A reformáció kialakulása, irányzatai, hatása

reformáció (hitújítás)  = vallási mozgalom, középpontjában egy tisztább, egyszerűbb valláshoz való visszatalálás igénye volt 

okai 

a)  a pápaság tekintélyvesztése

- pénzügyi visszásságok, - pápának fizetendő adók,

- reneszánsz pápák elvilágiasodása , építkezések - költségesek, búcsúcédulák árusítása- simónia: egyházi tisztségek árusítása pénzért

- megerősödtek a nemzeti egyházak,  a  zsinati mozgalom,

b)  katolikus hitélet  válsága

- szerzetesrendek hanyatlása - Boccaccio

- reneszánsz, humanizmus - egyéni tudat születése, személyesebb hit igénye

- Wycliffe, Husz János tanainak a terjedése - a hitélet központjába a prédikációnak és a bibliaolvasásnak kell állnia

c) rendiség, polgárosodás - társadalmi igény az önkormányzatiságra, kollektivitásra, beleszólásra az egyházi életbe

d) alkalmat adott az uralkodóknak az egyházi javak kisajátítására

közvetlen kiváltó oka: X. Leó (Giovanni Medici) búcsúcédula-rendelete

1. Luther Márton (lutheránus vagy evangélikus irányzat)

- 1517. Ágoston-rendi szerzetes, a szászországi wittenbergi egyetem tanára - 95 pont a búcsúk ellen

- 152o. X. Leó eretneknek nyilvánította, kiátkozás

- 1521. a wormsi birodalmi gyűlésen V. Károly előtt sem vonja vissza tanait -birodalmi átok - életmentő fogság Wartburg várában. (lefordítja német nyelvre a Bibliát)

tanai:

- egyedül hit által (sola fide) és Isten kegyelméből üdvözülhet mindenki, a bűnt csak Isten bocsáthatja meg

→ nincs szükség a papság közvetítő szerepére, egyházi vagyonra, adóra,  szekularizáció (=egyházi birtokok világi kézre adása – No.-ban a föld 1/3-a egyházi kézen)

- pápa vezető szerepének (primátus) tagadása , az egyházat a fejedelmek, városok felügyelik (államegyház)

- szerzetesség, papi nőtlenség (cölibátus) elutasítása

- csak ami a Bibliában van (az anyanyelvű Biblia a könyvnyomtatásnak köszönhetően mindenkihez eljut)

– a 7-ből 2 szentséget: keresztség, úrvacsora (áldozás)

- két szín alatti úrvacsora

- a hitéletben a fő szerepet az anyanyelvű prédikációra, bibliamagyarázatra,

Luther élesen szembefordult a követeléseihez kapcsolódó délnémet lovagi felkeléssel (1523) és a német parasztháborúval (1524-25)

→Münzer Tamás irányzata: anabaptista hatásra (újrakeresztelők): - tagadták mind az egyházi, mind a világi hatalmat – államhatalom megszüntetése, kommunisztikus -  őskeresztény  vagyonközösség, munkakötelezettség

Követői:

-   A földesurak meg akarták szerezni az egyházi birtokokat

-   A jobbágyok nem akartak egyházi adót fizetni

-   A polgárok olcsóbb egyházat akartak

 a német vallásháború

- 1529. speyeri gyűlés - reformáció felszámolásáról döntés →a lutheránus fejedelmek protestálása,

- 1530. ágostai hitvallás - az új tanítás összefoglalása,

- 1531. schmalkaldeni szövetség (protestáns) ↔ Szent Liga (katolikusok kisebbségben)

– 1545-től V. Károly háborút indított

- 1555. augsburgi vallásbéke (Ferdinánd): „cuius regio, eius religio”- a fejedelmek szabadon megválaszthatják, megtarthatják a szekularizált birtokokat, újabb szekularizációt nem, az alattvalók kötelesek követni uruk vallását

elterjedése: Dánia, Norvégia, Svéd- és Finnország uralkodói felvették

2. Kálvinisták/reformátusok - vezetője: Kálvin János - Központja: Genf

Előzményei: Ulrich Zwingli (zürichi lelkész): Luthernél is  radikálisabb: (1519) elvetette az egyházi hierarchiát, pápát, cölibátust, az istentisztelet liturgiáját - pl. az úrvacsorát a világi öltözetű  lelkészek szolgálták ki - egy asztalra helyezték a kovásztalan kenyeret és bort - a templomokból el a képeket, orgonákat, a kolostorok szekularizálása  az iskolák javára

- 1531. a katolikus kantonok és Zürich háborújában a kappeli csatában karddal a kézben halt meg

