II. András /12o5-1235/- 3o évig a trónon

- III. Béla fia - művelt, széles-látókörű politikus, franciás terperamentumú, vállalkozókedv, fantázia, vitéz,

nyughatatlan,megnyerő modor, életvidám,

külpolitika

 - fő célpont Halics (a Fekete- és a Balti-t. közti kereskedelmi útvonal) - 6 hadjárat, rengeteg pénzt

- Havasalföld, Moldva felé terjeszkedés,  1211. a német lovagrendet telepítette a Barcaságba - a kunok megtérítését kérte, de önállósodtak , fegyverrel űzte ki

- 1217. keresztes hadjárat - hazafelé ereklyéket gyűjtött, gyerekeinek házassági szerződéseket – szórta a pénzt 

új berendezkedés- tudatos reformpolitika

- eladományozta a királyi birtokok nagy részét  -

következménye: a királyi hatalom meggyengült ,királyi jövedelmek, katonaság csökkenése,

ua. regáléjövedelmek  növelése –arra számíthatott, hogy a megnövekedett termelés, áruforgalom nyomán a királyi jövedelmeket pótolja

=  bérbeadta a pénzverést,, adószedést, sókereskedelmet

- vámok emelése (nyolcvanad vám) - adóemelés (rendkívüli hadiadó 1217. /állandósult/, - pénzrontás

- tudatos városfejlesztőpolitika kezdete, Pest

a reformok következménye: /megnőtt a nagybirtokosok gazdasági- politikai hatalma

ua. elégedetlenség - számos érdeket sértett

- főurak egy része (mellőzött) - a szabad eredetű harcos várjobbágyok (a várbirtokok eladományozásával)  kisbirtokos  vitézek /király szabadjai = serviensek/  földesúri alattvalóvá süllyedtek -  népmozgalom

 1213. Gertrudis meggyilkolása  (minden józan mértéken felül kedvezett a rokonainak)

Bánk nádor csak méltóságát vesztette

Aranybulla, 1222. 31 pontból álló szabadságlevél,  (bulla =pecsét) - a Magna Charta után a második Európában – amelyben a rendi érdekek kifejeződnek

bárók

- Védte a pillanatnyi birtokállományt: vármegyéket örök tulajdonul nem lehetett adományozni, sem a birtoko-soktól földjüket elvenni., méltóságok halmozásának, idegenek birtokszerzésének, hivatalviselésének tilalma,

- ellenállási záradék amennyiben II. András vagy utódai nem tartanák be az oklevélben foglaltakat, akkor a püspökök és a nemesség ellenállhatnak

serviensek - részletesen tartalmazta a kiváltságaikat

– bírói ítélet nélkül nem foghatók el, csak a király vagy a nádor ítélkezhet felettük

- adómentesség, birtokaikon engedély nélkül nem szállásolhatnak be senkit,

- Birtokaikat szabadon adományozhaták, örökölhették.

- csak az ország védelmében kötelesek hadba vonulni, az országon kívül a király költségén

gazdasági kérdések

- a tizedfizetés pénzbeli szedésének tilalma /egyház számára sérelmes - gyenge pénzforgalom/

- pénzrontás ellen

-a  kamarák bérbe adása ellen, tiltották az izmaeliták és zsidók kamarai tisztségviselését.

az AB rendelkezései nem mentek át a gyakorlatba.

1231. az egyház követelésére II. András megújította 

II. András további politikája

- kiváltságokat az erdélyi szászoknak /Andreanum,1224/

- 1233.  6o-hoz közel új feleség - 2o éves Beatrix (itáliai), IV. Béla trónra lépése után nem ismerte el az újszülöttet –fia lesz  III. András

IV. Béla (1235-127o)  -a tatárjárás előtt

más mentalitás : megfontolt, kötelességudó, nem volt jó hadvezér - hiányzott belőle a vállalkozókedt,

- leszámolt anyja gyilkosaival, apja embereivel -

- birtokok visszavétele - nem adományozott

- a királyi tekintély helyreállítása - főurak a tanácsbeli székeinek  elégetése, írásbeli kérvényezés bevezetése

A tatárjárás.

