Nyitólap » Cikkek » TÖRTÉNELMI ÉRDEKESSÉGEK » történelmi személyek |
Nyikita Szergejevics Hruscsov 1953-tól 1964-ig a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) első
titkára volt, 1958 és 1964 között pedig a Minisztertanács elnöki posztját is
betöltötte. " Ez a primitív, műveletlen, hatalomtől megrészegült ember úgy
irányította ezt a hatalmas országot, ahogy tudta: kezet emelt Sztálinra,
kidobta a hulláját a mauzóleumból, kiengedte a bebörtönzötteket, bevettette a
vologdai körzetet kukoricával, leültette az illegális kötöttárugyártókat, a
politikaivicc-mesélőket, a munkakerülőket, letiporta Magyarországot,
szputnyikot lőtt fel, dicsőséget szerzett a Szovjetuniónak Gagarinnal.
Lerombolta a templomokat és traktorgyárakat épített, valamit egybeforrasztott,
valamit szétválasztott, összeillesztett és részeire szedett. Véletlenségből
Ukrajnának ajándékozta a Krímet… Útszéli káromkodásokkal akarta észre téríteni
az alkotó intelligenciát és majdnem meg is tanulta kimondani ezt az idegen
szavak szótárából vett bonyolult szót. Ugyanakkor a rádióbemondók áttértek a
hruscsovi kiejtésre:”komenizmus”, „szucilizmus”. Mivel mindenben bomlasztást,
fondorlatot és burzsoá hatást gyanított, előretolta az érthető Liszenkót[1],
és háttérbe a genetikusokat, kibernetikusokat és mindazokat, akikhez nem tudott
felnőni. Mint a kultúra és a szabadság, a vallás és a tehetség ellensége,
mindenkit elnyomott, akit meg tudott figyelni rövidlátó szemével… A legfőbb
ellenséget nem vizsgálta meg: sem a jelentős irodalmat, sem a filozófiát, sem a
festészetet." (Ludmila Ulickaja: Imágó,
Magvető, 2011, 253.o.) | |
Kategória: történelmi személyek | Hozzáadta: tanár (2012-05-20) | |
Megtekintések száma: 2398 |