5. Mo. 16-18.sz. esszék - 5. Magyar 16-18.sz - Feladatbank - Cikkek katalógusa - matt
Nyitólap » Cikkek » Feladatbank » 5. Magyar 16-18.sz

5. Mo. 16-18.sz. esszék

1. A feladat a XVI-XVII. századi magyar történelemre vonatkozik.    (rövid)

Mutassa be a források és ismeretei alapján a XVI. századi magyar gazdaság alapvető jellegzetességeit!


„Sok szép gazdagságával ez föld rakva vala,

Rajta sok szép város s roppant falu vala,

Ezt sok szép vénember s polgár rakja vala,

Ifjú népe erős medve módra vala. […]

Vége-széle az sok baromnak nem vala,

Szegény ember köztük, ha száz barma vala,

Nehány országokat hússal tartanak vala,

Nálok az baromnak már böcsi nem vala.

(Wathay Ferenc; 1604)

 

„Az ország karai és rendei azonfelül  elhatározták, hogy a véghelyeknek a  megerősítésére (ami kiválóan szükséges) az összes urak, nemesek és más birtokosok  a jobbágyaikat, a mondott adóra nézve tett összeírás szerént hat napi ingyenmunkára  (csak is az aratás és a szüret idejét véve  ki) kibocsássák és kiküldjék,  akik is […]

azokon a napokon át, folytonosan dolgozni tartoznak.”  (Az 1557-es pozsonyi  országgyűlés törvényeiből)


2. A feladat a XVI. századi Magyarország történetéhez kapcsolódik.               (hosszú) 

Mutassa be a török magyarországi hódításainak folyamatát 1541–1566 között!  Tárja fel a török hadjáratok okait és következményeit!  Használja a Történelmi  atlasz megfelelő térképeit is!

 

1540. Szapolyai János haláloságyán megeskette párthíveit, hogy fiát választjákkirállyá.  

1541.  Gyalui egyezmény. Fráter György ígéretet tett Habsburg Ferdinándnak az ország keleti részének átadására. 

1549.  Nyírbátori egyezmény. Fráter György át akarja adni Erdélyt Ferdinándnak.

1551. Ferdinánd zsoldosait Castaldo vezetésével Erdélybe küldi.  Zsoldosok meggyilkolják Fráter Györgyöt


„Ami a magyar királyságot illeti, úgy határoztak, hogy mind Ferdinánd király, mind  János király az országnak azt a részét, amelyet jelenleg ténylegesen elfoglalva tart,  szabadon megtarthassa. […] János király úr kijelenti, hogy beleegyezik abba, hogy  halála után, még ha lenne is fia, az egész magyar királyság Ferdinánd király úrra

vagy az ő utódaira szálljon.” (A váradi béke, 1538)

„Cselekedeteimben idáig nem hibáztam, hacsak nem Buda török kézre adásában, de  annak nem egyedül én voltam az oka.” (Fráter György) 

„[…] csaknem minden eddigi levelemben könyörögtem Felségednek, hogy  tisztességgel rendezze a királyné őfelségével és fenséges fiával  való kapcsolatát […] A török ugyan szép szavakat mond, de nem szabad megbízni benne [...] semmit sem  kívánok szívesebben, mint […] Felségeddel való találkozásom [...] mégsem látok

most lehetőséget az utazásra, […] ha a török észrevenné, hogy elutaztam  Felségedhez […] soha jobb alkalmat még  felkínálni sem lehetett volna neki arra,  hogy megtámadja az országot. […] Könyörgöm tehát Felségednek, hogy […]  méltóztassék  ő szent császári Felségét […] buzdítani: […] az ország megvédésére,

[…] hogy ha ezt az alkalmat elmulasztják, az ellenség csak ebből az országból kiindulva, könnyedén meghódíthatja magának az egész keresztény világot.”  (Fráter  György levele I. Ferdinándhoz, 1543)

 3. A feladat a XVIII. századi Magyarországgal kapcsolatos.                                   (rövid)

Mutassa be a források és ismeretei felhasználásával, hogy melyek voltak a magyar  rendek legfőbb sérelmei II. József uralkodása idején, és miért döntött az uralkodó  élete végén rendeletei visszavonásáról!