- 1236. Julianus barát hozta hírét a tatároknak

- 1239. Kötöny kun vezér  bemenekülése népével  (4o ooo ember) lakatlan területeket, megkeresztelkedtek, nomád életmód - legázolták a vetést, gyűlölködés,

- 124o. dec. 6. Kijev eleste – lebecsülték a veszélyt 

- márc. Tomaj Dénes nádor - seregét szétverte Vereckénél - Batu kán /Dzsingisz kán unokája/

- az urak sereget gyűjtve- Rákos mezején gyülekeztek

- Kötönyt háznépének legyilkolása - kémeknek tartják -3 héttel a muhi csata előtt a kunok pusztítva kivonultak

- 3 irányból támadás – Verecke, Lo. , Erdély felől

- könnyűlovasok, fegyelmezettek ,korszerű fegyverek,

ápr.11-12. Muhi csata.

- szűk szekérvár, Kálmán hg. és Ugrin kalocsai érsek visszaverték , de nem tudott a sereg  hadrendbe állni

- a tatárok folyosókat nyitottak - a maradékot lekaszabolták – meghalt - nádor, a két érsek, 3 püspök, Béla kimenekült, öccse súlyos sebesülten szintén

vereség okai- széthúzás,  - kevés nehézfegyverzetű  /számszeríj, páncél/,  - nomád harcmodort elfelejtették,

 - IV. Béla rossz stratéga, öccse Kálmán sikeres, de nem követik,  - külső segítség elmarad

- Bélát hívei kimentették - lovaikat adták alá – Ausztriá-ban Babenberg  Frigyes - 3 nyugati vármegye átengedé-sét követelte + kincseit elvette, Dalmácia, Trau szigetére

- 1242. jan vége - befagyott a Duna - Dunántúl feldúlása

- csak városfalallal körülvett városok, várak maradtak- Székesfehérvár,  Pannonhalma, Esztergom, Pozsony 

- 1242. márc.-Batu kivonult – csak az első megfélemlítő csapás volt , Ögödej nagykán halála,

forrás:sdt.sulinova

pusztulás- Magyarország etnikai viszonyainak meg-változása  2o-5o%-os becslés -1/2 - 1 millió - a 2-ből

 IV. Béla politikája a tatárjárás után

-az ország bámulatosan gyorsan magához tért - Béla megfontolt, lelkiismeretes politikájának köszönhetően

- bevándorlás  - románok,  - kunok visszafogadása,  É-on csehek, lengyelek, németek az északi bányavárosokba

+ nagy belső népmozgás - a parasztság helyzete gyökeresen átalakult

- birtokadományok - nagybirtokosok kővárak építése - nehézfegyverzetű lovasság kiállítása, kis- és középbirtokosok megerősítése

- maga is királyi várak építésébe - Buda (a Várhegyre a pesti polgárokat,= a királyi központ, az esztergomi palotát az érseknek), Visegrád (Mária királyné építttet-te),  halálakor kb. 1oo kővár (kis alapterületi hegyi vára, lakótorony - oltalomhely, a század végére több száz

- városfejlesztő politika

 - fallal körülvett város előtte csak 2-3 (Esztergom, Székesfehérvár) városi kiváltságot településeknek :

 - lakosság védelme, - pénzforrás, - honvédelem - fegyvergyártás fellendítése,  - páncélos lovasok kiállítása

 külpolitika

-  a szomszédokkal szövetség

- 1o gyerek, 2 fiú - keleti fejedelmekkel rangon aluli házasságok - legidősebb lánya, Anna + Rosztiszlav , orosz fejedelem, fiának Istvánnak kun feleség, Erzsébet - - támadó hadjáratokra is volt már ereje                            -1246. az osztrák Babenberg Frigyessel harc – győzött Frigyes, de meghalt - osztrák területek

II. Ottokárral (cseh király) vetélkedés a két osztrák tartományért, 126o. vereség  , Béla a békekötéskor - először Margitot (sz. 1242. Nyulak-szigetén, domonkos apáca, majd Anna lányát, Kunigundát Ottokárnak

Források:

Az Aranybulla szövege (részletek)

MÁSODIK ANDRÁS KIRÁLY DEKRÉTOMA, AKI JERUZSÁLEMINEK MONDATIK.

