Nyitólap » Cikkek » Feladatbank » 2. Középkor (egyetemes) |
1. Alább a középkori városok jellemző vonásairól egy mai szöveget és egy korabeli forrást olvashat. A legfontosabb megállapításokat az első szövegben betűvel jelöltük. Ezek a jellemzők feltűnnek egy 1081. évi városi kiváltságlevélben is (Lucca város kiváltságlevele – második szöveg). Írja a betűjelet a második
szöveg megfelelő helyére! A) A városi polgárok
kommunákat alapítottak. Hol fegyveres harccal, hol békésen lerázták magukról a
földesúri hatalmat és kiharcolták önállóságukat. B) A városok egy-egy piackörzet gazdasági-kereskedelmi központjai voltak, fellendülésüket is ennek köszönhették. C) A városok megkapták a
vásártartás jogát, heti és országos vásárokat tarthattak. D) A polgár személyében
szabad volt, felette első fokon a városi bíróság ítélkezett. E) Kiváltság és
kötelezettség is volt egyben, hogy a várost fallal kellett körbekeríteni. 1.… úgy határoztunk, hogy
egyetlen hatalmasság, egyetlen ember se
merészelje Lucca városának a várost körülvevő régi vagy új városfalát sem
megrongálni, sem lerombolni… 2. Ezenfelül megengedjük
ugyanazon polgárainknak, hogy sem a városon belül, sem fellegvárukban ne legyenek kötelesek
számunkra királyi palotát építeni, s ne merészeljen náluk senki erőszakkal vagy
hatalmaskodva ingyen vendéglátást követelni. Megadjuk neki ezenfelül azt a kiváltságot is, hogy ezentúl senki ne
merészeljen tőlük semmiféle katonatartást követelni, se úti ellátást Paviától Rómáig. Megparancsoljuk
azt is, hogy ha kereskedők jönnének az országúton Luna felől Luccába, senki se
tiltsa meg ezek szabad közlekedését, ne merészelje másfelé irányítani, avagy tévútra vezetni
őket, hanem ezek biztonságosan közlekedhessenek egészen Luccáig, s ebben senki részéről sem tűrünk
ellentmondást. … 3. Azt is akarjuk, hogy az
említett várostól számított hat mérföldön belül várkastélyok ne épüljenek… 4. S a város és alsó
városa lakói közül senkit se
tartóztassanak le törvényes bírói ítélet nélkül… 5. Megparancsoljuk azt is,
hogy az említett luccaiak szabadon adhassanak-vehessenek a Szent Domninus-i és
Szent Comparmulus-i vásáron, azzal a kikötéssel, hogy a firenzeieknek ugyanakkor
ne legyen meg ez a kiváltságuk… 6. Ebben az
engedményokiratunkban, vagyis adománylevelünkben úgy határoztunk, hogy egyetlen püspök, herceg,
őrgróf, gróf, de országunk egyetlen személye se merészelje ezekben a szabadságokban megzavarni, zaklatni vagy azoktól megfosztani
az említett polgárokat… (Lucca város kiváltságlevele 1081.) 2. FELADAT A
mezőgazdasági művelési módszerek történeti fejlődését mutató ábrák segítségével
válaszoljon a kérdésekre! A) Mi volt
az ugar funkciója? B) Mi
tette lehetővé az ugar fokozatos megszűnését? C)Nevezze
meg az 1. és a 4. diagramon ábrázolt mezőgazdasági művelési módszert! D) Mi
tette lehetővé a 4. diagramon ábrázolt művelési módszer bevezetését? 3.
