3. Magyar középkor (rövid feladatok) - 3. Magyar középkor - Feladatbank - Cikkek katalógusa - matt
Nyitólap » Cikkek » Feladatbank » 3. Magyar középkor

3. Magyar középkor (rövid feladatok)

1. A feladat a magyar nép őstörténetével kapcsolatos. 

     A források és ismeretei alapján válaszoljon a kérdésekre!

„A magyar pedig a türkök egyik fajtája. Főnökük 20 000 lovassal vonul ki. Főnökük neve

K.nde  [kündü]. Ez azonban csak névleges címe királyuknak, minthogy azt az embert, aki

királyként uralkodik fölöttük, Dzs.la-nak  [gyula] hívják. Minden magyar a Dzs.la nevű

főnökük parancsait követi háború dolgában, a védelem és más ügyekben.

Sátraik vannak és együtt vonulnak a sarjadó fűvel és a zöld vegetációval. […] A magyarok

országa bővelkedik fákban és vizekben. Talaja nedves. Sok szántóföldjük van. A magyarok

tűzimádók.  […] [Ezek] a magyarok szemrevaló és szép külsejű emberek, nagy testűek,

vagyonosak és szembetűnően gazdagok, amit kereskedelmüknek köszönhetnek. Ruhájuk

brokátból készült. Fegyvereik ezüsttel  vannak kiverve és gyönggyel berakottak. Állandóan

portyára mennek a szlávok ellen.” (Ibn Ruszta földrajztudós és Gardizi perzsa történettudós

munkáiból)

a) Mi a szerepe a forrásban megnevezett K.nde-nek [kündü]  és  Dzs.la  -nak [gyula] a

magyar törzsszövetségen belül? (Elemenként 0,5 pont.)

K.nde:   ………………………………………………..…………………………………….

Dzs.la:   ………………………………………………………………………………………

b) Nevezze meg a forrás alapján a vándorló magyarság államformáját! (1 pont)

……………………………………………………………..…………………………………….

c) Milyen célokat szolgáltak a kalandozó hadjáratok? Soroljon föl kettőt! (Elemenként  1 pont.)

 

2. A feladat Szent István egyházszervező tevékenységével kapcsolatos.

Oldja meg a feladatot a forrás és ismeretei alapján!

Egészítse ki a hiányos térképmagyarázatot! (Elemenként 0,5 pont.)


b) Sorolja fel Szent István  három konkrét törvényi előírását, amelyeket a keresztény

egyház érdekében hozott! (Elemenként 0,5 pont.)

…………………………………………………………………..……………………………….

…………………………………………………………………..……………………………….

c) Mi volt a jelentősége az önálló esztergomi érsekség kiépítésének? (1 pont)

…………………………………………………………………..……………………………….

d) Mi volt a jelentősége annak, hogy Szent István a nyugati kereszténységhez kapcsolta a

Magyar Királyságot? (1 pont)

…………………………………………………………………..……………………………….

 

3. A feladat Szent István királyhoz kapcsolódik.

Válaszoljon a forrás és ismeretei segítségével a kérdésekre! (Elemenként 0,5 pont.)

„14. Ha valaki szándékos gyilkosságot követ el, száztíz pénzt fog fizetni. Ebből

ötvenet a király kincstárába kell vinni, ötvenet adjanak a rokonoknak, tízet meg a

bíráknak. Ha pedig véletlenül öl meg bárkit is, tizenkét pénzt fizessen, és az egyházi

törvények szerint vezekeljen. Ha valakinek a szolgája másnak a szolgáját megöli, a

gyilkos szolgát adják a megölt szolga helyébe, vagy váltsa meg ura és a gyilkos

vezekeljen. Ha pedig szabad ember öli  meg valakinek a szolgáját, adjon másik

szolgát vagy az értékét térítse meg, és az egyházi törvények szerint vezekeljen.

15. Ha valaki az ispánok közül megrögzött szívvel felesége meggyilkolásával

mocskolja be magát, ötven tinóval egyezzék meg az asszony rokonaival, és

vezekeljen az egyházi törvények parancsa szerint. Ha pedig valamelyik vitéz esik

ugyanazon bűnbe, a rokonoknak fizessen tíz tinót, és vezekeljen. Ha pedig a népből

való ember követi el ugyanezt a bűnt, öt tinóval egyezzék meg a rokonokkal, és

vessék alá az említett böjtnek.”

a) Mutassa be röviden az ispánok két fontos szerepkörét!

…………………………………………………………………………………………………

…..……………………………………………………………………………………………….

…………………………………………………………………………………………………...

b) Mi bizonyítja a törvényszövegben,  hogy a szolgákat részben vagyontárgyként,

részben emberként kezelték?

vagyontárgyként: ……………………………………………………………………………….

…………………………………………………………………………………………………..

emberként: ………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………..

c) Milyen tényezőktől függött, hogy a gyilkosságért  milyen büntetést szabtak ki?

Nevezzen meg hármat!

……………………………………………………………………………………..

……………………………………………………………………………………..