A szent Háromság egy Isten nevében.

1. §. András, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmáczia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galiczia és Lodoméria királya, örök emlékezetűl.

2. §. A miért hogy országunk nemeseinek és másoknak is Szent István királytól szerzett szabadságát némely királyok hol tulajdon haragjok bosszujából, hol gonosz, avagy önnön hasznokat szerető emberek hamis tanácsadásából, sok pontban hatalmasul megrontották vala, azért a nemesség gyakorta sürgető könyörgésekkel zaklatta felségünket, és előttünk való királyai fülét az ország állapotjának megjobbitásáról.

3. §. Mi tehát az ő kérelmöknek mindenben eleget akarván tenni, kivel tartozunk is, jelesben azért, mert ez okon velek már gyakortább nem kicsiny keserüségre jutott ügyünk, a mit a királyi tisztesség tökéletes megtartásáért eltávoztatnunk illik, ez pedig senki más által nem lehet inkább mint ő általok: megadjuk mind nekik, mind országunk többi lakosinak azt a szabadságot, melyet a szent király adott.

4. §. E fölött egyebeket is, az ország állapotjának épülésére való üdvös dolgokat, rendelünk ily módon: 

1. CZIKKELY.

Szent István király ünnepéről.

Rendeljük, hogy a szent király ünnepét minden esztendőnként, ha csak valami nagy nehéz ügyek gondja vagy betegségünk meg nem tilt minket, Fehérvárat tartozzunk megülni. 

2. CZIKKELY.

Hogy senki perbehivás nélkül el ne marasztassék.

 3. CZIKKELY.

A nemesek és egyházak jószágának szabadságáról.

Továbbá semmi szerpénzt, sem szabad dénár adót nem szedetünk a nemesek jószágán.

1. §. Hivatlan sem házokra sem falujokra nem szállunk.

2. §. Azonképen az egyházak népén sem veszünk semminemű szerpénzt.

4. CZIKKELY.

Hogy a nemesség az ő marhájával és birtokával szabad legyen.

Ha valamely nemes ember fiumagzat nélkül hal meg, birtokának negyed részét leánya kapja: a többivel azt mivelje, a mit neki tetszik.

1. §. Ha pedig testamentum nélkül történik halála, valamely közelebb való atyjafiai vannak, azoké legyen, és ha teljességgel semmi nemzetsége nem volna, a királyra szálljon birtoka.

5. CZIKKELY.

A megyés ispán a nemesek jószágán itéletet ne tegyen, hanem ha pénzt vagy tizedet illet a dolog.

7. CZIKKELY.

A királynak az országon kivül való hadakozásáról.

Ha pedig a király az országon kivül akarna hadakozni, a nemesség ne tartozzék vele menni, hanem ha a király pénzén; és valamikor haza térend, a nemeseken hadi birságot ne vegyen.

1. §. Ha pedig ellenség támadna haddal az országra, általánfogva mindnyájan tartozzanak elmenni.

2. §. Azonképen, ha az országon kivül akarnánk hadakozni és mi is a haddal mennénk, minden, valakinek ispánsága vagyon, a mi pénzünkön velünk jőni tartozzék.

8. CZIKKELY.

A nádorispán hatalmáról és a helyettes birákról.

A nádorispán minden ember dolgában, ki országunkbeli, különbség nélkül itéljen.

1. §. De nemesek perét, ha fejök vesztébe vagy birtokuk veszedelmébe jár, a király hire nélkül el ne végezhesse.

2. §. Helyettes birákat pedig ne tartson, hanem ha egyet a maga udvarában. 

9. CZIKKELY.

Az országbiró hatóságáról.