 Kálvin János (református  vallás): francia, Genfben telepedett le,

- 1536. Basel - Tanítás a keresztény vallásra - a protestáns teológia legragyogóbb könyve (Institutio religionis Christiane)

tanai:

politikai: zsarnokölési elmélet - az uralkodó hatalma Istentől ered, de feladata a nép szolgálata, a nép választott képviselőinek ellenállása jogos

hitélet : a liturgikus misét felváltja a prédikáció, közös ima és éneklés, egyszerű, olcsó egyház, nincsenek képek - polgári követelés

hittételek:predesztináció tana (=eleve elrendelés) - az üdvözülést vagy elkárhozást Isten előre eldöntötte, 2 csoport, kiválasztottak - csak reménykedni  - aki evilági kötelességeit teljesíti, a Szentírás törvényei szerint él, a sikert és nyereséget (szorgalom, takarékosság) a kiválasztottság jeleként értelmezték

egyházszervezet: egyház és állam szétválasztása ,demokratikus - az egyházközösség választja a tisztviselőit : lelkipásztorok (prédikálás), tanítás (doctorok), diakónusok – szegénygondozás, presbiterek (vének, világi  egyházfelügyelők) erkölcsi kérdésekbe beleszólnak – pl. évenként családlátogatás ,

- a presbiterekből és prédikátorokból a Konzisztórium - 58 halálos ítélet

erkölcsi kérdések:  a munka tisztelete, tiltotta az uzsorát, de tisztességes kamatra lehet, becsületesség - a vevőket becsapó kereskedőt, a hamis mértéket használó árust, a túl magas díjat kérő orvost büntették = kapitalista gazdasági etika, engedélyezte a kamatszedést

-  egyetlen szórakozás a Biblia napi olvasása -   kocsmák bezárása, tiltotta a kártyát, káromkodást, táncot,

jelentősége → a tőkés gazdasági és alkotmányos társadalmi rend kialakulásának alapjai

-   Korai polgári forradalmak ideológiája (Németalföld, Anglia)

-   Szerepe van az amerikai függetlenségi háborúban is, de ott már a felvilágosodással együtt

 gyorsan terjedt – Svájc, Franciaország = hugenották, Németalföld, Skócia = presbiteriánusok, Anglia, Flandria, Magyarország = reformátusok

3.  Szentháromság tagadó /antitrinitárius /unitárius – vezetője: Servet  Mihály:

- Krisztus ember volt, a Szentlélek nem létezik, predestináció tagadása

- 1553. Genfen átutazóban felismerték – vita Kálvinnal - makacsságával  kikényszerítette máglyahalálát

Elterjedése

-   Lengyelország, Magyarország, Erdély (unitáriusok)

4. Kulturális eredményei

- nemzeti nyelvű prédikációk, lefordított Bibliák, röplapok, hitvitázó drámák,

- nemzeti nyelv, irodalom fejlődése, könyvek kiadása - nyomdaipar fejlődése.

- iskolák teremtése, oktatás fejlődése,

5. Az ellenreformáció – katolikus megújulás

oka: a katolikus egyházban is győzött a reformok szükségességének gondolata

III. Pál (1534-1549) alatt a reformok

szerzetesi reform

- kapucinusok - a ferencesek  - leprások gondozása, igénytelen sárkunyhókban

- jezsuiták 154o.,  Loyolai Szent Ignác  - spanyol katona, - aszkézis, engedelmesség, 6 társával  Xavéri Szent Ferenc - hitterjesztés, 1541. India felé

2 évig jelölt - kórházi szolgálat, mezítlábas zarándoklat + egyetemi tanulmányok után tag - a vezetés a legmagasabb fogadalomig eljutottakból kormányzó testület- a pápának  engedelmesség  - választott generális

- missziók, iskolák - modern pl. torna, színház –prop. eszköz,  színvonal - Eu. politikai elitje csakhamar innen

1542. újra felállították az inkvizíciót

1545-63. tridenti zsinat - IV.Pius  alatt ért véget

- a dogmák maradtak - pápa egyházfősége, szentségek,  cölibátus, szerzetesség

- búcsúcédulák betiltása, fegyelem - főpapok a helyükön tartózkodjanak,

- iskolák- képzett papság, aszkétikus, feddhetetlen klerikusok

- liturgia gazdagabbá, körmenetek

– Fr.o., Cseho., Ausztria, Magyaro.

1559. Index - tiltott könyvek jegyzéke pl. Kopernikusz

16oo. Giordano Bruno máglyára

1632. Galileo Galilei - tanait visszavonásra

barokk művészet - illúzió, monumentalitás, gazdagság - a meggyőzést szolgálja.