 

„Minden alattvaló urától vár védelmet és biztonságot. Ezért az uralkodó kötelessége,

hogy alattvalói jogát rögzítse, ügyeiket úgy vezesse, hogy a közjót és az egyén javát

egyaránt szolgálja. […] A legfőbb hatalom, ami az uralkodót illeti, minden határozatára, amelyet rendelet formájában adnak ki, a kötelező jelleg bélyegét nyomja rá.” (II.  József hitvallása a hatalomról)

 

Tudod, a pozsonyi vár palotájában 

Miként nyöszörögtél anyádnak karjában?

Véltük, hogy szerelmet sírtál nemzetünknek

S most látjuk, hogy gyilkos tőrt toltál szívünkre…

Királynak csak azért adják méltóságát,

Hogy híven őrizze népe bátorságát.

Hogy továbbra vigye országa széleit,

És hogy boldoggá tegye nemzeteit.

(Részlet Ányos Pál: Kalapos király c. költeményéből)

 

„Ilyen körülmények között semmit sem ér a fél tett. Én tehát hogy egyszer s mindenkorra elejét vegyem a magyar és erdélyi rendek minden elgondolható, a méltányosságnak csak a színével is bíró panaszainak, minden uralkodásom alatt kelt általános  rendeletet és intézkedést eltörlök, s  őket azon állapotba visszahelyezem, melyben  Őfelségének, a boldogult császárnénak halálában voltak. Ebből csak a toleranciapátenst, az új lelkészrendezésre vonatkozó intézkedéseket, végre a jobbágyokra vonatkozót veszem ki. A koronát és az ország klenodiumait [koronaékszereit], mihelyt  a budai Várban lesz számukra illő hely, oda kell átvinni. Mivel ezáltal a sérelmek  megszűnnek, a rendek már nem fogják oly sürgősen követelni az országgyűlést,  melynek megtartása mostani viszonyok közt és roncsolt egészségem miatt lehetetlen  lenne. Remélem a rendek belátják önzetlenségemet, és javokat célzó törekvéseimet,  így méltán elvárom tőlük, hogy az államot egyelőre újoncokkal és a sereget a  szükséges készletekkel ellássák. A földmérést úgy szakíttassák félbe, hogy a már

meglévő mérés és becslés, mert már annyiba került, és még szükséges lehet, felhasználható legyen.” (II. József rendeleteinek visszavonását elrendelő utasítása)

4. A feladat a XVI. századi magyar végvárrendszerrel és a várháborúkkal kapcsolatos.   (rövid)                                                                                                                  

Mutassa be a források és ismeretei alapján a védelmi rendszer fő jellemzőit, a  legnagyobb török hadjáratokat! Használja a Történelmi atlaszt! 

„A végvárrendszer fenntartásának óriási költségei miatt kevés pénz maradt a végvári

katonaság zsoldjára, ezért sokszor akadozott a zsold kifizetése. A »se pénz, se  posztó« mondás ezt fejezte ki. A végváriak ezért más jövedelemforrásra is rászorultak, részt vettek a mezőgazdaságban (föld- és szőlőművelés), illetve a marhakereskedelemben, sőt megszerezték a kocsmáltatás jogát is.” (Fiktív szöveg)

 

„A magyar végvárakra a török hódítás alatt súlyos csapásokat mértek, ezért az  amúgy is gyenge, főúri kastélyoknak használt erődítményeket meg kellett erősíteni.  Ezt a falak megvastagításával, vizesárkok ásásával és új bástyák építésével érték el.” (Tankönyvi szöveg)

„A szomszédos bástyáról védett körbástya csúcsán olyan holt tér van, ahova nem  érnek el a tűzfegyverek. Itt a legkönnyebb tehát megmászni a falat (1. és 2. bástya). A  holttér kiküszöbölésére találták ki a  XVI. században a szögletes vagy óolasz bástyákat (3. és 4. bástyák). Hogy a bástyákban elhelyezett ágyúkat és a tüzérek épségét

jobban megvédjék, a bástyákra füleket illesztettek (újolasz bástyák). A füllel védett

tüzelőállások biztosabbak, mert kevesebb ágyú tudja tűz alá venni.” (Tankönyvi  szöveg)


Török hadjáratok


Kategória: 5. Magyar 16-18.sz | Hozzáadta: tanár (2012-03-22)
Megtekintések száma: 2805