törzsfők hatalmának megtörése - a stratégiailag fontos pontokra katonákat telepített - kétélű kardos sírok
- új székhely - Esztergom – kőpalota
- erős fegyveres kíséret - nehézfegyverzetű varég, szláv, sváb lovagok + magyar vitézek + könnyűlovas segédcsapatok /székelyek, besenyők/
- megkezdte a kereszténység terjesztését
előzmények - bizánci ker., itt élő szlávok is keresztények, Géza a nyugati kereszténység felvétele mellett döntött (Bizánccal megromlott kapcsolatok, a Német-római  Császárság közvetlen szomszédunk)
 - Géza is megkeresztelkedett – az egyházszervezet kiépítése később, István alatt
- pannonhalmi apátság építésének megkezdése
- öröklési rend megváltoztatása – primogenitúra  (=elsőszülöttségi jog )
 
4.  Szent István uralkodása (1000-1038)
 
útja a koronázásig (997-től fejedelem)
- Koppány / nagybátyja/ igényt tart a fejedelmi címre és Saroltra - leviratus
Koppányt legyőzi  István a német lovagok segítségével, testét felnégyelik, négy vár kapujára
- 1ooo/1oo1 fordulóján koronázás - II. Szilveszter és III. Ottó segítségével kapott koronát, így egyiküknek sem lett vazallusa, hatalmát isteni eredetűnek tartja. (Eu.-ba  beilleszkedés feltétele, modern államszervezet csak így volt megteremthető)
 
egyénisége
- 97o k. született Esztergomban, pogány neve Vajk, mélyen átélt vallásosság - meggyőződésből teljesítette a keresztény uralkodótól elvárt kötelességeit
- államférfiként máig ható döntéseket hozott
- szükség volt kegyetlen lépésekre - de könyörületes volt: Koppány, Ajtony, Gyula családját megkímélte
- felesége - Gizella révén élvezte a német-római uralkodó erkölcsi és katonai támogatását + német lovagok, hittérítők, tanácsadók
- 1o83. szentté avatták
 
államszervező tevékenysége
 
a) a belső rend megszilárdítása - az ország területi egységének biztosítása
- 1oo3. Gyula /nagybátyja, Erdély ura megadta magát/ ,
- 1o2o-as évekig, Ajtony  (Tesmesköz ura )  legyőzése (Maros-menti sóbányák) 
b) az önálló magyar egyházszervezet megalakítása
- apostoli hatalom az egyházszervezésre, egyház feje - püspökségek szervezése- független, csak a pápának alárendelt
- 1o egyházmegye, 8 püspökség, Esztergom központtal (érseki rangon), később a kalocsai is érseki rangra, 12. sz.-i  Nyitra, Zágráb
- az egyház anyagi alapjait – a király által adományozott birtokok + szolgáltató népek, szabad fegyveresek biztosították és elrendelte a 1o-ed fizetését (dézsma)
- plébániák kiépítése - 1o falu egy templomot
- keresztény hitélet betartatása - vasárnap - kivéve tűzőrzők, böjt, misén tiszteletlenül viselkedők - ostorozás, haj levágása
- püspöki központokban - káptalanok - prépost vezetéséve l-  kananokok  (világi papok, nem szerzetesek) hiteleshely,
- szerzetesrendek meghonosítása - bencés apátságok – Pannonhalma - térítő papok, szerzetesek nevelése- szellemi központ, Pécsvárad /kolostor/, zalavári apátság
- első térítők külföldiek - cseh Asztrik-apát, velencei Szent Gellért
 
c) államszervezet - vármegyerendszer kiépítése
- a területi alapú közigazgatási egység és a hadszervezet alapja
- központja egy-egy királyi tulajdonú vár, /földvárak / + várbirtok, élén a várispán= katonai vezető, (várnagy, hadnagy, várbíró, kikiáltók, börtönőrök)
- a megyék élére a megyésispán a király nevezte ki, leválthatta -  bíráskodott (a nem királyi földeken élők felett is), adót szedett - szabadok dénárjai, útvám, hídvám, vásárpénz (1/3-a az övé), a hadsereg vezetése
- a harcos elemekből várjobbágyok (kb. 4oo egy megyében) - feladatuk a vár védelme, igazgatása- kisebb birtokot szolgálókkal
- királyi várföldeken élő várnépek tartották el  szolgálataikkal, pénz- és terményadóikkal
- a vár aljában - templom, vásártér
+ királyi udvarházak - udvarbirtokok (feladatuk a királyi udvar ellátása volt) - vándorló udvartartás, élén udvarispán= nádorispán, a király után a legfőbb méltóság, bíró
- udvarosok - különböző szolgálatokra kötelezett szolgálók - településnevek - Solymár, Ácsi, Szántó, Szőlős, Födémes /mézgyűjtők/, Nagykovácsi, Gerencsér /fazekas/
  
