Másik honlapom

tanár — Wed, 13 Jun 2012 18:52:51 GMT

A magyar szóbeli érettségi értékelése

tanár — Wed, 30 May 2012 20:48:14 GMT

A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. A vizsgázó a feleletére a magyar nyelvi és az irodalmi tétel kifejtésének tartalmát és előadásmódját értékelő pontszámot kap.

TARTALOM 25 pont

- Nyelvtani, irodalmi, kulturális tájékozottság

- Tárgyi tudás

- Gondolatgazdagság

- Rendszerezés

ELŐADÁSMÓD 25 pont

- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés

- Lényegkiemelés

- Logikus érvelés

- Megfelelő szóhasználat

- Érthető előadásmód

A BESZÉDMŰ (A MAGYAR NYELVI ÉS AZ IRODALOM FELELET EGYÜTTESEN) 50 pont

TARTALMI MINŐSÉG

Elérhető pontszám: 25 pont

Teljesítménytartomány: 25-20 pont

A vizsgázó a tételének megfelelő (átfogó) összefüggések, gondolatok, megállapítások önálló közlésével bizonyítja, hogy jól érti és ismeri a tétel témáját (összefüggéseit, fő kérdéseit). Megfogalmazza a tétel kívánta értékelő véleményét. Nyelvi, irodalmi ismereteit meggyőzően alkalmazza, kifejtését releváns példákkal támasztja alá. A feladat megoldása minden lényeges elemében meggyőző.

Teljesítménytartomány: 19-10 pont

A tétel kifejtése lényegében önálló, a főbb megállapítások lényegében helytállóak. A tétel kifejtése rendszerezésre törekvő, de néhány tartalmi elem bizonytalan, esetleg hiányos. A felelet kifejezi a felelő témával kapcsolatos véleményét. Előfordulhat némi felületesség, túlzott általánosítás, irreleváns narráció.

Teljesítménytartomány: 9-1 pont

A vizsgázó a tétel témáját nem ismeri kielégítően, de rendelkezik a feladatmegoldáshoz tartozó összefüggések, tények, művek, fogalmak töredékes ismeretével. A felelethez szükséges a kérdező tanár segítsége.

A történelem szóbeli vizsga értékelése

tanár — Wed, 30 May 2012 18:29:45 GMT

A szóbeli vizsgarész értékelése közép és emelt szinten

A szóbeli vizsgarész értékelése

A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése - 12 pont

Tájékozódás térben és időben - 6 pont

A szaknyelv alkalmazása - 6 pont

Források használata és értékelése - 12 pont

Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek - 18 pont

problémaközpontú bemutatása

Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége - 6 pont

Összesen 60 pont

A szóbeli tételsor formai jellemzői

A tételsort a szóbeli vizsgához előírt témakörökbe rendezve kell elkészíteni.

A tétel lehet egy kisebb korszak történelmi problémájának részletezőbb bemutatása vagy egy összetettebb és/vagy több történelmi korszakon átívelő probléma áttekintő bemutatása.

A feladatok megfogalmazása ösztönözzön a problémamegoldásra, valamint a történeti (szöveges, képi, grafikus, tárgyi stb.) források és térképek használatára.

A szóbeli tételek két-három feldolgozási, értelmezési szempontot jelölnek ki, és különböző típusú források alkalmazásával segítik a vizsgázókat a felkészülésben és a tétel kifejtésében.

Pl. 7. Nemzetiségek és etnikumok a dualizmus korában

• Az 1868-as nemzetiségi törvény bemutatása és értékelése

• Nemzetiségi arányok, okok, következmények

• A magyar nemzetiségi politika jellemzői a dualizmus korában

• Nemzetiségi törekvések a korszakban

• A nemzetiségi kérdés és a gazdasági-társadalmi folyamatok kölcsönhatásai

Használja a Történelem Atlasz megfelelő térképét is!

FORRÁSSZEMELVÉNYEK:

„Minthogy Magyarország összes honpolgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatatlan, egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja; minthogy továbbá ezen egyenjogúság egyedül az országban divatozó többféle nyelvek hivatalos használatára nézve, és csak annyiban eshetik külön szabályok alá, amennyiben ezt az ország egysége, a kormányzat és közigazgatás gyakorlati jelentősége és az igazság pontos kiszolgáltatása szükségessé teszik; a honpolgárok teljes egyenjogúsága minden egyéb viszonyokat illetően épségben maradván, a különféle nyelvek hivatalos használatára nézve a következő szabályok fognak zsinórmértékül szolgálni:

1. § A nemzet politikai egységénél fogva Magyarország államnyelve a magyar lévén, a magyar országgyűlés tanácskozásai és ügykezelési nyelve ezentúl is a magyar; a törvények magyar nyelven alkottatnak, de az ország¬ban lakó minden más nemzetiség nyelvén is hiteles fordításban kiadandók…

3. § Törvényhatósági [megyei, városi, községi] gyűlésekben mindaz, aki ott szólás jogával bír, akár magyarul szól¬hat, akár anyanyelvén, ha az nem magyar.