A feladat a középkor szellemiségére vonatkozik. ( 4 pont) Válaszoljon
a forrás és ismeretei segítségével a kérdésekre! „[…]
tehát azt kell mondanunk, hogy jóllehet, azokat a dolgokat, amelyek az
emberi megismerőképesség fölött állnak,
nem szabad az embernek ésszel vizsgálnia, mégis, miután Isten ezeket kinyilatkoztatta, hittel
kell őket felfognunk. […] […] azt kell
mondanunk, hogy a megismerhető dolog aspektusainak (nézőpontjainak)
különbözősége a dologra vonatkozó tudományok különbözőségét okozza. Ugyanazt a konklúziót bizonyítja
ugyanis mind az asztrológus, mind a fizikus,
például, hogy a Föld gömbölyű […] Tehát semmi akadálya, hogy ugyanazokról
a dolgokról […] amennyiben ezek az ész természetes fényénél ismerhetők meg, egy másik tudomány is értekezzék,
amennyiben az isteni kinyilatkoztatás
fényében ismerhetők meg. […]
Ezenkívül a szent tanítás az emberi észt is használja. Noha nem a hit bizonyítására, mivel ez eltörölné a hit
érdemét, hanem egyéb, eme tanításban előadott
dolgok megmutatására. És mivel a kegyelem nem eltörli, hanem tökéletesíti a természetet, szükségszerű, hogy a
természetes ész a hitet szolgálja, miként az akarat
természetes hajlama is a szeretet parancsát követi.” (Részletek Aquinói Szent Tamás
Summa Theologiae című művéből) a)
Nevezze meg a Szent Tamás által is képviselt filozófiai irányzatot! (1 pont) ………………………………………………………………………………………..………….
b)
Nevezze meg azt az antik filozófust, akinek módszereit, tanításait Szent
Tamás felhasználta! (1 pont) ………………………………………………………………………………………..………….
c)
Magyarázza meg, miként vélekedik Szent Tamás az értelem (tudomány) és a
hit viszonyáról! (1 pont) ………………………………….…………………………………………………………..……
d)
Melyik a középkor legmagasabb fokú
oktatási intézménye, ahol tanították Szent Tamás filozófiai nézeteit? Nevezzen
meg ezek közül konkrétan egyet! (Elemenként 0,5
pont.) ………………………………………………………………………………………..………….
………………………………………………………………………………………..………….
4.
A következő feladat a késő középkori állam működésére vonatkozik. Válaszoljon a kérdésekre az ábrák és
ismeretei segítségével! a)
Nevezze meg, hogy az 1., illetve a 2. ábra mely állam rendi gyűlését mutatja! (Elemenként
0,5 pont.) 1.
ábra: ……..………………………… 2. ábra:
…………..…………..……..……….. b)
Írja be az ábrákon található üres helyekre a megfelelő fogalmakat! (Elemenként 0,5 pont.) c)
Értelmezze a rendi dualizmus kifejezést! (1 pont) ……………………………………….………………………………………………………….. 5.
A feladat az arab hódításokhoz
kapcsolódik. Írja
be a szövegrészletekbe a hiányzó tulajdonneveket, illetve helységneveket! (Elemenként
1 pont.) a)
„Egy kis szekta csoportosult köré, és amikor összeütközésbe került a ...........................................-i
előkelőkkel
........................................... Medinába költözött maroknyi
hívével együtt. Távozása, a Hidzsra
hamarosan az új vallás időszámításának kezdőnapja
lett.” (Engel Pál: Beilleszkedés Európába a kezdetektől 1440-ig) b)
„Rövidesen csaknem az egész félsziget, sőt rövid időre a délfrancia partvidék
is Avignonig arab uralom alá került.
Franciaországi előrenyomulásukat a Karoling dinasztia képviselője ...........................................
732-ben
...........................................-nél állította meg.” (Engel Pál: Beilleszkedés
Európába a kezdetektől 1440-ig) 6
. 1283-ban a velencei piactéren tartózkodókat Messer Marco Polo hazatérése
foglalkoztatja. Állapítsa meg, hogy a forrásrészletben szereplő négyfős csoport
szereplői melyik valláshoz tartoznak! Húzza alá a helyes választ! A.: Láttam milyen mesés árukat hozott Kínából Messer Polo. Szűz Máriára esküszöm, hogy ilyen kelmét még álmomban sem képzeltem. B.:
Karavánok hozzák Távol-Keletről, rokonaim küldtek már ilyet nekem tavaly
Peszach idején. C.: A Próféta szakállára esküszöm, hogy a Kelet mesés kincseit már évszázadok óta ismerik az én őseim is. D.:
Hihetetlen, hogy Kínában létezik a robbanó por, amellyel ölni lehet, meg falat törni.
