Nyitólap » Fájlok » történelem » témavázlatok |
2011-11-10, 7:50 PM | |
II. András /12o5-1235/- 3o évig a trónon - III. Béla fia - művelt, széles-látókörű politikus,
franciás terperamentumú, vállalkozókedv, fantázia, vitéz, nyughatatlan,megnyerő modor, életvidám, külpolitika - fő célpont Halics
(a Fekete- és a Balti-t. közti kereskedelmi útvonal) - 6 hadjárat, rengeteg
pénzt - Havasalföld, Moldva felé terjeszkedés, 1211. a német lovagrendet telepítette a
Barcaságba - a kunok megtérítését kérte, de önállósodtak , fegyverrel űzte ki - 1217. keresztes hadjárat - hazafelé ereklyéket gyűjtött, gyerekeinek házassági szerződéseket – szórta a pénzt új berendezkedés- tudatos reformpolitika - eladományozta a királyi birtokok nagy részét - következménye: a királyi hatalom meggyengült ,királyi
jövedelmek, katonaság csökkenése, ua. regáléjövedelmek
növelése –arra számíthatott, hogy a megnövekedett termelés,
áruforgalom nyomán a királyi jövedelmeket pótolja = bérbeadta a
pénzverést,, adószedést, sókereskedelmet - vámok emelése (nyolcvanad vám) - adóemelés (rendkívüli
hadiadó 1217. /állandósult/, - pénzrontás - tudatos városfejlesztőpolitika kezdete, Pest a reformok következménye: /megnőtt a nagybirtokosok
gazdasági- politikai hatalma ua. elégedetlenség - számos érdeket sértett - főurak egy része (mellőzött) - a szabad eredetű harcos
várjobbágyok (a várbirtokok eladományozásával)
kisbirtokos vitézek /király
szabadjai = serviensek/ földesúri
alattvalóvá süllyedtek - népmozgalom 1213. Gertrudis
meggyilkolása (minden józan mértéken
felül kedvezett a rokonainak) Bánk nádor csak méltóságát vesztette Aranybulla, 1222. 31 pontból álló
szabadságlevél, (bulla =pecsét) - a
Magna Charta után a második Európában – amelyben a rendi érdekek kifejeződnek bárók - Védte a pillanatnyi birtokállományt: vármegyéket örök
tulajdonul nem lehetett adományozni, sem a birtoko-soktól földjüket elvenni.,
méltóságok halmozásának, idegenek birtokszerzésének, hivatalviselésének
tilalma, - ellenállási záradék amennyiben II. András vagy
utódai nem tartanák be az oklevélben foglaltakat, akkor a püspökök és a
nemesség ellenállhatnak serviensek - részletesen tartalmazta a
kiváltságaikat – bírói ítélet nélkül nem foghatók el, csak a király vagy a
nádor ítélkezhet felettük - adómentesség, birtokaikon engedély nélkül nem
szállásolhatnak be senkit, - Birtokaikat szabadon adományozhaták, örökölhették. - csak az ország védelmében kötelesek hadba vonulni, az
országon kívül a király költségén gazdasági kérdések - a tizedfizetés pénzbeli szedésének tilalma /egyház számára
sérelmes - gyenge pénzforgalom/ - pénzrontás ellen -a kamarák bérbe
adása ellen, tiltották az izmaeliták és zsidók kamarai tisztségviselését. az AB rendelkezései nem mentek át a gyakorlatba. 1231. az egyház követelésére II. András megújította II. András további politikája- kiváltságokat az erdélyi szászoknak /Andreanum,1224/ - 1233. 6o-hoz közel
új feleség - 2o éves Beatrix (itáliai), IV. Béla trónra lépése után nem ismerte
el az újszülöttet –fia lesz III. András IV. Béla (1235-127o) -a tatárjárás előttmás mentalitás : megfontolt, kötelességudó, nem volt jó
