9.2. Horthy-korszak (esszék) - 9. Magyarország a 2 vh. között - Feladatbank - Cikkek katalógusa - matt
Nyitólap » Cikkek » Feladatbank » 9. Magyarország a 2 vh. között

9.2. Horthy-korszak (esszék)

 I. Mutassa be, hogyan jellemzi Fejtő a korszakot? Gyűjtse össze, milyen pozitív és negatív vonásokat emel ki? Határozza meg megállapításai alapján, hogy Fejtő jobb- vagy baloldali politikus! (rövid)

 

„A Bethlen-kormány elősegítette, hogy a külföldi tőkének olcsó és engedelmes munkaerő álljon a rendelkezésére, így aztán az idegen tőkések számára Magyarország valóságos paradicsom volt. A kormány e könnyítései ugyanakkor előmozdították az ország iparosítását. A Bethlen-kormány tíz esztendejét  a tekintélyuralom és a liberalizmus, az önkény és a törvényesség sajátos vegyüléke jellemezte. A kisvárosokban és falun „nyílt” szavazás volt, ráadásul a csendőrség szigorú felügyelete alatt, úgyhogy ezekben a helységekben a többségi kormányzó párt könnyű győzelmet aratott,úgyszólván hivatalból. A nagyvárosok lakossága viszont titkosan szavazhatott, így aztán bizonyos számú ellenzéki képviselőt küldhetett az országgyűlésbe, szociáldemokratákat, kisgazdákat.” (Fejtő Ferenc: Budapesttől Párizsig)

 

II. Mutassa be a források és ismeretei alapján Bethlen István politikai  gondolkodásmódjának jellegzetességeit a két világháború közötti időszakban! (rövid)

 

 „Mi demokráciát akarunk, de nem a nyers tömegek uralmát, mert azok az országok,

ahol a tömegek uralma vált úrrá az egész nemzet felett, a pusztulásnak vannak

szánva.” (Bethlen István; 1922)

 

„Mint a legtöbb magyar arisztokrata, lelke legmélyén  ő is legitimista volt. […]

Ugyanakkor azt is megértette és elfogadta, hogy a Monarchia visszaállítására […]

semmilyen esély sincs. […] A királykérdés […] elintézéséből Bethlen jelentős kül- és

belpolitikai tőkét kovácsolt.” (Romsics Ignác  történész)

 

„Magyarországnak Trianon óta csak egyetlen célja lehetett, […] az, hogy darabokra

vagdalt országunkat újból összefoltozzuk és nemzetünk a Duna–medencében

visszaszerezze az  őt megillető súlyát és szerepét. Ennek útjában nem is a

nagyhatalmak állnak, hanem a szomszédok.” (Bethlen István)

 

Kronológia:

1921 – Bethlen-Peyer paktum

1922 – Az Egységes Párt létrehozása

1922 – A választójog korlátozása és részben nyílttá tétele

1923 – A szélsőjobboldali ’fajvédők’ kiszorítása a kormánypártból

1926 – A felsőház újraszervezése

 

„Félni kell attól, hogy fokozottabb kacérkodást fogunk látni a nemzeti szocializmus

eszméivel, a párttotalizmussal, SS és SA alakulatok formálásával,  […] amelyek az

ország nyugalmát, rendjét, hitelét és biztonságát veszélyeztetik.”  (Bethlen István;

1935)

 

„E mögött a gondolkodás mögött tulajdonképpen egy harcias és gyűlölködő

antiszemitizmus áll, amely lehet kitűnő jelszó bizonyos gazdasági, szociális, és egyéb

követelések, politikai követelések felállítására, de amely gyűlölködő atmoszférában

ezt a kérdést megoldani sohasem fogják, mert a gyűlölet destruálni képes, de építeni

sohasem lesz képes.” (Bethlen István parlamenti beszédéből; 1937)

 

 

III. Mutassa be a Gömbös által létrehozott kormányzati modellt, annak céljait és eredményeit! Válaszában térjen ki az európai nagyhatalmi viszonyok befolyásoló tényezőire! (hosszú)

 

1. „1. Politikánk célja a magyar nemzet megerősítése, a nemzet minden tagja részére az elérhető legnagyobb erkölcsi és anyagi jólét biztosítása. Mivel ez a cél csakis szilárd alapokon nyugvó, határozott célkitűzésekkel dolgozó s erőteljes alkotmányos központi akarat által irányított független nemzeti állam keretén belül valósítható meg, politikánk közvetlen feladatául az öncélú nemzeti állam kiépítését tekintjük.3. Revízió, kisebbségi jogok, a dunai államok együttműködése. Minden békés eszközzel arra törekszünk, hogy a békeszerződés a jog és az igazság szellemében revízió alá vétessék. Súlyt helyezünk a kisebbségi jogok teljes érvényesítésére és nem zárkózunk el a dunai államok együttműködése elől. (A Gömbös-kormány Nemzeti Munkatervéből, 1932)