6. § A törvényhatósági tisztviselők saját törvényhatóságaik területén a községekkel, gyülekezetekkel, egye¬sü¬le-tek¬kel, intézetekkel és magánosokkal való hivatalos érintkezésben a lehetőségig ezek anyanyelvét használják…

14. § Az egyházközségek … iskoláikban az oktatásnak nyelvét tetszés szerint határozhatják meg.

17. § Az állam… köteles az állami tanintézetekben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nem-zetiségű, nagyobb tömegekben együtt élő polgárai az általuk lakott vidékek közelében anyanyelvükön képez-hessék magukat egészen addig, hol magasabb akadémiai képzés kezdődik.

20. § A községi gyűlések maguk választják jegyzőkönyvük s ügyvitelük nyelvét. A jegyzőkönyv egyszersmind azon nyelven is viendő, amelyen vitelét a szavazatképes tagoknak egy ötöde szükségesnek látja.

21. § Községi tisztviselők a községbeliekkel való érintkezésben azok nyelvét kötelesek használni.

26. § Valamint eddig is jogában állott bármely egyes honpolgárnak éppen úgy, mint a községeknek, egy¬há-zaknak, egyház-községeknek úgy ezentúl is jogában áll saját erejökkel, vagy társulás útján alsó, közép és felső tanodákat felállítani. E végből, s a nyelv, művészet, tudomány, gazdaság, ipar- és kereskedelem előmozdítására szolgáló más intézetek felállítása végett is. az egyes honpolgárok az állam törvényszabta felügyelete alatt tár¬su¬la¬tokba, vagy egyletekbe összeállhatnak, és összeállván szabályokat alkothatnak, az államkormány által hely¬ben¬ha¬gyott szabályok értelmében eljárhatnak, pénzalapot gyűjthetnek, és azt, ugyan az államkormány felügyelete alatt nemzetiségi törvényes igényeiknek is megfelelően kezelhetik. (1868. évi XLIV. tc. a nemzeti egyenjogúság tárgyában)

19. § A nem magyar tanítási nyelvű elemi iskolákban, akár részesülnek állami segélyben, akár nem, a magyar nyelv a mindennapi tanfolyam valamennyi osztályában a vallás- és közoktatásügyi miniszter által a hitfelekezeti iskolafenntartó meghallgatásával megállapított tanítási terv szerint és kijelölt óraszámban oly mértékben tanítandó, hogy a nem magyar anyanyelvű gyermek a negyedik évfolyam bevégeztével gondolatait magyarul élőszóval és írásban érthetően ki tudja fejezni. (Apponyi Albert kultuszminiszter által beterjesztett törvény, Lex Apponyi, 1907)

Magyarország (Horvátország nélkül) nemzetiségi megoszlása 1880 és 1910 között
Nemzetiség	1850		1880		1900		1910
Nemzetiség	fő	%	fő	%	fő	%	fő	%
magyar	4 812 000	41,5	6 400 000	46,6	8 651 000	51,4	9 944 000	54,5
német	1 349 000	11,6	1 870 000	13,6	1 999 000	11,9	1 903 000	10,4
szlovák	1 739 000	15,0	1 870 000	13,5	2 002 000	11,9	1 946 000	10,9
román	2 240 000	19,3	2 403 000	17,5	2 798 000	16,6	2 948 000	16,1
ruszin	446 000	3,9	353 000	2,6	424 000	2,5	464 000	2,5
horvát	629 000	5,1	639 000	4,6	196 000	1,2	198 000	1,1
szerb	629 000	5,1	639 000	4,6	520 000	3,1	545 000	3,0
egyéb	378 000	3,3	223 000	1,6	244 000	1,4	313 000	1,7

matt

Másik honlapom

A magyar szóbeli érettségi értékelése

A történelem szóbeli vizsga értékelése

Magyarország (Horvátország nélkül) nemzetiségi megoszlása 1880 és 1910 között