d) Két törvénykönyv
- eredeti szövege nem, 12.sz.-i szöveg
- lényegében a szokásjogot rögzítették írásban 
- szabad öröklés megerősítése, büntetőtörvények
- az egyház szervezésével kapcsolatos törvények  
- a királyi tanács fogadta el (püspöki kar , nádor, udvari méltóságok, az ispánok),  csak tanácsadó testület
 
e) Pénzverés német minta alapján.- ezüst dénár
 
f) Új székhely alapítása: Székesfehérvár (fehér mészkő), később az éves törvénynapok színhelye, koronázó város, királyok temetkező helye
 
társadalom
a) király - hatalma alapja a föld (az ország 2/3-a)
b) előkelők
- az uralkodó család tagjai
- egyházfők - jelentős birtokadományokat, szolgáltató faluközösségek
- világi nagybirtokos réteg - = úr - Istvánhoz hű törzsi vezetőrétegből + idegen lovagok, később is a királynők kíséreteként - beolvadtak - főtisztviselők
- belőlük a királyi tanács tagjai - nádorispán- királyi udvar bírája, esztergomi érsek+ megyésispánok + püspökök
c) középréteg
- szabad földbirtokosok, vitézek (nemzetségi területen élők),
- szabad harcosok = jobbágyok - adománybirtokokon élők, szolgák művelik katonai szolgálattal tartoznak,
- személyileg szabadok voltak a hospesek
d) köznép (ínek) faluközösségekben élő
- földesúri függésbe került közszabadok - adóval, szolgáltatással tartoznak, -
- szabadosok - felszabadított, földdel ellátott rabszolgák
e) - rab szolgák - nincstelenek
 
hadserege
- királyi testőrség (zsoldosokból )- lovagok - szintén földbirtokot, zsoldot -
- vármegyék katonasága, az egyházi méltóságok fegyveres kísérete - elsősorban lovasság.
+ könnyűfegyverzetű nyilas segédcsapatok - besenyők, székelyek
 
Népesség: növekedés a jellemző, sváb, bajor, vallon betelepedők, keletről besenyők, bolgárok bevándorlása.
Település:
- a letelepedés alapformája a falu
- központok az udvarházak és a földvárak; monostorok, templomok építése, a lakott területek között még jelentős lakatlan, mocsaras területek.
 
Gazdálkodás: rideg állattartás - ló, juh, marha, sertés, télen takarmányozás, néha istállózás;
- búza, árpa, köles termesztés, túróeke, fordítóeke használata;
- iparosok a saját szükséglet kielégítésére dolgoztak (ács, szövés, fonás, bőrkikészítés), fazekasok, kovácsok már eljárnak a  vásároshelyek  piacaira;
- a keleti kereskedelem útvonalán fekszik, luxusáruk érkeznek (prém, selyem, bársony, fűszer, ékszer).
- a legfontosabb királyi bevételek a következők voltak: királyi birtokok jövedelmei, vámok, sókereskedelem , pénzverés, ezüstbányászat, bírságok, állami adó (füstpénz vagy "szabad dénárok").
 
külpolitika
- béke a németekkel - 1o24-ig sógora, II. Henrik - halála után megromlottak a kapcsolatok
- 1o3o. II. Konrád császárt visszaverte - felperzselt föld taktikája
- fiát, Imre herceget bizánci hercegnővel házasította össze
- a Szentföldre vezető zarándokút megnyitása - így érkezett Gellért is, akit a király itt marasztalt
- besenyők letelepítése - könnyűfegyverzetű harcosok
 
kultúra
fordulópont a magyar művelődés történetében a kereszténység
- az írásbeliség még nem általános - a papok írnoki munkát
 
Szent István névjele a pannonhalmi apátság alapító levelén

- Imre királyfihoz intézett Intelmek - királytükör

Mintafeladatok:

Az Intelmek kifejezik I. István uralkodói hitvallását. Mutassa be, hogy István uralkodása mennyiben felel meg az Intelmekben megfogalmazott elveknek!

„Légy türelmes mindenekhez, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz, akik nem férnek a hatalomhoz. Azután légy erős, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a balsors letaszítson. Légy alázatos is, hogy Isten felma­gasztaljon most és a jövőben. Légy majd mértékletes, hogy mértékén túl senkit se büntess vagy kárhoztass. Légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen.

A királyok törvénytevő székén örökké helye van a tanácsnak. Mert a tanács állít királyokat, kormányoz országo­kat, védelmezi a hazát és csendesíti a hadakozást, győzedelmet szerez, elkergeti az ellenséget, megnyeri a baráto­kat, városokat épít és elrontja az ellenség táborát. Minthogy pedig fontos a tanácskozás...ne bolondok és maga-nagyzó és középszerű emberek gyülekezete legyen, hanem az öregebbek és jobbak, feljebbvalók és nagytiszteletű vének szóljanak hozzá és  míveljék azt.

