Nyitólap » Fájlok » történelem » témavázlatok |
2011-12-02, 1:41 AM | |
A reformáció kialakulása, irányzatai, hatása reformáció (hitújítás) = vallási mozgalom, középpontjában egy tisztább, egyszerűbb valláshoz való visszatalálás igénye volt okai a) a pápaság
tekintélyvesztése - pénzügyi visszásságok, - pápának fizetendő adók, - reneszánsz pápák elvilágiasodása , építkezések -
költségesek, búcsúcédulák árusítása- simónia: egyházi tisztségek árusítása
pénzért - megerősödtek a nemzeti egyházak, a
zsinati mozgalom, b) katolikus
hitélet válsága - szerzetesrendek hanyatlása - Boccaccio - reneszánsz, humanizmus - egyéni tudat születése,
személyesebb hit igénye - Wycliffe, Husz János tanainak a terjedése - a hitélet
központjába a prédikációnak és a bibliaolvasásnak kell állnia c) rendiség, polgárosodás - társadalmi igény az önkormányzatiságra,
kollektivitásra, beleszólásra az egyházi életbe d) alkalmat adott az uralkodóknak az egyházi javak kisajátítására közvetlen kiváltó oka: X. Leó (Giovanni Medici) búcsúcédula-rendelete 1. Luther Márton (lutheránus vagy evangélikus irányzat) - 1517. Ágoston-rendi szerzetes, a szászországi
wittenbergi egyetem tanára - 95 pont a búcsúk ellen - 152o. X. Leó eretneknek nyilvánította, kiátkozás - 1521. a wormsi birodalmi gyűlésen V. Károly előtt sem
vonja vissza tanait -birodalmi átok - életmentő fogság Wartburg várában. (lefordítja
német nyelvre a Bibliát) tanai: - egyedül hit által (sola fide) és Isten kegyelméből
üdvözülhet mindenki, a bűnt csak Isten bocsáthatja meg → nincs szükség a papság közvetítő szerepére, egyházi
vagyonra, adóra, szekularizáció
(=egyházi birtokok világi kézre adása – No.-ban a föld 1/3-a egyházi kézen) - pápa vezető szerepének (primátus) tagadása , az
egyházat a fejedelmek, városok felügyelik (államegyház) - szerzetesség, papi nőtlenség (cölibátus) elutasítása - csak ami a Bibliában van (az anyanyelvű Biblia a
könyvnyomtatásnak köszönhetően mindenkihez eljut) – a 7-ből 2 szentséget: keresztség, úrvacsora (áldozás) - két szín alatti úrvacsora - a hitéletben a fő szerepet az anyanyelvű prédikációra,
bibliamagyarázatra, Luther élesen szembefordult a követeléseihez kapcsolódó
délnémet lovagi felkeléssel (1523) és a német parasztháborúval (1524-25) →Münzer Tamás irányzata: anabaptista hatásra (újrakeresztelők):
- tagadták mind az egyházi, mind a világi hatalmat – államhatalom
megszüntetése, kommunisztikus -
őskeresztény vagyonközösség,
munkakötelezettség Követői: - A földesurak
meg akarták szerezni az egyházi birtokokat - A jobbágyok nem
akartak egyházi adót fizetni - A polgárok
olcsóbb egyházat akartak a német
vallásháború - 1529. speyeri gyűlés - reformáció felszámolásáról
döntés →a lutheránus fejedelmek protestálása, - 1530. ágostai hitvallás - az új tanítás összefoglalása, - 1531. schmalkaldeni szövetség (protestáns) ↔ Szent Liga
(katolikusok kisebbségben) – 1545-től V. Károly háborút indított - 1555. augsburgi vallásbéke (Ferdinánd): „cuius regio,
eius religio”- a fejedelmek szabadon megválaszthatják, megtarthatják a szekularizált
birtokokat, újabb szekularizációt nem, az alattvalók kötelesek követni uruk
vallását elterjedése: Dánia, Norvégia, Svéd- és Finnország
