2. Középkor (rövid feladatok) - 2. Középkor (egyetemes) - Feladatbank - Cikkek katalógusa - matt
Nyitólap » Cikkek » Feladatbank » 2. Középkor (egyetemes)

2. Középkor (rövid feladatok)

1. Alább a középkori városok jellemző vonásairól egy mai szöveget és egy korabeli forrást  olvashat. A legfontosabb megállapításokat az első szövegben betűvel jelöltük. Ezek a jellemzők feltűnnek egy 1081. évi városi kiváltságlevélben is (Lucca város kiváltságlevele – második szöveg).

 

Írja a betűjelet a második szöveg megfelelő helyére!

A) A városi polgárok kommunákat alapítottak. Hol fegyveres harccal, hol békésen lerázták magukról a földesúri hatalmat és kiharcolták önállóságukat.

B) A városok egy-egy piackörzet gazdasági-kereskedelmi központjai voltak, fellendülésüket is ennek köszönhették.

C) A városok megkapták a vásártartás jogát, heti és országos vásárokat tarthattak.

D) A polgár személyében szabad volt, felette első fokon a városi bíróság ítélkezett.

E) Kiváltság és kötelezettség is volt egyben, hogy a várost fallal kellett körbekeríteni.

 

1.… úgy határoztunk, hogy egyetlen hatalmasság,  egyetlen ember se merészelje  Lucca  városának  a várost körülvevő régi vagy új városfalát sem megrongálni, sem lerombolni…

2. Ezenfelül megengedjük ugyanazon polgárainknak, hogy sem a városon belül, sem  fellegvárukban ne legyenek kötelesek számunkra királyi palotát építeni, s ne merészeljen náluk senki erőszakkal vagy hatalmaskodva ingyen vendéglátást követelni. Megadjuk neki ezenfelül azt a  kiváltságot is, hogy ezentúl senki ne merészeljen tőlük semmiféle katonatartást követelni, se  úti ellátást Paviától Rómáig. Megparancsoljuk azt is, hogy ha kereskedők jönnének az országúton Luna felől Luccába, senki se tiltsa meg ezek szabad közlekedését, ne merészelje  másfelé irányítani, avagy tévútra vezetni őket, hanem ezek biztonságosan közlekedhessenek egészen  Luccáig, s ebben senki részéről sem tűrünk ellentmondást. …

3. Azt is akarjuk, hogy az említett várostól számított hat mérföldön belül várkastélyok ne

épüljenek…

4. S a város és alsó városa lakói közül senkit  se tartóztassanak le törvényes bírói ítélet

nélkül…

5. Megparancsoljuk azt is, hogy az említett luccaiak szabadon adhassanak-vehessenek a Szent Domninus-i és Szent Comparmulus-i vásáron, azzal a kikötéssel, hogy a firenzeieknek ugyanakkor ne legyen meg ez a kiváltságuk…

6. Ebben az engedményokiratunkban, vagyis adománylevelünkben úgy határoztunk, hogy

egyetlen püspök, herceg, őrgróf, gróf, de országunk egyetlen személye se merészelje ezekben

a szabadságokban  megzavarni, zaklatni vagy azoktól megfosztani az említett polgárokat…

(Lucca város kiváltságlevele 1081.)

 

2. FELADAT 

A mezőgazdasági művelési módszerek történeti fejlődését mutató ábrák segítségével válaszoljon a kérdésekre!


 

A) Mi volt az ugar funkciója?

 

B) Mi tette lehetővé az ugar fokozatos megszűnését?

 

C)Nevezze meg az 1. és a 4. diagramon ábrázolt mezőgazdasági művelési módszert!

 1.

 4. 

D) Mi tette lehetővé a 4. diagramon ábrázolt művelési módszer bevezetését?

 

3. A feladat a középkor szellemiségére vonatkozik. ( 4 pont)

Válaszoljon a forrás és ismeretei segítségével a kérdésekre!

