Nyitólap » Cikkek » Feladatbank » 5. Magyar 16-18.sz |
1. A feladat a XVI-XVII.
századi magyar történelemre vonatkozik.
(rövid) Mutassa be a források és
ismeretei alapján a XVI. századi magyar gazdaság alapvető jellegzetességeit! „Sok szép gazdagságával ez
föld rakva vala, Rajta sok szép város s
roppant falu vala, Ezt sok szép vénember s
polgár rakja vala, Ifjú népe erős medve módra
vala. […] Vége-széle az sok baromnak
nem vala, Szegény ember köztük, ha
száz barma vala, Nehány országokat hússal
tartanak vala, Nálok az baromnak már
böcsi nem vala. (Wathay Ferenc; 1604) „Az ország karai és rendei
azonfelül elhatározták, hogy a
véghelyeknek a megerősítésére (ami
kiválóan szükséges) az összes urak, nemesek és más birtokosok a jobbágyaikat, a mondott adóra nézve tett összeírás
szerént hat napi ingyenmunkára (csak is
az aratás és a szüret idejét véve ki)
kibocsássák és kiküldjék, akik is […] azokon a napokon át,
folytonosan dolgozni tartoznak.” (Az
1557-es pozsonyi országgyűlés
törvényeiből) 2. A feladat a XVI. századi Magyarország történetéhez
kapcsolódik. (hosszú) Mutassa be a török magyarországi hódításainak folyamatát
1541–1566 között! Tárja fel a török
hadjáratok okait és következményeit!
Használja a Történelmi atlasz
megfelelő térképeit is!
„Ami a magyar királyságot illeti, úgy határoztak, hogy
mind Ferdinánd király, mind János király
az országnak azt a részét, amelyet jelenleg ténylegesen elfoglalva tart, szabadon megtarthassa. […] János király úr
kijelenti, hogy beleegyezik abba, hogy
halála után, még ha lenne is fia, az egész magyar királyság Ferdinánd
király úrra vagy az ő utódaira szálljon.” (A váradi béke, 1538) „Cselekedeteimben idáig nem hibáztam, hacsak nem Buda
török kézre adásában, de annak nem
egyedül én voltam az oka.” (Fráter György)
„[…] csaknem minden eddigi levelemben könyörögtem
Felségednek, hogy tisztességgel rendezze
a királyné őfelségével és fenséges fiával
való kapcsolatát […] A török ugyan szép szavakat mond, de nem szabad
megbízni benne [...] semmit sem kívánok
szívesebben, mint […] Felségeddel való találkozásom [...] mégsem látok most lehetőséget az utazásra, […] ha a török észrevenné,
hogy elutaztam Felségedhez […] soha jobb
alkalmat még felkínálni sem lehetett
volna neki arra, hogy megtámadja az
országot. […] Könyörgöm tehát Felségednek, hogy […] méltóztassék
ő szent császári Felségét […] buzdítani: […] az ország megvédésére, […] hogy ha ezt az alkalmat elmulasztják, az ellenség
csak ebből az országból kiindulva, könnyedén meghódíthatja magának az egész
keresztény világot.” (Fráter György levele I. Ferdinándhoz, 1543) Mutassa be a források és ismeretei felhasználásával, hogy
melyek voltak a magyar rendek legfőbb
sérelmei II. József uralkodása idején, és miért döntött az uralkodó élete végén rendeletei visszavonásáról! „Minden alattvaló urától vár védelmet és biztonságot.
Ezért az uralkodó kötelessége, hogy alattvalói jogát rögzítse, ügyeiket úgy vezesse,
hogy a közjót és az egyén javát egyaránt szolgálja. […] A legfőbb hatalom, ami az
uralkodót illeti, minden határozatára, amelyet rendelet formájában adnak ki, a
kötelező jelleg bélyegét nyomja rá.” (II.