Mi, igazhitű keresztények régóta ismerjük a görögtüzet, avval védtük meg
városunkat, Bizáncot a pogányoktól. C.: A mekkai zarándoklatomon találkoztam olyan kereskedővel, aki Indiában járva hallott már a kínai robbanóporról. A.:
Kit érdekel a robbanópor? Lehet, hogy az arabok nem bírtak annak idején a
hatalmas császárral, de az igaz római hitű lovagok elfoglalták Bizáncot. D.:
Én azt mondom eretnek cselekedet volt Bizáncra rontani Jeruzsálem visszavétele
helyett. A.:
Vigyázz a szavaidra görög! Ti eretnekek lettetek. Nem fogadjátok el a pápai
irányítást, pedig Jézus követőinek valljátok magatokat, de mégsem követitek az
Anyaszentegyház főpásztorát. B.:
Messer Zorzi, a mi zsinagógánk régóta áll, és nem zavarja a velenceiek nyugalmát.
Ábrahám fiait, Mohamed követőit, örmény és görög kereskedőket is megtűrik a
velencei piacokon. római keresztény, ortodox keresztény, zsidó, muszlim, buddhista
7.
A feladat a középkori kereskedelemmel kapcsolatos. Döntse
el a térképvázlathoz kapcsolódó állításokról, hogy igazak vagy hamisak! Kereskedelmi utak a
XI–XII. században 8.) A feladat a középkor
történelmével kapcsolatos. Válaszoljon
a kérdésekre az alábbi céhszabályzat tanulmányozásával! 1. Párizsban senki sem
lehet takács, csak ha ipart vásárol a királytól. Ezt pedig a király nevében az
adja el, aki megvette a királytól. [...] 2. A párizsi kerület határain
belül sem takácsnak, sem másnak nem lehet műhelye, ha maga nem ért ipara
műveléséhez, és ha nem mesternek a fia. 3. Minden párizsi takács
két széles és egy keskeny szövőszéket tarthat a házában, de a házán kívül egyet
sem. [...] 8. Minden takácsmester
csak egy tanulót tarthat a házában, azt is csak egy évre és 4 párizsi souért,
vagy hatévi szolgálatra 20 párizsi souért, vagy hétévi szolgálatra fizetség
nélkül. 17. Az atyamester és két,
három vagy négy esküdt köteles ellenőrizni, hogy a mester elegendő vagyonnal és
tudással rendelkezik-e, hogy tanulót fogadhasson. [...] 47. Az említett céh tagjai
közül senki sem kezdheti a munkát napfelkelte előtt, különben a mester 12, a
segéd 6 dénár büntetést fizet, ha nem forgott fenn az a körülmény, hogy a vég posztót
be kellett fejezni.” (XIII. századi céhszabályzat) a)
Válassza ki az előírásokból, mely feltételeknek kellett eleget tennie annak,
aki a takács céh tagjává szeretett volna válni! Választását a szabályzat
sorszámának beírásával jelölje! b)
Húzza ki a táblázatban azokat az előírásokat, amelyek nem voltak előírt
feltételek a céhtagság elnyeréséhez! b)
Milyen célt szolgáltak a szabályok? Két célt említsen! c) Határozza meg, hogy a szövegben szereplő személyek közül (pl. atyamester) kik nem voltak céhtagok! Kettőt említsen! 10.
KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A
képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza ki a képekhez illő leírásokat! Írja a kép alá a leírás betűjelét és a kor vagy stílusirányzat nevét! (Több leírás szerepel, mint kép, így nem kell mindegyiket felhasználni!) a) „Hosszú felvonulási út vezetett a templomhoz, amelynek kapuját hatalmas pülonok keresztezték. A bejárat elé rendszerint obeliszkeket és a királyok ülőszobrait állították. A kapu mögött oszlopcsarnokkal körülvett nagy belső udvar nyílt a hívők befogadására, ehhez csatlakozott a papság számára fenntartott zárt oszlopcsarnok.” b) „A (…) falak zártak és hatalmasak, az ablakok általában kicsik. A tömbszerű, súlyos és egyszerűen tagolt épületet a kő jellege határozza meg. Az építmények hatását súlyosságuk és masszivitásuk adja meg: e hatást hangsúlyozza a félkörív is.” c) „A templom magját egy téglalap alakú tér, a cella (naosz), az istenség tulajdonképpeni szentélye alkotta. Kívülről rendszerint oszlopsor övezte. (…) A lépcsőzetes alapon a tulajdonképpeni súlyhordozók – az oszlopok és a falak – nyugszanak: ezekre nehezedik a tetőszerkezet súlya: az alátámasztó tagokat kőgerendák kötik össze.” d)
Ebben a színpadszerű keretben az egyházi szertartások valódi színielőadások lettek. A homlokzatok is
elveszítették a józan mértéktartásukat, megsokszorozódtak rajtuk az ívek és
ellenívek, (
) a
templom hullámzó homlokzatával megtette az első lépést a mozgalmasság felé. A domború középrészt homorú oldalsó szakaszok fogják közre: az ellipszis alakú templombelsőt vonalak hullámzása és díszítmények pazar bősége jellemzi. e)
A felső zóna üvegablakai teljesen kitöltik a fal síkját és mindegyik két-két elegáns, lándzsa alakú csúcsívben végződik, közöttük ablakrózsák helyezkednek el: a pillérkötegekkel együtt hozzájárulnak a belső tér függőlegesen tagolt, lendületes ritmusához,
f)
Az V. és VI. század folyamán az ókeresztény vallási építészet formái, a bazilikális vagy centrális alaprajz jelent meg a
keleti császárságban. A centrális alaprajzú épület kultikus célú használata szükségessé tette az apszissal való kibővítését. Ez az újítás egyedi
megoldást hozott létre: a kupolás bazilikát
g)
Az egymásra rakott három csonka gúla a perspektíva szabályai szerint növelte a magasság látszatát, s nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az építmény a ténylegesnél is hatalmasabbnak, lenyűgözőbbnek
tűnt. A 11,5 m magasan fekvő alsó teraszra három lépcső vezet. 11.
A feladat a nyugati és keleti
kereszténységgel kapcsolatos. 4 pont Válaszoljon a kérdésekre az ábra és ismeretei alapján! (Elemenként 0,5 pont) a)
Soroljon fel két okot mely a VII–X. században a nyugati kereszténység
megerősödéséhez vezetett! ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………….……………………………………………….. b)
Határozza meg, hogy mely tisztség betöltői váltak a Római Birodalom megszűnését
követően a nyugati kereszténység vezetőivé! ………………………………………………………………………………………………… c)
Határozza meg a nyugati -és a keleti egyház kettészakadásának időpontját! …………………………………………………………………………………………………... d)
Soroljon fel két jellemzőt, melyek révén Nyugat-Európában a szerzetesrendek
segítették a kereszténység térhódítását, megerősödését! ……………………………………………………………….………………………………… ……………………………………………………………..……………………………………. e)
Soroljon fel kettőt a clunyi reformok közül! ………………………………………………..…………………………..…………………… ………………………………………………………………………………………………… 12.) A feladat a
középkor két nagy stílusirányzatával kapcsolatos. Oldja meg a feladatot a képek és a
rajzok segítségével! (Nem tud minden üres kört
kitölteni!) a) Nevezze meg a
képeken látható stílusirányzatokat! b) Írja be a képek
alatt lévő körökbe az odaillő rajzok sorszámát! | |||||||||
Kategória: 2. Középkor (egyetemes) | Hozzáadta: tanár (2012-02-08) | |||||||||
Megtekintések száma: 9994 |