„[…] tehát azt kell mondanunk, hogy jóllehet, azokat a dolgokat, amelyek az emberi  megismerőképesség fölött állnak, nem szabad az embernek ésszel vizsgálnia, mégis,  miután Isten ezeket kinyilatkoztatta, hittel kell őket felfognunk. […]  […] azt kell mondanunk, hogy a megismerhető dolog aspektusainak (nézőpontjainak) különbözősége a dologra vonatkozó tudományok különbözőségét  okozza. Ugyanazt a konklúziót bizonyítja ugyanis mind az asztrológus, mind a  fizikus, például, hogy a Föld gömbölyű […] Tehát semmi akadálya, hogy

ugyanazokról a dolgokról […] amennyiben ezek az ész természetes fényénél  ismerhetők meg, egy másik tudomány is értekezzék, amennyiben az isteni  kinyilatkoztatás fényében ismerhetők meg.

[…] Ezenkívül a szent tanítás az emberi észt is használja. Noha nem a hit  bizonyítására, mivel ez eltörölné a hit érdemét, hanem egyéb, eme tanításban  előadott dolgok megmutatására. És mivel a kegyelem nem eltörli, hanem tökéletesíti  a természetet, szükségszerű, hogy a természetes ész a hitet szolgálja, miként az

akarat természetes hajlama is a szeretet parancsát követi.”  (Részletek Aquinói Szent

Tamás Summa Theologiae című művéből)

a) Nevezze meg a Szent Tamás által is képviselt filozófiai irányzatot! (1 pont)

………………………………………………………………………………………..………….

b) Nevezze meg azt az antik filozófust, akinek módszereit, tanításait Szent Tamás  felhasználta! (1 pont)

………………………………………………………………………………………..………….

c) Magyarázza meg, miként vélekedik Szent Tamás az értelem (tudomány) és a hit  viszonyáról! (1 pont)

………………………………….…………………………………………………………..……

d) Melyik a középkor legmagasabb  fokú oktatási intézménye, ahol tanították Szent Tamás filozófiai nézeteit? Nevezzen meg ezek közül konkrétan egyet! (Elemenként 0,5  pont.)

………………………………………………………………………………………..………….

………………………………………………………………………………………..………….

 

4. A következő feladat a késő középkori állam működésére vonatkozik.  Válaszoljon a kérdésekre az ábrák és ismeretei segítségével!

a) Nevezze meg, hogy az 1., illetve a 2. ábra mely állam rendi gyűlését mutatja!

(Elemenként 0,5 pont.)


1. ábra: ……..…………………………         2. ábra: …………..…………..……..………..

 

b) Írja be az ábrákon található üres helyekre a megfelelő fogalmakat!  (Elemenként 0,5 pont.)

c) Értelmezze a rendi dualizmus kifejezést! (1 pont)

……………………………………….…………………………………………………………..

5.  A feladat az arab hódításokhoz kapcsolódik. 

Írja be a szövegrészletekbe a hiányzó tulajdonneveket, illetve helységneveket! (Elemenként 1 pont.)

a) „Egy kis szekta csoportosult köré, és amikor összeütközésbe került a ...........................................-i előkelőkkel  ........................................... Medinába költözött maroknyi hívével együtt. Távozása, a  Hidzsra hamarosan az új vallás időszámításának  kezdőnapja lett.” (Engel Pál: Beilleszkedés Európába a kezdetektől 1440-ig)                            

b) „Rövidesen csaknem az egész félsziget, sőt rövid időre a délfrancia partvidék is Avignonig  arab uralom alá került. Franciaországi előrenyomulásukat a Karoling dinasztia képviselője  ........................................... 732-ben  ...........................................-nél  állította meg.” (Engel Pál: Beilleszkedés Európába a kezdetektől 1440-ig)

 

6 . 1283-ban a velencei piactéren tartózkodókat Messer Marco Polo hazatérése foglalkoztatja. Állapítsa meg, hogy a forrásrészletben szereplő négyfős csoport szereplői melyik valláshoz tartoznak! Húzza alá a helyes választ!

A.: Láttam milyen mesés árukat hozott Kínából Messer Polo. Szűz Máriára esküszöm, hogy ilyen kelmét még álmomban sem képzeltem.