Országunk birája, mig a curián leend, mindeneket itélhessen és a curián indult pert akárhol elvégezhesse.

1. §. De mikor az ő jószágában lakik, akkor poroszlót ne bocsásson és a peres feleket meg ne idéztesse.

11. CZIKKELY.

Vendégek avagy idegenek mi módon jussanak méltóságra?

Ha vendégek, tudni mint jámborok, jönnének az országba, ország tanácsa nélkül méltóságra ne jussanak. 

13. CZIKKELY.

Hogy a hatalmasok meg ne nyomoritsák a föld népét, se a szegénységet.

A jobbágyurak ugy kövessék a király udvarát, vagy akármerre is ugy járjanak, hogy a szegénységet ne foszszák, ne nyomorgassák.

16. CZIKKELY.

Hogy egész megyék ispánsága örökül ne adassék. 

17. CZIKKELY.

Hogy szerzett birtokától senki meg ne fosztassék. 

19. CZIKKELY.

A föld népe és vendégek szabadságáról.

A várakhoz tartozó jobbágyok szent István királytól szerzett szabadságuk szerint éljenek.

1. §. Hasonlatosképen a vendégek is, akár micsoda nemzet legyenek, azon szabadságban tartassanak, mely kezdettől fogva vagyon nekik engedve. 

20. CZIKKELY.

A tizedről.

A tizedet pénzűl megváltani senki ne tartozzék, hanem a mit a föld terem, bort vagy gabonát, abbúl fizessék.

1. §. És ha ebben a püspökök ellentartók lesznek, nem segitjük őket. 

23. CZIKKELY.

Az uj pénzről.

Továbbá, a mi uj pénzünk esztendeig járjon, husvét napjától húsvét napjáig. 

24. CZIKKELY.

Hogy izmaeliták és zsidók tisztséget ne viseljenek.

Pénzváltó kamara-ispánok, só-kamarások és vámosok, országunkbeli nemesek legyenek.

26. CZIKKELY.

Hogy az országon kivül valóknak birtokot adni nem kell.

28. CZIKKELY.

Hogy a kit a törvény elmarasztott, annak oltalma ne legyen.

Ha valaki törvény rendén elmarasztatott, senki a hatalmasok közül meg ne oltalmazhassa azt. 

29. CZIKKELY.

Az ispán jövedelméröl és a királyi jövedelmekröl.

Az ispánok csak az ő ispánságok igazával éljenek; egyebek, a királyhoz tartozók, ugymint cseberpénz, vám, ökrök, és a várak jövedelmének két része is a király számára legyen. 

30. CZIKKELY.

Hogy a nádorispánt, a bánt és a király és királyné országbiráit kivéve, senki két tisztet ne viseljen.

31. CZIKKELY.

Hogy az előlbocsátott czikkelyek arany pecsét alatt irásba foglaltatván, különb-különbféle őriző helyekre adassanak és tétessenek el. 

2 §. Hogyha pedig mi, vagy az utánunk következendő királyok közül valaki ezen mi szerzésünknek ellene járna valaha, ez a levél adjon szabad hatalmat mind a püspököknek, mind más jobbágyuraknak és országunkbeli nemeseknek mindnyájan és egyen-egyen, jelenvalóknak és jövendőbelieknek és az ő megmaradékoknak, hogy mind nekünk, mind az utánunk következendő királyoknak minden hűtelenség szégyenvallása nélkül ellentállhassanak és ellentmondhassanak mind örökké.

3. §. Kelt Keled kezéből, ki egri prépost és kanczellárunk; a testté lett ige után ezer-kétszáz-huszonkettedik esztendőben, mikoron tisztelendő János esztergomi, tisztelendő Ugrin kalocsai érsekek, Dezső csanádi, Róbert veszprémi, Tamás egri, István zágrábi, Sándor váradi, Bertalan pécsi, Kozma győri, Bereczk váczi, Vincze nyitrai püspökök voltanak, a mi királyságunknak tizenhetedik esztendejében.