József hitvallása a hatalomról) Tudod, a pozsonyi vár palotájában Miként nyöszörögtél anyádnak karjában? Véltük, hogy szerelmet sírtál nemzetünknek S most látjuk, hogy gyilkos tőrt toltál szívünkre… Királynak csak azért adják méltóságát, Hogy híven őrizze népe bátorságát. Hogy továbbra vigye országa széleit, És hogy boldoggá tegye nemzeteit. (Részlet Ányos Pál: Kalapos király c. költeményéből) „Ilyen körülmények között semmit sem ér a fél tett. Én
tehát hogy egyszer s mindenkorra elejét vegyem a magyar és erdélyi rendek
minden elgondolható, a méltányosságnak csak a színével is bíró panaszainak,
minden uralkodásom alatt kelt általános rendeletet
és intézkedést eltörlök, s őket azon állapotba
visszahelyezem, melyben Őfelségének, a
boldogult császárnénak halálában voltak. Ebből csak a toleranciapátenst, az új
lelkészrendezésre vonatkozó intézkedéseket, végre a jobbágyokra vonatkozót
veszem ki. A koronát és az ország klenodiumait [koronaékszereit], mihelyt a budai Várban lesz számukra illő hely, oda
kell átvinni. Mivel ezáltal a sérelmek megszűnnek,
a rendek már nem fogják oly sürgősen követelni az országgyűlést, melynek megtartása mostani viszonyok közt és
roncsolt egészségem miatt lehetetlen lenne.
Remélem a rendek belátják önzetlenségemet, és javokat célzó törekvéseimet, így méltán elvárom tőlük, hogy az államot
egyelőre újoncokkal és a sereget a szükséges
készletekkel ellássák. A földmérést úgy szakíttassák félbe, hogy a már meglévő mérés és becslés, mert már annyiba került, és még
szükséges lehet, felhasználható legyen.” (II. József rendeleteinek
visszavonását elrendelő utasítása) 4. A feladat a XVI. századi magyar végvárrendszerrel és a
várháborúkkal kapcsolatos. (rövid)
Mutassa be a források és ismeretei alapján a védelmi
rendszer fő jellemzőit, a legnagyobb
török hadjáratokat! Használja a Történelmi atlaszt! „A végvárrendszer fenntartásának óriási költségei miatt
kevés pénz maradt a végvári katonaság zsoldjára, ezért sokszor akadozott a zsold
kifizetése. A »se pénz, se posztó«
mondás ezt fejezte ki. A végváriak ezért más jövedelemforrásra is rászorultak,
részt vettek a mezőgazdaságban (föld- és szőlőművelés), illetve a
marhakereskedelemben, sőt megszerezték a kocsmáltatás jogát is.” (Fiktív
szöveg) „A magyar végvárakra a török hódítás alatt súlyos
csapásokat mértek, ezért az amúgy is
gyenge, főúri kastélyoknak használt erődítményeket meg kellett erősíteni. Ezt a falak megvastagításával, vizesárkok
ásásával és új bástyák építésével érték el.” (Tankönyvi szöveg) „A szomszédos bástyáról védett körbástya csúcsán olyan
holt tér van, ahova nem érnek el a
tűzfegyverek. Itt a legkönnyebb tehát megmászni a falat (1. és 2. bástya).
A holttér kiküszöbölésére találták ki
a XVI. században a szögletes vagy óolasz
bástyákat (3. és 4. bástyák). Hogy a bástyákban elhelyezett ágyúkat és a
tüzérek épségét jobban megvédjék, a bástyákra füleket illesztettek
(újolasz bástyák). A füllel védett tüzelőállások biztosabbak, mert kevesebb ágyú tudja tűz
alá venni.” (Tankönyvi szöveg) Török hadjáratok | |||||
Kategória: 5. Magyar 16-18.sz | Hozzáadta: tanár (2012-03-22) | |||||
Megtekintések száma: 5463 |