- római Il Gesu templom

Eredmény

-   Megállt a reformáció terjedése

Tudományos fejlődést gátolta

Vallási irányzatok megoszlása Európában (1560 körül)

források:

 „21. A pápa nem engedhet el semmiféle büntetést, csak azt, amit vagy a maga, vagy a kánonok rendelkezése alapján szabott ki. A pápa nem bocsáthat meg egy vétket sem, legfeljebb kihirdeti és megerősíti Isten bocsánatát.

27. Emberi tanokat prédikálnak azok, akik azt állítják: mihelyt csörren a ládába bedobott pénz, a lélek kiszabadul a tisztítótűzből.

36. Minden keresztény - ha őszinte bűnbánata van - búcsúlevél nélkül is elnyeri büntetései és bűnei elengedését.

45. Fel kell világosítani a keresztényeket, hogy aki szűkölködőt lát, és ennek ellenére a pénzét a búcsúra adja, nem nyer bűnbocsánatot, hanem Isten haragját vonja magára.

62. Az egyház valódi kincse az Isten dicsőségéből és kegyelméből kapott legszentebb Evangélium.                                                   (Részletek Martin Luther 95 pontjából)

„»Az igaz ember pedig a hitből él« Pál levele a rómabeliekhez 7. 17. - Pál e mondata lett számomra a mennyország kapuja."                                         (Martin Luther)

„Pál apostol írja a korinthusbelieknek: mindannyian egy test vagyunk: e test minden tagjának saját feladata van a többiek szolgálatában. Hiszen egy a hitünk, egy a keresztségünk, egy az evangéliumunk, egyformán keresztények vagyunk. Ebből következik, hogy nincsen alapvető különbség papok és világiak, fejedelmek és püspökök között. A egyetlen különbséget a végzett munka és feladat, nem pedig a rang teszi."                                                                                                         (Martin Luther)

"Mikor, milyen paranccsal adott Isten a fejedelmeknek olyan hatalmat, hogy nekünkszegény embereknek minden derült napot földesúri robotban kell eltölteni, a magunk földjén pedig csak esőben, verítékezve dolgozhatunk?" (Münzer Tamás zwickaui lelkész, 1525)

„Eleve elrendelésnek nevezzük Isten örök és megmásíthatatlan elhatározását arról, hogy mi legyen az egyes ember sorsa. Mert nem teremtette az embereket egyformáknak, hanem egyeseket örök életre rendelt, másokat örök kárhozatra... Választottait elhívással és megigazulással jelöli meg az Úr..."                                        (Jean Calvin)

"A királyságból könnyű a zsarnokságba átsiklani, de nem sokkal nehezebb az előkelők uralmából a kevesek párturalmába, s még ennél is könnyebb a népuralomból a lázongásba jutni (...) Az emberek bűne és hibája idézi elő (...) azt, hogy biztosabb és tűrhetőbb, ha a kormányzatot többen tartják kezükben, hogy egyik a másiknak kölcsönösen támogatója legyen, hogy egymást tanítsák és intsék, és ha valamelyik a kelleténél továbbmegy, többen legyenek bírák és mesterek szenvedélyének megfékezésére (...)" (Kálvin János: A keresztény vallás tanítása, 1536, részlet)

"Hogy a vallásszabadság dolgában a béke, amelyet az előbb említett és felhozott okoknál fogva, a német nemzet római szent birodalmának nagy ínsége megkíván, a római császári felség -mi-, a német nemzet római szent birodalmának választófejedelmei, fejedelmei és rendjei között létrejöjjön, megvalósuljon és megmaradjon, sem mi, a római császári felség, sem a szent birodalom választófejedelmei, fejedelmei és rendjei a birodalmi rendek közül senkit az augsburgi hitvallás, tanítás okából vallása és hite miatt erőszakos módon meggyőzni, megsérteni, vele hatalmaskodni, vagy más módon lelkiismerete, tudása és akarata ellenére (...) bántalmazni vagy gyalázni nem fogunk. Ellenkezőleg, ezen vallásnál és hitnél, egyházi szokásnál és ceremóniáknál, továbbá vagyonuk, ingó és ingatlan javaik, tartományuk, alattvalóik, uradalmaik, joghatóságuk, kiváltságaik és jogaik birtokában nyugodtan és békén megmaradhatnak (...) Azokban mindazok, akik a fent említett két valláshoz nem tartoznak, ebbe a békébe bele nem értetnek." (Az 1555. évi augsburgi vallásbéke)