uralkodói felvették 2. Kálvinisták/reformátusok - vezetője: Kálvin János - Központja: Genf Előzményei: Ulrich Zwingli (zürichi lelkész): Luthernél is radikálisabb: (1519) elvetette az egyházi hierarchiát, pápát, cölibátust, az istentisztelet liturgiáját - pl. az úrvacsorát a világi öltözetű lelkészek szolgálták ki - egy asztalra helyezték a kovásztalan kenyeret és bort - a templomokból el a képeket, orgonákat, a kolostorok szekularizálása az iskolák javára - 1531. a katolikus kantonok és Zürich háborújában a kappeli csatában karddal a kézben halt meg Kálvin János
(református vallás): francia, Genfben
telepedett le, - 1536. Basel - Tanítás a keresztény vallásra - a protestáns teológia legragyogóbb könyve (Institutio religionis Christiane) tanai: politikai: zsarnokölési elmélet - az uralkodó hatalma Istentől ered, de feladata a nép szolgálata, a nép választott képviselőinek ellenállása jogos hitélet : a liturgikus misét felváltja a prédikáció, közös ima és éneklés, egyszerű, olcsó egyház, nincsenek képek - polgári követelés hittételek:predesztináció tana (=eleve elrendelés) - az üdvözülést vagy elkárhozást Isten előre eldöntötte, 2 csoport, kiválasztottak - csak reménykedni - aki evilági kötelességeit teljesíti, a Szentírás törvényei szerint él, a sikert és nyereséget (szorgalom, takarékosság) a kiválasztottság jeleként értelmezték egyházszervezet: egyház és állam szétválasztása ,demokratikus - az egyházközösség választja a tisztviselőit : lelkipásztorok (prédikálás), tanítás (doctorok), diakónusok – szegénygondozás, presbiterek (vének, világi egyházfelügyelők) erkölcsi kérdésekbe beleszólnak – pl. évenként családlátogatás , - a presbiterekből és prédikátorokból a Konzisztórium -
58 halálos ítélet erkölcsi kérdések: a munka tisztelete, tiltotta az uzsorát, de tisztességes kamatra lehet, becsületesség - a vevőket becsapó kereskedőt, a hamis mértéket használó árust, a túl magas díjat kérő orvost büntették = kapitalista gazdasági etika, engedélyezte a kamatszedést - egyetlen szórakozás a Biblia napi olvasása - kocsmák bezárása, tiltotta a kártyát, káromkodást, táncot, jelentősége → a tőkés gazdasági és alkotmányos társadalmi
rend kialakulásának alapjai - Korai polgári
forradalmak ideológiája (Németalföld, Anglia) - Szerepe van az
amerikai függetlenségi háborúban is, de ott már a felvilágosodással együtt 3. Szentháromság tagadó /antitrinitárius /unitárius – vezetője: Servet Mihály: - Krisztus ember volt, a Szentlélek nem létezik,
predestináció tagadása - 1553. Genfen átutazóban felismerték – vita Kálvinnal -
makacsságával kikényszerítette
máglyahalálát Elterjedése - Lengyelország,
Magyarország, Erdély (unitáriusok) 4. Kulturális eredményei - nemzeti nyelvű prédikációk, lefordított Bibliák,
röplapok, hitvitázó drámák, - nemzeti nyelv, irodalom fejlődése, könyvek kiadása -
nyomdaipar fejlődése. - iskolák teremtése, oktatás fejlődése, 5. Az ellenreformáció – katolikus megújulás oka: a katolikus egyházban is győzött a reformok
szükségességének gondolata III. Pál (1534-1549) alatt a reformok szerzetesi reform - kapucinusok - a ferencesek - leprások gondozása, igénytelen
sárkunyhókban - jezsuiták 154o.,
Loyolai Szent Ignác - spanyol katona,
- aszkézis, engedelmesség, 6 társával
Xavéri Szent Ferenc - hitterjesztés, 1541. India felé 2 évig jelölt - kórházi szolgálat, mezítlábas zarándoklat
+ egyetemi tanulmányok után tag - a vezetés a legmagasabb fogadalomig
eljutottakból kormányzó testület- a pápának
engedelmesség - választott
generális - missziók, iskolák - modern pl. torna, színház –prop.