hadvezér - hiányzott belőle a vállalkozókedt, - leszámolt anyja gyilkosaival, apja embereivel - - birtokok visszavétele - nem adományozott - a királyi tekintély helyreállítása - főurak a tanácsbeli
székeinek elégetése, írásbeli
kérvényezés bevezetése A tatárjárás. - 1236. Julianus barát hozta hírét a tatároknak - 1239. Kötöny kun vezér
bemenekülése népével (4o ooo
ember) lakatlan területeket, megkeresztelkedtek, nomád életmód - legázolták a
vetést, gyűlölködés, - 124o. dec. 6. Kijev eleste – lebecsülték a veszélyt - márc. Tomaj Dénes nádor - seregét szétverte Vereckénél - Batu
kán /Dzsingisz kán unokája/ - az urak sereget gyűjtve- Rákos mezején gyülekeztek - Kötönyt háznépének legyilkolása - kémeknek tartják -3
héttel a muhi csata előtt a kunok pusztítva kivonultak - 3 irányból támadás – Verecke, Lo. , Erdély felől - könnyűlovasok, fegyelmezettek ,korszerű fegyverek, ápr.11-12. Muhi csata. - szűk szekérvár, Kálmán hg. és Ugrin kalocsai érsek
visszaverték , de nem tudott a sereg
hadrendbe állni - a tatárok folyosókat nyitottak - a maradékot lekaszabolták
– meghalt - nádor, a két érsek, 3 püspök, Béla kimenekült, öccse súlyos
sebesülten szintén vereség okai- széthúzás, - kevés nehézfegyverzetű /számszeríj, páncél/, - nomád harcmodort elfelejtették, - IV. Béla rossz
stratéga, öccse Kálmán sikeres, de nem követik,
- külső segítség elmarad - Bélát hívei kimentették - lovaikat adták alá –
Ausztriá-ban Babenberg Frigyes - 3
nyugati vármegye átengedé-sét követelte + kincseit elvette, Dalmácia, Trau
szigetére - 1242. jan vége - befagyott a Duna - Dunántúl feldúlása - csak városfalallal körülvett városok, várak maradtak-
Székesfehérvár, Pannonhalma, Esztergom,
Pozsony - 1242. márc.-Batu kivonult – csak az első megfélemlítő
csapás volt , Ögödej nagykán halála, forrás:sdt.sulinova pusztulás- Magyarország etnikai viszonyainak
meg-változása 2o-5o%-os becslés -1/2 - 1
millió - a 2-ből -az ország bámulatosan gyorsan magához tért - Béla
megfontolt, lelkiismeretes politikájának köszönhetően - bevándorlás
- románok, - kunok
visszafogadása, É-on csehek, lengyelek,
németek az északi bányavárosokba + nagy belső népmozgás - a parasztság helyzete
gyökeresen átalakult - birtokadományok - nagybirtokosok kővárak
építése - nehézfegyverzetű lovasság kiállítása, kis- és középbirtokosok
megerősítése - maga is királyi várak építésébe - Buda (a Várhegyre a
pesti polgárokat,= a királyi központ, az esztergomi palotát az érseknek),
Visegrád (Mária királyné építttet-te),
halálakor kb. 1oo kővár (kis alapterületi hegyi vára, lakótorony -
oltalomhely, a század végére több száz - városfejlesztő politika - fallal körülvett
város előtte csak 2-3 (Esztergom, Székesfehérvár) városi kiváltságot
településeknek : - lakosság védelme, -
pénzforrás, - honvédelem - fegyvergyártás fellendítése, - páncélos lovasok kiállítása - a szomszédokkal
szövetség - 1o gyerek, 2 fiú - keleti fejedelmekkel rangon aluli
házasságok - legidősebb lánya, Anna + Rosztiszlav , orosz fejedelem, fiának
Istvánnak kun feleség, Erzsébet - - támadó hadjáratokra is volt már ereje -1246. az osztrák Babenberg
Frigyessel harc – győzött Frigyes, de meghalt - osztrák területek II. Ottokárral (cseh király) vetélkedés a két osztrák
tartományért, 126o. vereség , Béla a