……………………………………………………………………………………..

d) Milyen korábbi szokást próbált megszüntetni a törvény azzal, hogy az áldozat

családja kárpótlást kap?

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

 

4. a)  Döntse el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak! Választását X jellel jelölje! 

    (Elemenként 0,5 pont.)

„Mindenekelőtt esküvel elhatároztuk, hogy ha a főembereknek rokonát lopás bűné-

ben találják egy tyúk értékén túl, […] akasszák fel, és egész vagyona vesszen el. Ha

valamely szabadot vagy rabszolgát lopáson  érnek, akasszák fel. Ha pedig, hogy

megmeneküljön az akasztófától, a templomba menekül, kihozván őt a templomból,

vakítsák meg. Az olyan rabszolga pedig avagy szabad, aki libát vagy tyúkot lop, fél

szemét veszítse el, s amit lopott adja vissza. […]

Ha valamely szabad ember tíz dénár értékűt lop, akasszák fel, ha tíz dénárnál kisebb

értékűt lop, a lopott értéket tizenkétszeresen adja vissza, és egy ökröt fizessen. […]

Ha ezután valakit az egész falu tolvajnak kiált, istenítélettel vizsgálják meg. […]

Ha a bíró a rabszolga orrát nem vágja le, vagy a szabadot nem akasztja fel, vesszen

mindene, fiain és lányain kívül, s magát  adják el. Ha pedig ártatlant akaszt fel,

száztíz pénzt fizessen, és a felakasztott személy minden vagyonát adja vissza. […]

Akik pogány szokás szerint kutak mellett áldoznak, vagy fákhoz, forrásokhoz, kö-

vekhez ajándékokat visznek, bűnükért egy ökörrel fizessenek.” (Szent László törvénykönyvéből)

Állítások

Igaz

Hamis

1. László törvényeiben a tolvajokat egyformán büntette.

 

 

2. László korában elfogadott bizonyítási eljárás volt az istenítélet.

 

 

3. A törvény szigorúbban büntette a bírót, ha a tolvajt futni hagyta, mintha

    ártatlant ítélt el.

 

 

4. László uralkodása idején már feledésbe merültek a pogány szokások.

 

 

 

b) Nevezze meg, mely gazdasági célt szolgálták a törvényben megfogalmazott intézkedések! (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………

c) Nevezze meg, mely társadalmi berendezkedés megerősödéséhez járultak hozzá a fenti

törvények! (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………

 

5. A feladat Magyarország középkori történelméhez kapcsolódik.

Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont)

a) IV. Béla melyik intézkedése következett a forrásban leírt helyzetből? Húzza alá 

a helyes választ!

„Magyarországnak hetvenkét vármegyéje van. Ezeket Magyarország királyai érdemeket szerzett embereknek adományozták, de vissza is vehették a birtokok jogainak  sérelme nélkül. Ezekből a vármegyékből származott pompájuk, gazdagságuk, birtokuk, hatalmuk, felségük és erősségük. Ámde némely elődeiknek tékozlása következtében a vármegyék fölötti birtokjoguk […] megkisebbedett, […] aminek  következtében az ispánok nem rendelkeztek emberekkel, és amikor kivonultak, […]egyszerű vitézeknek gondolhatták őket.” (Részlet Rogerius mester Siralmas énekéből)

 a kunok befogadása -  a birtokok visszavétele -  pénzrontás

 

b) A második forrás a muhi csatáról szól. Melyik térképvázlat ábrázolja ezt az ütközetet? Írja a megfelelő kép betűjelét a pontozott vonalra!


………………………………………………………………………………………………………….

c) „A tatárok nem messze a hadseregtől találtak egy gázlót, és egy éjszaka alatt mindnyájan átkeltek rajta, és hajnalban a király egész seregét körülvéve, jégesőként kezdték lőni nyilaikat a hadseregre. A magyarok, részint hogy meglepték, részint hogy  ravaszsággal megelőzték őket, fegyvert öltve, lóra szálltak, de a katonák nem tudták uraikat, az urak katonáikat megtalálni, és amikor harcba indultak, lanyhán és egykedvűen vonultak.” (Részlet Rogerius mester Siralmas énekéből)

               

A muhi csata térképvázlatának betűjele: ……….. 

6. A feladat a középkori Magyarország történetéhez kapcsolódik.

Írja  a magyarázatokhoz a megfelelő fogalmak betűjelét!  Egy fogalom  kimarad! (Elemenként 1 pont.)

a) A kibányászott ezüst egynyolcada, illetve arany egytizede, amit a bányászok

a királynak fizetnek.

b) Az ország határán fizetendő kereskedelmi vám. 

c) A kamara hasznát felváltó, telkekre kirótt adó. 

d) A királyi pénzverő kamara kizárólagos joga a nemesfém átvételére. 

Fogalmak:

A: kapuadó

B: bányabér (urbura)

C: rendkívüli hadiadó

D: harmincad

E: nemesérc-felvásárlási monopólium

 

7. A feladat a középkori Magyarország történetére vonatkozik.

a) Határozza meg, melyik uralkodó nevéhez kötődnek az alábbi események!   (Elemenként 0,5 pont.)