eszköz, színvonal - Eu. politikai elitje
csakhamar innen 1542. újra felállították az inkvizíciót 1545-63. tridenti zsinat - IV.Pius alatt ért véget - a dogmák maradtak - pápa egyházfősége, szentségek, cölibátus, szerzetesség - búcsúcédulák betiltása, fegyelem - főpapok a helyükön
tartózkodjanak, - iskolák- képzett papság, aszkétikus, feddhetetlen
klerikusok - liturgia gazdagabbá, körmenetek – Fr.o., Cseho., Ausztria, Magyaro. 1559. Index - tiltott könyvek jegyzéke pl. Kopernikusz 16oo. Giordano Bruno máglyára 1632. Galileo Galilei - tanait visszavonásra barokk művészet - illúzió, monumentalitás, gazdagság - a
meggyőzést szolgálja. - római Il Gesu templom Eredmény - Megállt a reformáció terjedése Tudományos fejlődést gátolta Vallási irányzatok megoszlása Európában (1560 körül) források: „21. A pápa nem
engedhet el semmiféle büntetést, csak azt, amit vagy a maga, vagy a kánonok
rendelkezése alapján szabott ki. A pápa nem bocsáthat meg egy vétket sem,
legfeljebb kihirdeti és megerősíti Isten bocsánatát. 27. Emberi tanokat prédikálnak azok, akik azt állítják:
mihelyt csörren a ládába bedobott pénz, a lélek kiszabadul a tisztítótűzből. 36. Minden keresztény - ha őszinte bűnbánata van -
búcsúlevél nélkül is elnyeri büntetései és bűnei elengedését. 45. Fel kell világosítani a keresztényeket, hogy aki
szűkölködőt lát, és ennek ellenére a pénzét a búcsúra adja, nem nyer
bűnbocsánatot, hanem Isten haragját vonja magára. 62. Az egyház valódi kincse az Isten dicsőségéből és
kegyelméből kapott legszentebb Evangélium.
(Részletek Martin Luther 95 pontjából) „»Az igaz ember pedig a hitből él« Pál levele a
rómabeliekhez 7. 17. - Pál e mondata lett számomra a mennyország
kapuja."
(Martin Luther) „Pál apostol írja a korinthusbelieknek: mindannyian egy
test vagyunk: e test minden tagjának saját feladata van a többiek
szolgálatában. Hiszen egy a hitünk, egy a keresztségünk, egy az evangéliumunk,
egyformán keresztények vagyunk. Ebből következik, hogy nincsen alapvető
különbség papok és világiak, fejedelmek és püspökök között. A egyetlen
különbséget a végzett munka és feladat, nem pedig a rang teszi."
(Martin Luther) "Mikor, milyen paranccsal adott Isten a
fejedelmeknek olyan hatalmat, hogy nekünkszegény embereknek minden derült napot
földesúri robotban kell eltölteni, a magunk földjén pedig csak esőben,
verítékezve dolgozhatunk?" (Münzer Tamás zwickaui lelkész, 1525) „Eleve elrendelésnek nevezzük Isten örök és megmásíthatatlan
elhatározását arról, hogy mi legyen az egyes ember sorsa. Mert nem teremtette
az embereket egyformáknak, hanem egyeseket örök életre rendelt, másokat örök
kárhozatra... Választottait elhívással és megigazulással jelöli meg az
Úr..." (Jean Calvin) "A királyságból könnyű a zsarnokságba átsiklani, de
nem sokkal nehezebb az előkelők uralmából a kevesek párturalmába, s még ennél
is könnyebb a népuralomból a lázongásba jutni (...) Az emberek bűne és hibája idézi
elő (...) azt, hogy biztosabb és tűrhetőbb, ha a kormányzatot többen tartják
kezükben, hogy egyik a másiknak kölcsönösen támogatója legyen, hogy egymást
tanítsák és intsék, és ha valamelyik a kelleténél továbbmegy, többen legyenek
bírák és mesterek szenvedélyének megfékezésére (...)" (Kálvin János: A
keresztény vallás tanítása, 1536, részlet) "Hogy a vallásszabadság dolgában a béke, amelyet az
előbb említett és felhozott okoknál fogva, a német nemzet római szent
birodalmának nagy ínsége megkíván, a római császári felség -mi-, a német nemzet
római szent birodalmának választófejedelmei, fejedelmei és rendjei között
létrejöjjön, megvalósuljon és megmaradjon, sem mi, a római császári felség, sem
a szent birodalom választófejedelmei, fejedelmei és rendjei a birodalmi rendek
közül senkit az augsburgi hitvallás, tanítás okából vallása és hite miatt
erőszakos módon meggyőzni, megsérteni, vele hatalmaskodni, vagy más módon
lelkiismerete, tudása és akarata ellenére (...) bántalmazni vagy gyalázni nem
fogunk. Ellenkezőleg, ezen vallásnál és hitnél, egyházi szokásnál és
ceremóniáknál, továbbá vagyonuk, ingó és ingatlan javaik, tartományuk,
alattvalóik, uradalmaik, joghatóságuk, kiváltságaik és jogaik birtokában
nyugodtan és békén megmaradhatnak (...) Azokban mindazok, akik a fent említett
két valláshoz nem tartoznak, ebbe a békébe bele nem értetnek." (Az 1555.
évi augsburgi vallásbéke) | |
Kategória: témavázlatok | Hozzáadta: tanár | |
Megtekintések száma: 5647 | Feltöltések: 0 |