B.: Karavánok hozzák Távol-Keletről, rokonaim küldtek már ilyet nekem tavaly Peszach idején.

C.: A Próféta szakállára esküszöm, hogy a Kelet mesés kincseit már évszázadok óta ismerik az én őseim is.

D.: Hihetetlen, hogy Kínában létezik a robbanó por, amellyel ölni lehet, meg falat törni. Mi, igazhitű keresztények régóta ismerjük a görögtüzet, avval védtük meg városunkat, Bizáncot a pogányoktól.

C.: A mekkai zarándoklatomon találkoztam olyan kereskedővel, aki Indiában járva hallott már a kínai robbanóporról.

A.: Kit érdekel a robbanópor? Lehet, hogy az arabok nem bírtak annak idején a hatalmas császárral, de az igaz római hitű lovagok elfoglalták Bizáncot.

D.: Én azt mondom eretnek cselekedet volt Bizáncra rontani Jeruzsálem visszavétele helyett.

A.: Vigyázz a szavaidra görög! Ti eretnekek lettetek. Nem fogadjátok el a pápai irányítást, pedig Jézus követőinek valljátok magatokat, de mégsem követitek az Anyaszentegyház főpásztorát.

B.: Messer Zorzi, a mi zsinagógánk régóta áll, és nem zavarja a velenceiek nyugalmát. Ábrahám fiait, Mohamed követőit, örmény és görög kereskedőket is megtűrik a velencei piacokon.

római keresztény, ortodox keresztény, zsidó, muszlim, buddhista

A
B
C
D

7. A feladat a középkori kereskedelemmel kapcsolatos.

     Döntse el a térképvázlathoz kapcsolódó állításokról, hogy igazak vagy hamisak!


Kereskedelmi utak a XI–XII. században


8.) A feladat a középkor történelmével kapcsolatos.

     Válaszoljon a kérdésekre az alábbi céhszabályzat tanulmányozásával!

1. Párizsban senki sem lehet takács, csak ha ipart vásárol a királytól. Ezt pedig a király nevében az adja el, aki megvette a királytól. [...]

2. A párizsi kerület határain belül sem takácsnak, sem másnak nem lehet műhelye, ha maga nem ért ipara műveléséhez, és ha nem mesternek a fia.

3. Minden párizsi takács két széles és egy keskeny szövőszéket tarthat a házában, de a házán kívül egyet sem. [...]

8. Minden takácsmester csak egy tanulót tarthat a házában, azt is csak egy évre és 4 párizsi souért, vagy hatévi szolgálatra 20 párizsi souért, vagy hétévi szolgálatra fizetség nélkül.

17. Az atyamester és két, három vagy négy esküdt köteles ellenőrizni, hogy a mester elegendő vagyonnal és tudással rendelkezik-e, hogy tanulót fogadhasson. [...]

47. Az említett céh tagjai közül senki sem kezdheti a munkát napfelkelte előtt, különben a mester 12, a segéd 6 dénár büntetést fizet, ha nem forgott fenn az a körülmény, hogy a vég posztót be kellett fejezni.” (XIII. századi céhszabályzat)

 

a) Válassza ki az előírásokból, mely feltételeknek kellett eleget tennie annak, aki a takács céh tagjává szeretett volna válni! Választását a szabályzat sorszámának beírásával jelölje!

 

b) Húzza ki a táblázatban azokat az előírásokat, amelyek nem voltak előírt feltételek a céhtagság elnyeréséhez!


 

b) Milyen célt szolgáltak a szabályok? Két célt említsen!

 

c) Határozza meg, hogy a szövegben szereplő személyek közül (pl. atyamester) kik nem voltak céhtagok! Kettőt említsen!

  

10. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont)

A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza ki a képekhez illő

leírásokat! Írja a kép alá a leírás betűjelét és a kor vagy stílusirányzat nevét! (Több leírás szerepel, mint kép, így nem kell mindegyiket felhasználni!) 