A királyi trón ékessége a főpapoknak rendje...úgy vigyázz a főpapokra, mint a szemed világára. Ha ők jóindulatúak véled, ellenségtől nem kell félned, hiszen ha ők megbecsülnek, bátran foghatsz mindenhez, imádságuk ajánl té­ged a mindenható Istennek.

A vendégek és a jövevények akkora hasznot hajtanak, hogy méltán állhatnak a királyi méltóság helyén....Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokról jöttek a vendégek, úgy különb-különb nyelveket és szokást, kü­lönb-különb példát és fegyvert hoztak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli...Mert az egy nyelvű és szokású ország gyenge és esendő." (István király intelmei Imre herceghez)

 

A források és ismeretei alapján válaszoljon az István-kori társadalomra

vonatkozó kérdésekre!               (5 pont)

„Királyi hatalmunknál fogva elhatároztuk, hogy mindenkinek álljon szabadságá­ban vagyonát felosztani, feleségének, fiainak és leányainak és rokonainak vagy az egyháznak adományozni, és ezt halála után senki se merje érvénytelenné tenni..."

„Ha valaki haragra gyulladva, vagy dölyfösségtől kevélyen szándékos gyilkosságot követ el, tudja meg, hogy tanácsunk végzése szerint száztíz aranypénzt fog fizet­ni. Ebből ötvenet a király kincstárába kell vinni, ötvenet adjanak a rokonoknak,tizet pedig a bíráknak és a közbenjáróknak ajándékozzanak. A gyilkos ezen felül az egyházi törvények rendelkezése szerint vezekeljen."

„... vasárnap mindenki menjen a templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nők, ki­ véve azokat, akik a tüzet őrzik"

(Részletek Szent István törvényeiből)

a) Mi módon rendelkezhetett vagyonával egy szabad ember István korában?

b) Ki, mikor és melyik törvényében fogja ezt a gyakorlatot megváltoztatni?

c) Milyen szokásnak akar gátat vetni a törvény a gyilkosság esetén fizetendő száztíz aranypénzzel?

d)Miért hangsúlyozza a szöveg az egyházi törvények szerinti vezeklés fontosságát?

e) Milyen praktikus oka volt annak, hogy István csak a hét egy napján (vasárnap) tette kötelezővé a templomba járást?

 

Mutassa be a források, a térkép és előismeretei segítségével I. Szent István egyházszervező tevékenységét!

„...Isteni jóslattól intve többek között Géza fejedelem is elkezdte a magyar népet

keresztény hitre téríteni. De mert azokat, akik a pogány vallás hívei és buzgó műve­lői voltak, intő szóval nem tudta megtéríteni, egyeseket fegyverrel kellett megfékeznie, s ennek véghezviteléhez - mivel a hitnek többen voltak ellenzői, mint hívei - arra kényszerült, hogy kívánságát a keresztény fejedelmek és királyok tudomására hozza. Eme kívánságnak hallatára azok nemcsak segítséget küldtek neki, hanem személyesen fel is keresték." (Képes Krónika)

A vasárnap megtartásáról

„Ha valamely pap vagy ispán avagy más hívő személy valakit vasárnap lát dolgozni, vegyék el tőle az ökröt és adják oda a várjobbágyoknak. Ha pedig lovakkal dolgozik, vegyék el tőle a lovat, amit a gazdája, ha akar, megválthat, és az ökröt egyék meg, ahogy mondottuk."

Ugyanarról más forrás

„... vasárnap mindenki menjen a templomba, öregek és fiatalok, férfiak kivéve azokat, akik a tüzet őrzik"

A király adományáról az egyháznak

„Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két telekkel s ugyanannyi ra lássanak el, lóval és kancával, hat ökörrel, két tehénnel, 30 aprómarhával és oltártakarókról a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspök.

A tizedről

„Ha valakinek az Isten tizet adott egy évben, a tizediket adja Istennek, ki tizedét elrejti, kilenc részt fizessen."

(Szent István)

A kegyelmességről és az irgalmasságról, valamint a többi erényről

„...ne csak atyafiságodhoz és a rokonaidhoz, vagy a főemberekhez légy hanem még a külföldiekhez is, sőt mindenkihez, aki hozzád járul."

A főpapoknak kijáró tiszteletről

„A királyi trón ékessége a főpapok rendje, Ezért a királyi méltóságban 61 a harmadik helyre, kedves fiam, ők legyenek fő embereid, úgy vigyázz i mint a szemed világára."(Szent István király intelmei fiához, Imre herceghez)


Kategória: témavázlatok | Hozzáadta: tanár
Megtekintések száma: 1825 | Feltöltések: 0