békekötéskor - először Margitot (sz. 1242. Nyulak-szigetén, domonkos apáca,
majd Anna lányát, Kunigundát Ottokárnak Források: Az Aranybulla szövege (részletek) MÁSODIK ANDRÁS KIRÁLY DEKRÉTOMA, AKI JERUZSÁLEMINEK MONDATIK. A szent Háromság egy Isten nevében. 1. §. András, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmáczia,
Horvátország, Ráma, Szerbia, Galiczia és Lodoméria királya, örök emlékezetűl. 2. §. A miért hogy országunk nemeseinek és másoknak is
Szent István királytól szerzett szabadságát némely királyok hol tulajdon
haragjok bosszujából, hol gonosz, avagy önnön hasznokat szerető emberek hamis
tanácsadásából, sok pontban hatalmasul megrontották vala, azért a nemesség
gyakorta sürgető könyörgésekkel zaklatta felségünket, és előttünk való királyai
fülét az ország állapotjának megjobbitásáról. 3. §. Mi tehát az ő kérelmöknek mindenben eleget akarván
tenni, kivel tartozunk is, jelesben azért, mert ez okon velek már gyakortább
nem kicsiny keserüségre jutott ügyünk, a mit a királyi tisztesség tökéletes
megtartásáért eltávoztatnunk illik, ez pedig senki más által nem lehet inkább
mint ő általok: megadjuk mind nekik, mind országunk többi lakosinak azt a
szabadságot, melyet a szent király adott. 4. §. E fölött egyebeket is, az ország állapotjának épülésére való üdvös dolgokat, rendelünk ily módon: 1. CZIKKELY. Szent István király ünnepéről. Rendeljük, hogy a szent király ünnepét minden esztendőnként, ha csak valami nagy nehéz ügyek gondja vagy betegségünk meg nem tilt minket, Fehérvárat tartozzunk megülni. 2. CZIKKELY. Hogy senki perbehivás nélkül el ne marasztassék. A nemesek és egyházak jószágának szabadságáról. Továbbá semmi szerpénzt, sem szabad dénár adót nem
szedetünk a nemesek jószágán. 1. §. Hivatlan sem házokra sem falujokra nem szállunk. 2. §. Azonképen az egyházak népén sem veszünk semminemű szerpénzt. 4. CZIKKELY. Hogy a nemesség az ő marhájával és birtokával szabad
legyen. Ha valamely nemes ember fiumagzat nélkül hal meg,
birtokának negyed részét leánya kapja: a többivel azt mivelje, a mit neki
tetszik. 1. §. Ha pedig testamentum nélkül történik halála, valamely közelebb való atyjafiai vannak, azoké legyen, és ha teljességgel semmi nemzetsége nem volna, a királyra szálljon birtoka. 5. CZIKKELY. A megyés ispán a nemesek jószágán itéletet ne tegyen, hanem ha pénzt vagy tizedet illet a dolog. 7. CZIKKELY. A királynak az országon kivül való hadakozásáról. Ha pedig a király az országon kivül akarna hadakozni, a
nemesség ne tartozzék vele menni, hanem ha a király pénzén; és valamikor haza
térend, a nemeseken hadi birságot ne vegyen. 1. §. Ha pedig ellenség támadna haddal az országra,
általánfogva mindnyájan tartozzanak elmenni. 2. §. Azonképen, ha az országon kivül akarnánk hadakozni
és mi is a haddal mennénk, minden, valakinek ispánsága vagyon, a mi pénzünkön
velünk jőni tartozzék. 8. CZIKKELY. A nádorispán hatalmáról és a helyettes birákról. A nádorispán minden ember dolgában, ki országunkbeli,
különbség nélkül itéljen. 1. §. De nemesek perét, ha fejök vesztébe vagy birtokuk
veszedelmébe jár, a király hire nélkül el ne végezhesse. 2. §. Helyettes birákat pedig ne tartson, hanem ha egyet a maga udvarában. 9. CZIKKELY. Az országbiró hatóságáról. Országunk birája, mig a curián leend, mindeneket
