A Húsvét-sziget ökológiai katasztrófája - életmód - TÖRTÉNELMI ÉRDEKESSÉGEK - Cikkek katalógusa - matt
Nyitólap » Cikkek » TÖRTÉNELMI ÉRDEKESSÉGEK » életmód

A Húsvét-sziget ökológiai katasztrófája

A Húsvét-sziget ökológiai katasztrófája


A Húsvét-sziget a polinéziai szigetek legtávolabbi  helye. A Csendes-óceán közepén, a legközelebbi szigettől  is 2100 kilométerre fekszik. 


http://davidpratt.info/easter4.htm

A 171 km2-es területű sziget éghajlata enyhe, a viszonylag nem régi vulkánkitörések nyomán pedig  talaja termékeny.  A szigetet 600/800 (?) körül benépesítő polinéz telepeseknek nem volt iránytűjük,  nem  voltak  fémszerszámaik,  és  nem  tudtak  írni, de  kiválóan értettek a tengeri tájékozódáshoz és vitorlás kenuk építéséhez.  

 http://pvs.kcc.hawaii.edu/ike/kalai_waa/hokulea_photo_gallery.html

Az ivóvíz biztosítása jelentett csupán gondot, mert a porózus vulkáni talajba az eső hamar beszivárog, úgyhogy tavak és patakok nincsenek. A szigetlakók  édesburgonyát, jamgyökeret, tarót, banánt és cukornádat termeszttek,  és egyetlen háziállatot tartottak, a tyúkot. 1300 körültől  intenzív földművelést folytattak, a talajt egymáshoz illesztett kövekkel borították, hogy a növények ezek hézagaiból nőjenek ki. A kövek védték a termőföldet a széltől , a naptól. Gazdag nyomelemtartalmuk folyamatos kioldódásával műtrágyaként is funkcionáltak.  Az őslakók erős kenuikkal messzíre kihajózva barnadelfineket szigonyoztak meg, állati eredetű élelmük  1/3-át így biztosították.


A Pano Anakena-öböl

A szigeten mintegy 300 ahu-t (kőtalapzatot) készítettek,  és  113-on álltak moaik (szobrok) is. Az ahuk egyben krematóriumok is voltak, ahol halottaikat hamvasztották el az ott élők. Az ahukon álltak a magasrangú elődöket ábrázoló moaik,  átlagos magasságuk négy méter, súlyuk pedig tíz tonna; a legmagasabb, amit valaha sikeresen felállítottak, a Paro nevű, majdnem tízméteres darab, ez azonban a tipikusnál karcsúbb lévén „csak” kb. 75 tonnát  nyom.

 

http://davidpratt.info/easter3.htm

A szobrok építési idejét 1000-1500 közé teszik. Hogy  miért estek a Húsvét-sziget lakói abba a túlzásba, hogy társadalmuk erőforrásait  ezeknek a szobroknak a kifaragására fordították?  Ebben szerepet játszhatott a szigeten található tufa jól faraghatósága, a szigetlakók elszigeteltsége (nem háborúztak, nem indíthattak expedíciót), és az intenzív „kőkertészet” terményfeleslege, ami jelentős munkaerőt tudott táplálni.

A Húsvét szigetek összeomlását a túlzott erdőírtás okozta. Fát használtak a főzéshez, fűtéshez, a  krematóriumokban, a szobrok mozgatásához. Erdő hiányában nem volt mivel fűteni, eltűntek a madarak, nem tudtak nagyobb kenukat készíteni, halászni. Az erdők kivágása felgyorsította a talajeróziót, az egykor 10-30 000-es népesség a 18. századra 3000-re csappant. A leletek ebből a korszakból már kannibalizmust is bizonyítanak. Az 1680-as évektől a szigetet folytonos polgárháborúk rázták meg, az egymással harcoló klánok a rivális csoportok szobrainak ledöntésétől várták hatalmuk megerősödését, megindult a szigeten a rombolás.  1868-ból egy európai szemtanú már kizárólag ledöntött szobrokról számolt be.

A szigetlakók elpusztítását az európaiak fejezték be: magukkal hoztak ragályos betegségeket, rabszolgának hurcolták az őslakókat. 1872-re az őslakókból nem maradt több, mint 111 fő.

Ma a sziget Chiléhez tartozik, a szigetlakóknak  feléledőben van kulturális öntudatuk, a gazdasági életet pedig ösztönzi a turizmus.


Forrás: Jared Diamond: Összeomlás (2007. TYPOTEX ELEKTRONIKUS KIADÓ KFT.)

Kategória: életmód | Hozzáadta: tanár (2012-07-18)
Megtekintések száma: 808