 

A)  A kapuadó elrendelése 

B)  A királyi vármegyerendszer megszervezése 

C)  A „második honalapítás” 

D)  A fekete sereg felállítása 

E)  A nemesség ellenállási jogának első beiktatása 

F)  Hunyadi János hosszú hadjárata 

G)  A mohácsi vész 

H)  A magyar történelem első koronázása 

 

b) Állítsa időrendbe a D), E), G), H) betűkkel jelölt eseményeket!  (Kezdje a

legkorábbival!) (1 pont)

 

8. A feladat a középkori Magyarország történetére vonatkozik. 

Az ábra a magyar társadalom rendi tagolódását és az egyes csoportok politikai képviseletét

ábrázolja. Pótolja a hiányzó elemeket a betűjelek szerint! (Elemenként 0,5 pont.)

 

a) ........................................................................................................................

b) ........................................................................................................................

c) ........................................................................................................................

d) ........................................................................................................................

e) ........................................................................................................................

f) ........................................................................................................................

 

9. A feladat Magyarország XV. századi történelmére vonatkozik.

Válaszoljon a forrás és ismeretei alapján a következő kérdésekre! 

„…Miklós  őrkanonok, szószólónk, hazatérve jelentette ugyan a pápa legjobb

indulatát irányunkban, de egy mentegetődző levelet hozott, hogy tudniillik az itáliai

háborúk miatt jelenleg nem tud segíteni a  kereszténység ügyén. Azt akarjuk tehát,

hogy ne legyetek tovább  Őszentségének terhére, hanem egyéb ügyeket elintézve

térjetek mielőbb haza. Azt az egy, igen fontos dolgot azonban hazatértekkor fejtsétek

ki, hogy manapság veszedelmes az egész  kereszténység ügye iránt tanúsított

hanyagság, s ezt úgy fejtsétek ki, hogy a pápa s a többiek megértsék, mi

következhetik ebből, s ha — amit nem kívánunk — valami baj történik, azt ne

róhassák fel Magyarország királyának, akin egyáltalán nem múlott a kereszténység

megvédése, sőt a mohamedi babona kiirtása. Mi ezentúl szükségképpen azt tesszük,

ami helyzetünk szempontjából kevéssé tűnik veszélyesnek.” (A magyar uralkodó levele

a pápai udvarba küldött követének; 1462)

a) Nevezze meg a levél íróját! (1 pont)

………………………………………………………………………………………………

b) Milyen kéréssel küldte a király a követet a pápához? (0,5 pont)

………………………………………………………………………………………………

c) Miért rendelte haza? (1 pont)

...……………………………………………………………………………………………

d) Melyik államra utal az aláhúzott szövegrész? (0,5 pont)

…………………………..………………………………………………………………….                            

e) A feladat a levél utolsó mondatához kapcsolódik. Hogyan változtatta meg

külpolitikáját az uralkodó az 1460-as évek közepétől? (1 pont)

……………………………………………………………………………………………

4 pont

 

10. A feladat a középkori magyar társadalomhoz kapcsolódik.

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont)

a) Azonosítsa a forrásrészlet alapján a megfelelő történelmi fogalmakat és határozza

meg az ehhez kapcsolható évszámot!

Forrásrészlet

  Fogalom 

Évszám

„Úgyszintén semmiféle adót, sem „szabad dénárokat” nem fogunk szedetni a serviensek birtokai után, sem az ő házaikba nem szállunk, hacsak nem hívnak bennünket.” (Aranybulla)

 

 

„hogy mi magunk bíráskodhassunk, és az elnyomottaknak és vég nélküli sérelmeket szenvedőknek teljes igazságot szolgáltassunk, mindazok ellen, akiknek részéről méltánytalanul szenvedünk.” (Kehidai oklevél)

 

 

„Ugyanazon nemeseknek a kérésére ahhoz ishozzájárultunk, hogy mind az országunk határaiközött lakó valódi nemesek, mind pedig azok is, akik országunk határain belül fekvő hercegi tartományokban élnek, egy és ugyanazon szabadságot élvezzék.” (Nagy Lajos törvényeiből)

 

 

b) Kinek az uralkodása alatt került bevezetésre az alábbi két adónem és kiknek a számára kellett leróni?

tized

kapuadó

 

11. A feladat a magyar kultúrához kapcsolódik.

Azonosítsa a képeken látható magyar kulturális emlékeket! Írja a képek alá a helyes

megoldást! Minden képpárhoz megadtuk a rajtuk látható emlékek nevét. (Soronként 1 pont.)



Károly Róbert    aranyforintja

az Aranybulla  pecsétje

b)    1………………………………  2………………………………..

jáki templom

kolozsvári   Szt. Mihály templom                              

c)   1………………………………..  2……………………………

a Szent Korona  görög koronarésze

az ún. Bocskaikorona

d)     1…………………………  2…………………………

a kalocsai  királyfej

Szt. László  király hermája  (ereklyetartója)

 

 

 

Kategória: 3. Magyar középkor | Hozzáadta: tanár (2012-03-04)
Megtekintések száma: 4128