A történelem szóbeli vizsga értékelése - 30 Május 2012 - matt
Nyitólap » 2012 » Május » 30 » A történelem szóbeli vizsga értékelése
10:29 PM
A történelem szóbeli vizsga értékelése
A szóbeli vizsgarész értékelése közép és emelt szinten

A szóbeli vizsgarész értékelése

 A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése                                          -  12 pont 
 Tájékozódás térben és időben                                                                           -  6 pont 
 A szaknyelv alkalmazása                                                                                  -  6 pont 
 Források használata és értékelése                                                                     -  12 pont 
 Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek     -  18 pont
 problémaközpontú bemutatása                                                                         
 Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége                                              -  6 pont 
                                                                                                          Összesen  60 pont 

A szóbeli tételsor formai jellemzői

A tételsort a szóbeli vizsgához előírt témakörökbe rendezve kell elkészíteni. 
A tétel lehet egy kisebb korszak történelmi problémájának részletezőbb bemutatása vagy egy összetettebb és/vagy  több történelmi korszakon átívelő probléma áttekintő bemutatása. 
A feladatok megfogalmazása ösztönözzön a problémamegoldásra, valamint a történeti (szöveges, képi, grafikus, tárgyi stb.) források és térképek használatára. 
A szóbeli tételek két-három feldolgozási, értelmezési szempontot jelölnek ki, és különböző típusú források alkalmazásával segítik a vizsgázókat a felkészülésben és a tétel kifejtésében.
 
Pl. 7. Nemzetiségek és etnikumok a dualizmus korában
Az 1868-as nemzetiségi törvény bemutatása és értékelése
Nemzetiségi arányok, okok, következmények
A magyar nemzetiségi politika jellemzői a dualizmus korában
Nemzetiségi törekvések a korszakban
A nemzetiségi kérdés és a gazdasági-társadalmi folyamatok kölcsönhatásai

Használja a Történelem Atlasz megfelelő térképét is!

FORRÁSSZEMELVÉNYEK:

„Minthogy Magyarország összes honpolgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatatlan, egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja; minthogy továbbá ezen egyenjogúság egyedül az országban divatozó többféle nyelvek hivatalos használatára nézve, és csak annyiban eshetik külön szabályok alá, amennyiben ezt az ország egysége, a kormányzat és közigazgatás gyakorlati jelentősége és az igazság pontos kiszolgáltatása szükségessé teszik; a honpolgárok teljes egyenjogúsága minden egyéb viszonyokat illetően épségben maradván, a különféle nyelvek hivatalos használatára nézve a következő szabályok fognak zsinórmértékül szolgálni:
1. § A nemzet politikai egységénél fogva Magyarország államnyelve a magyar lévén, a magyar országgyűlés tanácskozásai és ügykezelési nyelve ezentúl is a magyar; a törvények magyar nyelven alkottatnak, de az ország¬ban lakó minden más nemzetiség nyelvén is hiteles fordításban kiadandók…
3. § Törvényhatósági [megyei, városi, községi] gyűlésekben mindaz, aki ott szólás jogával bír, akár magyarul szól¬hat, akár anyanyelvén, ha az nem magyar.
6. § A törvényhatósági tisztviselők saját törvényhatóságaik területén a községekkel, gyülekezetekkel, egye¬sü¬le-tek¬kel, intézetekkel és magánosokkal való hivatalos érintkezésben a lehetőségig ezek anyanyelvét használják…
14. § Az egyházközségek … iskoláikban az oktatásnak nyelvét tetszés szerint határozhatják meg.
17. § Az állam… köteles az állami tanintézetekben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nem-zetiségű, nagyobb tömegekben együtt élő polgárai az általuk lakott vidékek közelében anyanyelvükön képez-hessék magukat egészen addig, hol magasabb akadémiai képzés kezdődik.
20. § A községi gyűlések maguk választják jegyzőkönyvük s ügyvitelük nyelvét. A jegyzőkönyv egyszersmind azon nyelven is viendő, amelyen vitelét a szavazatképes tagoknak egy ötöde szükségesnek látja.
21. § Községi tisztviselők a községbeliekkel való érintkezésben azok nyelvét kötelesek használni.
26. § Valamint eddig is jogában állott bármely egyes honpolgárnak éppen úgy, mint a községeknek, egy¬há-zaknak, egyház-községeknek úgy ezentúl is jogában áll saját erejökkel, vagy társulás útján alsó, közép és felső tanodákat felállítani. E végből, s a nyelv, művészet, tudomány, gazdaság, ipar- és kereskedelem előmozdítására szolgáló más intézetek felállítása végett is. az egyes honpolgárok az állam törvényszabta felügyelete alatt tár¬su¬la¬tokba, vagy egyletekbe összeállhatnak, és összeállván szabályokat alkothatnak, az államkormány által hely¬ben¬ha¬gyott szabályok értelmében eljárhatnak, pénzalapot gyűjthetnek, és azt, ugyan az államkormány felügyelete alatt nemzetiségi törvényes igényeiknek is megfelelően kezelhetik. (1868. évi XLIV. tc. a nemzeti egyenjogúság tárgyában)

19. § A nem  magyar tanítási nyelvű elemi iskolákban, akár részesülnek állami segélyben, akár nem, a magyar nyelv a mindennapi tanfolyam valamennyi osztályában a vallás- és közoktatásügyi miniszter által a hitfelekezeti iskolafenntartó meghallgatásával megállapított tanítási terv szerint és kijelölt óraszámban oly mértékben tanítandó, hogy a nem magyar anyanyelvű gyermek a negyedik évfolyam bevégeztével gondolatait magyarul élőszóval és írásban érthetően ki tudja fejezni. (Apponyi Albert kultuszminiszter által beterjesztett törvény, Lex Apponyi, 1907)

Magyarország (Horvátország nélkül) nemzetiségi megoszlása 1880 és 1910 között

Nemzetiség

1850

1880

1900

1910

%

%

%

%

magyar

4 812 000

41,5

6 400 000

46,6

8 651 000

51,4

9 944 000

54,5

német

1 349 000

11,6

1 870 000

13,6

1 999 000

11,9

1 903 000

10,4

szlovák

1 739 000

15,0

1 870 000

13,5

2 002 000

11,9

1 946 000

10,9

román

2 240 000

19,3

2 403 000

17,5

2 798 000

16,6

2 948 000

16,1

ruszin

  446 000

  3,9

  353 000

  2,6

   424 000

  2,5

  464 000

  2,5

horvát

 629 000

  5,1

  639 000

  4,6

   196 000

  1,2

  198 000

  1,1

szerb

   520 000

  3,1

  545 000

  3,0

egyéb

378 000

  3,3

  223 000

  1,6

   244 000

  1,4

  313 000

  1,7




 



Kategória: történelem | Megtekintések száma: 3372 | Hozzáadta: tanár