itélhessen és a curián indult pert akárhol elvégezhesse. 1. §. De mikor az ő jószágában lakik, akkor poroszlót ne bocsásson és a peres feleket meg ne idéztesse. 11. CZIKKELY. Vendégek avagy idegenek mi módon jussanak méltóságra? Ha vendégek, tudni mint jámborok, jönnének az országba, ország tanácsa nélkül méltóságra ne jussanak. 13. CZIKKELY. Hogy a hatalmasok meg ne nyomoritsák a föld népét, se a
szegénységet. A jobbágyurak ugy kövessék a király udvarát, vagy akármerre is ugy járjanak, hogy a szegénységet ne foszszák, ne nyomorgassák. 16. CZIKKELY. Hogy egész megyék ispánsága örökül ne adassék. 17. CZIKKELY. Hogy szerzett birtokától senki meg ne fosztassék. 19. CZIKKELY. A föld népe és vendégek szabadságáról. A várakhoz tartozó jobbágyok szent István királytól
szerzett szabadságuk szerint éljenek. 1. §. Hasonlatosképen a vendégek is, akár micsoda nemzet legyenek, azon szabadságban tartassanak, mely kezdettől fogva vagyon nekik engedve. 20. CZIKKELY. A tizedről. A tizedet pénzűl megváltani senki ne tartozzék, hanem a
mit a föld terem, bort vagy gabonát, abbúl fizessék. 1. §. És ha ebben a püspökök ellentartók lesznek, nem segitjük őket. 23. CZIKKELY. Az uj pénzről. Továbbá, a mi uj pénzünk esztendeig járjon, husvét napjától húsvét napjáig. 24. CZIKKELY. Hogy izmaeliták és zsidók tisztséget ne viseljenek. Pénzváltó kamara-ispánok, só-kamarások és vámosok,
országunkbeli nemesek legyenek. 26. CZIKKELY. Hogy az országon kivül valóknak birtokot adni nem kell. 28. CZIKKELY. Hogy a kit a törvény elmarasztott, annak oltalma ne
legyen. Ha valaki törvény rendén elmarasztatott, senki a hatalmasok közül meg ne oltalmazhassa azt. 29. CZIKKELY. Az ispán jövedelméröl és a királyi jövedelmekröl. Az ispánok csak az ő ispánságok igazával éljenek; egyebek, a királyhoz tartozók, ugymint cseberpénz, vám, ökrök, és a várak jövedelmének két része is a király számára legyen. 30. CZIKKELY. Hogy a nádorispánt, a bánt és a király és királyné országbiráit kivéve, senki két tisztet ne viseljen. 31. CZIKKELY. Hogy az előlbocsátott czikkelyek arany pecsét alatt irásba foglaltatván, különb-különbféle őriző helyekre adassanak és tétessenek el. 2 §. Hogyha pedig mi, vagy az utánunk következendő királyok közül valaki ezen mi szerzésünknek ellene járna valaha, ez a levél adjon szabad hatalmat mind a püspököknek, mind más jobbágyuraknak és országunkbeli nemeseknek mindnyájan és egyen-egyen, jelenvalóknak és jövendőbelieknek és az ő megmaradékoknak, hogy mind nekünk, mind az utánunk következendő királyoknak minden hűtelenség szégyenvallása nélkül ellentállhassanak és ellentmondhassanak mind örökké. 3. §. Kelt Keled kezéből, ki egri prépost és
kanczellárunk; a testté lett ige után ezer-kétszáz-huszonkettedik esztendőben,
mikoron tisztelendő János esztergomi, tisztelendő Ugrin kalocsai érsekek, Dezső
csanádi, Róbert veszprémi, Tamás egri, István zágrábi, Sándor váradi, Bertalan
pécsi, Kozma győri, Bereczk váczi, Vincze nyitrai püspökök voltanak, a mi
királyságunknak tizenhetedik esztendejében. | |
Kategória: témavázlatok | Hozzáadta: tanár | |
Megtekintések száma: 2872 | Feltöltések: 0 |