 


a) „Hosszú felvonulási út vezetett a templomhoz, amelynek kapuját hatalmas pülonok keresztezték. A bejárat elé rendszerint obeliszkeket és a királyok ülőszobrait állították. A kapu mögött oszlopcsarnokkal körülvett nagy belső udvar nyílt a hívők befogadására, ehhez csatlakozott a papság számára fenntartott zárt oszlopcsarnok.”

b) „A (…) falak zártak és hatalmasak, az ablakok általában kicsik. A tömbszerű, súlyos és egyszerűen tagolt épületet a kő jellege határozza meg. Az építmények hatását súlyosságuk és masszivitásuk adja meg: e hatást hangsúlyozza a félkörív is.”

c) „A templom magját egy téglalap alakú tér, a cella (naosz), az istenség tulajdonképpeni szentélye alkotta. Kívülről rendszerint oszlopsor övezte. (…) A lépcsőzetes alapon a tulajdonképpeni súlyhordozók – az oszlopok és a falak – nyugszanak: ezekre nehezedik a tetőszerkezet súlya: az alátámasztó tagokat kőgerendák kötik össze.”

d) „Ebben a színpadszerű keretben az egyházi szertartások valódi színielőadások lettek. A homlokzatok is elveszítették a józan mértéktartásukat, megsokszorozódtak rajtuk az ívek és ellenívek, (…) a templom hullámzó homlokzatával megtette az első lépést a mozgalmasság felé. A domború középrészt homorú oldalsó szakaszok fogják közre: az ellipszis alakú templombelsőt vonalak hullámzása és díszítmények pazar bősége jellemzi.”

e) „A felső zóna üvegablakai teljesen kitöltik a fal síkját és mindegyik két-két elegáns, lándzsa alakú csúcsívben végződik, közöttük ablakrózsák helyezkednek el: a pillérkötegekkel együtt hozzájárulnak a belső tér függőlegesen tagolt, lendületes ritmusához,…”

f) „Az V. és VI. század folyamán az ókeresztény vallási építészet formái, a bazilikális vagy centrális alaprajz jelent meg a keleti császárságban. A centrális alaprajzú épület kultikus célú használata szükségessé tette az apszissal való kibővítését. Ez az újítás egyedi megoldást hozott létre: a kupolás bazilikát…”

g) „Az egymásra rakott három csonka gúla a perspektíva szabályai szerint növelte a magasság látszatát, s nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az építmény a ténylegesnél is hatalmasabbnak, lenyűgözőbbnek tűnt. A 11,5 m magasan fekvő alsó teraszra három lépcső vezet.”

 

11.  A feladat a nyugati és keleti kereszténységgel kapcsolatos. 4 pont

Válaszoljon a kérdésekre az ábra és ismeretei alapján! (Elemenként 0,5 pont) 

a) Soroljon fel két okot mely a VII–X. században a nyugati kereszténység megerősödéséhez vezetett!

…………………………………………………………………………………………………

……………………………………………….………………………………………………..

b) Határozza meg, hogy mely tisztség betöltői váltak a Római Birodalom megszűnését követően a nyugati kereszténység vezetőivé!

…………………………………………………………………………………………………

c) Határozza meg a nyugati -és a keleti egyház kettészakadásának időpontját!

…………………………………………………………………………………………………...

d) Soroljon fel két jellemzőt, melyek révén Nyugat-Európában a szerzetesrendek segítették a kereszténység térhódítását, megerősödését! 

……………………………………………………………….…………………………………

……………………………………………………………..…………………………………….

e) Soroljon fel kettőt a clunyi reformok közül!

………………………………………………..…………………………..……………………

…………………………………………………………………………………………………

12.) A feladat a középkor két nagy stílusirányzatával kapcsolatos.

Oldja meg a feladatot a képek és a rajzok segítségével! (Nem tud minden üres kört    kitölteni!)

 


a) Nevezze meg a képeken látható stílusirányzatokat!

 

b) Írja be a képek alatt lévő körökbe az odaillő rajzok sorszámát!

 



Kategória: 2. Középkor (egyetemes) | Hozzáadta: tanár (2012-02-08)
Megtekintések száma: 4453