 

2. 1. § Az országgyűlés elnapolásának, berekesztésének és feloszlatásának a királyi hatalomban foglalt joga - ugyanazokkal a korlátozásokkal, amelyeket e tekintetben az 1848:IV. és az 1867:X. törvénycikk Ő Felsége a király jogára nézve megállapít - a kormányzót is megilleti. (1933. XXIII.tc.)

 

3. a Magyarország és Olaszország és Ausztria és Olaszország között fennálló barátsági szerződések szellemében, amely szerződések számos közös érdek fennállásának felismerésén alapulnak, az európai államok, különösképpen pedig Magyarország, Ausztria és Olaszország között a valóságos együttműködés előmozdítására irányuló politikájukat összhangba hozzák. Evégből a három kormány, valahányszor közülük legalább egy ezt célszerűnek véli, együttesen tanácskozni fog (Az ún. római jegyzőkönyvek a Magyarország, Ausztria és Olaszország közötti együttműködésről - Róma, 1934)

 

IV. A feladat a magyar társadalom két világháború közti történetéhez kapcsolódik.

(rövid)

Mutassa be a források és ismeretei segítségével a két világháború közti magyar

társadalom szerkezetében, rétegződésében bekövetkező változásokat! 


 

V. Mutassa be a Horthy-kor főbb kultúrpolitikai célkitűzéseit és mutassa be az ezek eléréséhez szükséges eszközöket és intézkedéseket! (rövid)

 

„T. nemzetgyűlés! Szeretném a köztudatba belevinni, a trianoni béke következtében lefegyverzett Magyarországban a kultusztárca voltaképpen honvédelmi tárca is. Honvédelmi tárca olyan értelemben,hogy most elsősorban a szellem, a művelődés fegyvereivel kell védeni hazánkat, és ezekkel az eszközökkel kell mindig újból és újból bizonyítanunk a világ nemzetei előtt, hogy a magyar viszontagságos életének második ezer esztendejében is életképes, erős és hogy bántani nagy történelmi igazságtalanság.” (Klebelsberg  Kunonak  a költségvetési vitában elhangzott felszólalásából, 1925)„…Emelni kell a magyar dolgozó tömegek értelmi színvonalát, ma még sokkal inkább, mint a múltszázad kilencvenes éveinek elején, és szisztematikusan nevelni kell minden téren elsőrangú szakembereket, akiknek az a hivatásuk, hogy közigazgatási vezérkara legyenek a magyar termelésnek.…Mivel igyekszem a magyar munkástömegek művelődési színvonalán emelni? Népiskolák tömeges felállításával és az iskolán kívüli népművelés szervezésével…Csonka Magyarországnak 3455 községe van. Ebből 317-ben építünk 1073 tantermet és 528 tanítói lakást. Ennek az 1073 tanteremnek akkora a befogadóképessége, hogy 45 ezer olyan gyermek járhat a jövőben tágas, világos és egészséges iskolába, aki korábban vagy egyáltalán nem volt beiskolázva,vagy célszerűtlen helyiségekben szorongott. Ha meggondoljuk, hogy Magyarországnak 750 ezer tankötelese van, akkor ez a 45 ezer, akiket jó iskolákhoz juttatjuk, nagyon jelentékenynek mondható. „(Klebelberg  Kuno : A magyar kultúra jövője, 1926)„Gondoskodni kell arról is, hogy minden téren kellő számban álljanak oly szakemberek rendelkezésre,kik teljesen európai színvonalon állnak, s így minden működési téren, minden szakmában a nagyfeladatok megoldásánál elsőrangú erőkre támaszkodhassunk. E másik célból adom be egyidejűleg a természettudományok fejlesztése érdekében teendő intézkedésekről szóló javaslataimat, s e második cél fogja meggyőződésem szerint előmozdítani a külföldi magyar intézetekről és tudományos intézményügy szervezéséről szóló jelen javaslataimat is.” (Klebelsberg  Kuno  javaslata az országgyűlésben, 1927)

Kategória: 9. Magyarország a 2 vh. között | Hozzáadta: tanár (2012-01-29)
Megtekintések száma: 2024