Nyitólap » Cikkek » TÖRTÉNELMI ÉRDEKESSÉGEK » életmód |
A Húsvét-sziget ökológiai katasztrófája A Húsvét-sziget a polinéziai szigetek legtávolabbi helye. A Csendes-óceán közepén, a legközelebbi szigettől
is 2100 kilométerre fekszik. http://davidpratt.info/easter4.htm A 171 km2-es területű sziget éghajlata enyhe, a viszonylag nem régi vulkánkitörések nyomán pedig talaja termékeny. A szigetet 600/800 (?) körül benépesítő polinéz telepeseknek nem volt iránytűjük, nem voltak fémszerszámaik, és nem tudtak írni, de kiválóan értettek a tengeri tájékozódáshoz és vitorlás kenuk építéséhez. http://pvs.kcc.hawaii.edu/ike/kalai_waa/hokulea_photo_gallery.html Az ivóvíz biztosítása jelentett csupán gondot, mert a
porózus vulkáni talajba az eső hamar beszivárog, úgyhogy tavak és patakok nincsenek.
A szigetlakók édesburgonyát,
jamgyökeret, tarót, banánt és cukornádat termeszttek, és egyetlen háziállatot tartottak, a tyúkot. 1300
körültől intenzív földművelést
folytattak, a talajt egymáshoz illesztett kövekkel borították, hogy a növények
ezek hézagaiból nőjenek ki. A kövek védték a termőföldet a széltől , a naptól. Gazdag nyomelemtartalmuk folyamatos kioldódásával műtrágyaként is funkcionáltak. Az őslakók erős kenuikkal messzíre kihajózva
barnadelfineket szigonyoztak meg, állati eredetű élelmük 1/3-át így biztosították. A
Pano Anakena-öböl A szigeten mintegy 300 ahu-t (kőtalapzatot) készítettek, és 113-on álltak moaik (szobrok) is. Az ahuk
egyben krematóriumok is voltak, ahol halottaikat hamvasztották el az ott élők. Az
ahukon álltak a magasrangú elődöket ábrázoló moaik, átlagos magasságuk négy méter, súlyuk pedig
tíz tonna; a legmagasabb, amit valaha sikeresen felállítottak, a Paro nevű,
majdnem tízméteres darab, ez azonban a tipikusnál karcsúbb lévén „csak” kb. 75
tonnát nyom. http://davidpratt.info/easter3.htm A szobrok építési idejét 1000-1500 közé teszik. Hogy miért estek a Húsvét-sziget lakói abba a túlzásba, hogy társadalmuk erőforrásait ezeknek a szobroknak a kifaragására fordították? Ebben szerepet játszhatott a szigeten található tufa jól faraghatósága, a szigetlakók elszigeteltsége (nem háborúztak, nem indíthattak expedíciót), és az intenzív „kőkertészet” terményfeleslege, ami jelentős munkaerőt tudott táplálni. A Húsvét szigetek összeomlását a túlzott erdőírtás okozta.
Fát használtak a főzéshez, fűtéshez, a
krematóriumokban, a szobrok mozgatásához. Erdő hiányában nem volt mivel
fűteni, eltűntek a madarak, nem tudtak nagyobb kenukat készíteni, halászni. Az
erdők kivágása felgyorsította a talajeróziót, az egykor 10-30 000-es népesség
a 18. századra 3000-re csappant. A leletek ebből a korszakból már
kannibalizmust is bizonyítanak. Az 1680-as évektől a szigetet folytonos
polgárháborúk rázták meg, az egymással harcoló klánok a rivális csoportok
szobrainak ledöntésétől várták hatalmuk megerősödését, megindult a szigeten a
rombolás. 1868-ból egy európai szemtanú
már kizárólag ledöntött szobrokról számolt be. A szigetlakók elpusztítását az európaiak fejezték be:
magukkal hoztak ragályos betegségeket, rabszolgának hurcolták az őslakókat. 1872-re
az őslakókból nem maradt több, mint 111 fő. Ma a sziget Chiléhez tartozik, a szigetlakóknak feléledőben van kulturális öntudatuk, a
gazdasági életet pedig ösztönzi a turizmus. Forrás: Jared Diamond: Összeomlás (2007. TYPOTEX
ELEKTRONIKUS KIADÓ KFT.) | |
Kategória: életmód | Hozzáadta: tanár (2012-07-18) | |
Megtekintések száma: 1926 |